Veszélyben az autóipar, belassult a világgazdaság - ezt hozta a kereskedelmi háború

Fotó: MTI

A világkereskedelem visszaesése a második negyedéves mutatók alapján újból megerősítést nyert, és még ha az év második felében számíthatunk is némi élénkülésre, a volumen összességében 0,7 százalékos csökkenést szenvedhet el az év egészét tekintve, áll a Coface aktuális gazdasági előrejelzésében.

A tanulmány szerint a tavalyi 3,1 százalékosról idén 2,7 százalékosra lassul a világgazdasági növekedés, hogy aztán 2020-ban stabilizálódjon. A Coface várakozásai szerint ennek következtében az országok többségében idén növekvő számú vállalati fizetésképtelenségre lehet számítani.

Feszültségek az ágazatokban, különösen az autóiparban

A világgazdaság sebezhetőségét számos szektor illusztrálja: gondban van a kohászat és acélipar, a logisztika-szállítmányozás és a ruhaipar, de különösen az autóipar küszködik. A Coface ezért hat hónapon belül másodszor is rontja 13 ország autóipari vállalatainak hitelkockázati besorolását és szinte minden autóipari ágazat kockázatértékelését Európában.

Az autóipar hűen jelképezi a világgazdaság mostani nehézségeit: több régióban is ciklikus lassulástól szenved, sújtják a kereskedelmi protekcionizmus politikai kockázatai, valamint a megváltozó fogyasztói szokások, csak úgy, mint a háztartások magasabb felszereltségének igénye Kínában, vagy az újabb európai légszennyezés-mérséklő szabályozások hatásai.

Nagy-Britannia autóipara például a magas kockázatú kategóriából átkerült a nagyon magas kockázatúba: az országban az év első négy hónapjában 21 százalékkal csökkent a gyártás. Mivel az Egyesült Királyság autóexportja 53 százalékban az Európai Unió felé irányul, a Brexit-tárgyalások különösen fontosak az iparágnak – bizonytalanságuk pedig olyan mértékben érinti a beszállítókat és a gyártók befektetéseit, hogy a Jaguar, a Land Rover és a BMW is közölte, kemény Brexit esetén az ország elhagyására kényszerülhetnek. A Honda, a Nissan és a Ford bejelentette, hogy be fogják zárni az angliai gyáraikat – bár hozzáfűzték, hogy döntésüknek nincs köze a Brexithez.

Az autóipari gyártás a 2017 februárjában mért éves 5 százalékos növekedésről 2019 áprilisára már évi 12 százalékos hanyatlásra váltott. A szektor negatív trendje nem csak Európára jellemző: a Coface Japán és India járműiparának kilátásait is közepesről magas kockázatúra változtatta. Az utóbbi egészen eddig nagyon erős növekedésben volt, áprilisban viszont éves összevetésben 17 százalékos zuhanást regisztráltak az új járművek iránti keresletben, ami az utóbbi nyolc év legnagyobb havi visszaesése.

Nagyban lassít a kereskedelmi háború

A Kína és az USA közti kereskedelmi feszültség a csökkenő belföldi kereslettel együtt nagyban hozzájárul az amerikai gazdaság lassulásához. Az Egyesült Államok gazdasági növekedését a Coface így idén 2,5 százalékra becsli, 2020-ban pedig már csak 1,3 százalékra, szemben a tavalyi 2,9 százalékkal. Kína USA-ba irányuló exportja pedig nagyságrendileg 10 százalékkal esett vissza az év első négy hónapjában.

Általánosságban véve alaposan rányomja a bélyegét az üzleti hangulatra a kínai és az amerikai kormány tárgyalásainak bizonytalansága, és a kereskedelmi háború-generálta feszültség. Az üzleti bizalom indikátorai az elmúlt időszakban a világon mindenütt csökkentek, legfőképp a termelői szektorban. Ez a helyzet Németországgal is, ahol az üzleti bizalmat jelző IFO júniusban ötéves mélypontjára süllyedt. Az éves ipari termelési ráta is hanyatlóban van: a Coface a tavalyi 1,5 százalék után idén mindössze 0,8 százalékos gazdasági növekedést jósol az országban. Mindezen kedvezőtlen folyamatokat figyelembe véve a Coface A1-ről A2-re rontja Németország kockázati besorolását.

Gyengébb kockázati besorolást kapott három olyan ország is, amelyek nagyban függnek a német gazdaság és az autóipar teljesítményétől: Csehország és Szlovákia A2-ből A3-as kategóriába került, Ausztria pedig A1-ből A2-be. Izlandon is nőttek a gazdasági kockáztok, így a Coface az északi szigetország osztályzatát A3-asra rontotta. Pozitív fordulat viszont, hogy az üzbegisztáni cégek (C-ről B-re változott) és a kirgizisztániak (D-ről C-re változott) továbbra is élvezhetik azt a - szomszédos országokhoz viszonyított - nyitottságot, mely a két állam gazdaságát és politikáját az utóbbi időben jellemzi.