Bizonytalan makrogazdasági környezet, kiszámíthatatlanul ingadozó, de trendjében gyengülő forintárfolyam (mely ma történelmi mélypontját is elérte), emelkedő kamatlábak, még tovább szűkülő hitelforrások – csak néhány olyan tényező, amelyekkel a cégek vezetőinek számolniuk kell, amikor a 2012-es évet tervezik: nem vitás az idei még a tavalyinál is szűkebb esztendő lesz.
"Ezermilliárdos lehet a gazdaságban a körbetartozás mértéke" - mondta Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelmi vezetője ma az Inforádiónak. A cég már tavaly is jelezte, hogy a körbetartozás felszámolásában nem történt előrelépés. Mostanra pedig tovább romlott a helyzet - jelezte a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetségének elnöke, Éliás Ádám, aki szerint egyre több cég panaszkodik emiatt. Bagyura András szerint ebből a célból nem sok minden valósult meg, az állam most még lassabban fizet, mint korábban. A fordított áfát néhány területen az adócsalás megelőzése miatt vezették be, az EU-s támogatásokat nem igazán tudják igénybe venni a vállalkozások, a fizetési határidő csökkentésére pedig azt mondta, a papír sok mindent elbír. Sok cégnél nemcsak a fizetőképesség, hanem a fizetőkészség is hiányzik, van, aki a visszatartott pénzt önhitelezésre használja - és ezt büntetlenül meg is teheti. |
Gyenge forint, növekvő terhek
A forint gyengülése amiatt is „drámai” a cégek számára, mert vállalati szinten is jelentős a devizaadósság, aminek a törlesztése egyre drágábbá válik. Ez egyben mind több pénzt von ki az adósságszolgáltatásra szánt forrásokból. Mindezt olyan körülmények között, amikor nőnek a cégek terhei (általános forgalmi adó, járulékok, egyéb adók emelése, stb.), ami nehezíti a felszínen maradásukat. Ilyen körülmények között sok múlik a banki finanszírozási lehetőségeken, amelyek azonban alaposan beszűkültek, főként a közepes minősítésű cégek és az annál is rosszabb helyzetben lévők esetében.
Pedig a vállalatok számára létkérdés a fogóeszköz- vagy a beruházási hitelhez jutás, aminek a hiánya makroszinten a beruházások további visszaesését vetíti előre. Ám – s ez is nehezíti a helyzetet – az egyre emelkedő kamatok miatt még a hitelképes cégeknek is nagyon meg kell fontolniuk, hogy merjenek-e felvállalni kölcsönt. Nem véletlen, hogy Kárpáti szerint a tavalyi év után az idén tovább csökkenhet a hitelek iránti igény a cégek körében.
Mikroszinten is szaporodnak a helyzet romlásának irányába mutató jelenségek. Például egyértelműen látszik a cégbejegyzések számának az alakulásából, hogy a vállalkozók nem látnak üzleti lehetőségeket a jelen környezetben. Az új cégek bejegyzési adatai azt mutatják, hogy csökkent a vállalkozási kedv .
Nincs rendes csődeljárási szabályozásunk sem
Mindebből következik a cégek helyzetének a romlása, s ezzel együtt a minősítésüké is. Bagyura úgy látja, hogy míg 2011-ben – alapvetően a 2010-es beszámolók viszonylagos javulása miatt még enyhén javult a cégek megítélése, 2012-ben azonban már újra indul a lejtmenet. Minden arra mutat – beleértve a tavalyi beszámolókat és trendeket is –, hogy az ország-leminősítésekkel együtt, részben azok hatására is a cégek egyedi minősítése is romlani fog.
Ugyan még nem állnak rendelkezésre komplett 2011-es adatok, de az látszik, hogy tavaly folytatódott a fizetésképtelenségi eljárások növekedésének a tendenciája, miközben már a bázis is magas, azaz, még egy kisebb dinamikájú növekedés is nagy abszolút számot jelent – hívja fel a figyelmet Bagyura. A kevésbé veszélyesnek mondható csődök és végelszámolások száma sem úgy alakul, ahogy az a gazdaság egésze számára ideális(abb) lenne. Emellett a tavalyi év jellegzetessége, a kényszer-végelszámolások számának a növekedése – bár pozitív hozadékai vannak – nem megfelelő ütemű ahhoz, hogy meghozza a várt tisztulást a gazdaságban. Mindezt tetézte-tetézi, hogy a többszöri csődtörvény-módosítások utáni kezdeti lelkesedés is alábbhagyott: sem a bajba kerületek, sem a hitelezők nem tekintik olyan lehetőségnek, mint amilyennek kellene, s továbbra is egy méltatlanul elhanyagolt eljárási forma maradt. Mindezek fényében nem meglepő, hogy folyamatosan magas a klasszikus felszámolások növekedése.
Mindennek fényében 2012-ben Kárpáti azzal számol, hogy tovább nő a fizetésképtelenségi eljárások száma Magyarországon, akár drasztikusan is. Vannak olyan ágazatok – például az építőipar vagy a kiskereskedelem –, amelyeken már a tavalyi dekonjunktúra is komoly sebeket ütött, ezekben az idei évben ijesztő folyamatok erősödhetnek fel. Ugyanakkor némi bizakodásra adhatnak okot a gépiparban és az autóiparban, illetve az ezeket támogató szektorokban tapasztalható, és várható folyamatok. Az említett ágazatokban visszaesés nem várható, legfeljebb a dinamika fékeződése, részben köszönhetően a Mercedes kecskeméti termelése beindulásának is. Bizonytalan a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, - feldolgozás idei éve – véli az ügyvezető, aki ezt azzal indokolja, hogy a belső kereslet e szektorok termékei iránt ugyan várhatóan nem nő, ám a magyar cégek helyzetét javítani tudná, ha a jelenleginél jobb pozíciókat tudnának az ágazat szereplői kialkudni a kereskedőkkel szemben. Ám azt sem szabad a kilátások latolgatása során elfeledni, hogy egy sor alágazat már eleve a tönk szélére sodródott, s még a nagyobbaknál is súlyos gondok merültek fel.
Ahogy Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelmi igazgatója fogalmaz: 2012 már az az időszak, amikor nemhogy hónapról hónapra, hanem már hétről hétre változik a gazdasági, jogszabályi, minősítési, makrókörnyezet, amihez a cégeknek igazodniuk kell(ene).
Ráadásul ez csak tetézi azt a mikroszinten már tavaly is észlelhető problémát, nevezetesen, hogy a 2008-as válság kitörése óta eltelt idő túl rövid volt ahhoz, hogy a cégek újra profitot halmozzanak fel.
Ilyen körülmények között azt tanácsolják a cégeknek, hogy nyúljanak vissza a 2008-2009-ben folytatott szigorúbb kockázat- és követeléskezeléshez. Ugyanis kritikus időszak jön, olyan, amikor nem elég évente vagy félévente véleményt mondani a partnerekről. Kárpáti Gábor a Coface Hungary ügyvezetője szerint például tompíthatják a kockázatokat, ha 30 napos fizetési késedelem után a szigorú(bb) követeléskezelést választják, akár harmadik fél bevonásával. Érdemes folyamatosan monitorozni az üzleti partnereket. Fontos áldozni a követelésbiztosításra is.