Bár a német gazdaság - amellett, hogy a tavalyi 29,1 milliárd euró értékű export alapján Magyarország egyik legfontosabb külkereskedelmi partnere - a legmasszívabb szereplők közé tartozik a globális porondon, a koronavírus-járvány problémákat okozhat ott is – derül ki a Coface hitelbiztosító legújabb elemzéséből, amely a fizetésképtelenségi eljárások alapján vizsgálta a német és a magyar gazdaságot.
Kevés fizetésképtelen cég, de óriási a kárigény
Első látásra jónak tűnnek a friss németországi adatok: annak ellenére, hogy a német gazdaság 2009 óta a legsúlyosabb recessziót könyvelhette el 2020-ban, mindössze 15 840 ottani vállalat vált fizetésképtelenné. Legutóbb 1993-ban volt hasonlóan kevés fizetésképtelen cégre példa, 2019-hez képest ez 15,5 százalékos csökkenést jelent. Ezek a kedvező eredmények az állami támogatásoknak köszönhetőek a Coface elemzői szerint.
A Coface szakértői szerint a fizetésképtelenné vált német cégek számának jelentős csökkenése mellett aggasztó a lehet a tényleges kár mértéke. A német vállalatok fizetésképtelenségéből adódó kárigény – 2019-hez képest drasztikus mértékben – 65 százalékkal 44,1 milliárd euróra növekedett 2020-ban. Hasonlóan magas értékre pedig 2009 óta nem volt példa, amikor a 2008-ban elmélyülő világgazdasági válság vetette vissza a német gazdaságot.
A kárigények eltérően alakultak a különböző német ágazatokban, amelyek közül néhány különösen rossz eredménnyel zárt a múlt évet. Az információs és kommunikációs technológiai (ICT) szektorban éves szinten 2767 százalékkal emelkedett a kárigény az egyik gyógyszer-előjegyzéseket kezelő szereplő (AvP) fizetésképtelensége miatt, amellyel számos gyógyszertár dolgozott. A vendéglátóiparban 383 százalékkal, a kereskedelemi és a kiskereskedelemi szektorban 116 százalékkal, , a pénzügyi és biztosítási ágazatban pedig 124 százalékkal növekedtek.
A magyar szál
A Coface-elemzésből kiderül az is, hogy Magyarország szempontjából az egyik legfontosabb német ágazatban, az autóiparban az állami támogatásokat nem tudta minden szereplő igénybe venni. A dotácihoz ugyanis a társaságoknak bizonyítaniuk kellett a működőképességüket, vagyis azt, hogy 2019 decemberében még rendben folytatták a tevékenységüket, ám a német fémipar mellett az ottani autóipar 2018 óta problémákkal küzd, ezért több vállalkozás nem tudta teljesíteni az állami támogatáshoz szükséges kritériumokat. Ennek eredményeként a német autóiparban a fizetésképtelenségek száma 32 százalékkal nőtt.
A hitelbiztosító szakértői szerint a németországihoz hasonló folyamatok zajlottak az üzleti szféra fizetésképtelenségi helyzetetét tekintve Magyarországon is. Ez pedig azért különösen fontos, mert két ország közötti gazdasági kapcsolat egyik főszereplője a járműipar, amely a magyar a gazdaság egyik alappillérének tekintendő, mind a foglalkoztatottság, mind a gazdaság teljesítményét figyelembe véve. A Németországban zajló események így közvetlenül is hatással vannak magyar gazdaság alakulására.
Mi lesz a válságszámlával?
A Coface szakértői szerint egyelőre sem a németországi, sem a magyarországi fizetésképtelenségi adatok nem a valós helyzetet tükrözik. A magyar kormány is próbál a problémák elébe menni, a fizetésképtelenséget megelőző eljárás bevezetésével. Ez a csődeljárás helyett egy hatékonyabb szerkezetátalakítási program lehetne, amely egyébként eddig hiányzott is a magyar jogrendből, de segíthet a bajba jutott vállalatok talpraállításában. Ezen felül kedvező hatással lehet a magyarországi fizetésképtelenségi rátára a hiteltörlesztési moratórium esetleges - akár célzott - meghosszabbítása.
Összességében a Coface elemzői szerint, hiába süllyedt jelentősen Németországban a fizetésképtelenné vált cégek száma a múlt évben, a koronaválság vállalati számláját, azaz a fizetésképtelenné váló vállalatok miatt felmerülő károkat csak ezután kell még megfizetni, ami kockázatot jelent a jövőre nézve.
Gyanúsítottat még mindig nem hallgattak ki. 
