Jelentős visszaesést továbbra is főként a belső piacra termelő ágazatok szenvedtek el, az építőipar, a kis- és nagykereskedelem a legkockázatosabb szektorok. Az adatok azonban nagyjából megfelelnek a várakozásoknak, a számok racionálisan megmagyarázhatóak - derül ki a Coface Hungary legfrissebb elemzéséből.
| Hazánk adósbesorolása a három nagy hitelminősítőnél a spekulatív, ún. bóvli kategóriában van, de a Coface-nél is elvesztettük az "A" minősítést. A Cofeace szerint a besorolás javítása azzal a hatással is jár, hogy a cégek ismét hitelképesebbé válnak (beleértve azt is, hogy az anyacégek is inkább adnak hitelt a leányaiknak), s ezzel megáll a hangsúly áttolódása a szállítói hitelezésre, illetve a fizetési határidőket sem feszítik tovább. Ez azonban nem várható egyik napról a másikra. |
Az első félév adatai jól tükrözik a gazdaság helyzetét - véli Kárpáti Gábor, a Coface Hungary nemzetközi hitelbiztosító ügyvezető igazgatója, aki nem látja a jelét a javulásnak. Ugyanakkor bízik benne, hogy a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval elindult hiteltárgyalások a befektetői bizalom visszaszerzéséhez vezethetnek.
A kifizetésekkel kapcsolatos kockázatok egy része kivédhető Kárpáti szerint. Például előzetes információgyűjtéssel a potenciális partnerről, fizetési szokásainak folyamatos monitorozásával, a szakember szerint célszerű a hitelbiztosítás megkötése is, ami védelmet tud nyújtani a partnerek hibájából felmerülő károk ellen.
Ágazati trendek
A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva a Coface Hungary felméréséből kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari, valamint a kis- és nagykereskedelmi cégek érintettek. Az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 23 százalékát a kereskedelmi vállalkozások, közel 17 százalékát pedig az építőipari cégek ellen indították az év első hat hónapjában. Ezek mellett az eljárás alá vontak között a turizmus és vendéglátásban, az ingatlangazdálkodók, valamint a gépjárműiparban tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban.
| Ágazat | Eljárások száma | Eljárások aránya | Bejegyzett cégek aránya |
| Építőipar | 5213 | 16,81% | 13,88% |
| Kiskereskedelem | 3756 | 12,12% | 11,24% |
| Nagykereskedelem | 3406 | 10,99% | 8,94% |
| Turizmus és vendéglátás | 2344 | 7,56% | 5,55% |
| Ingatlangazdálkodás | 2124 | 6,85% | 7,67% |
| Gépjárműipar | 1341 | 4,32% | 4,08% |
| Elektrotechnika és számítástechnika |
1199 | 3,87% | 4,96% |
| Összesen | 31003 |
Lélegeztetőgépen - a belföldi kereslet miatt
Ágazati megközelítésben nincs semmi furcsa az idei év első hat hónapjának folyamataiban - magyarázza az egyedi adatokat Kárpáti Gábor. A legkomolyabban ugyanis azokon a területeken nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma, ahol eddig is: mégpedig ott, ahol elsősorban a belföldi keresleten áll vagy bukik a teljesítmény, azaz az építőiparban, a kereskedelemben, és a turizmus-vendéglátásban.
Állami szerepvállalás, SZÉP-kártya, Malév, különadók...
Az ingatlangazdálkodás bajai részben az építőipartól érkező hatásoknak tudhatók be - meg persze annak, hogy szinte megszűnt a belső kereslet mind lakossági, mind állami, mind pedig vállalati oldalról. Ez utóbbi kötődik a globális válság elhúzódásához is, hiszen a külföldi befektetők sem jönnek úgy, mint korábban.
Az egyik legnagyobb - és leginkább egyértelmű - vesztes ezúttal a turizmus, amit azonban csak részben lehet visszavezetni a cafeteria-rendszerben bekövetkezett változásokra, arra, hogy új elemei (SZÉP-kártya, Erzsébet-utalvány) még nem terjedtek el olyan széles körben, mint a korábbi csekkek, utalványok.
A másik oka az ágazat mélyrepülésének közvetlenül maga a válság, amelynek következménye az, hogy az emberek már felélték a megtakarításaikat. Megérzi az ágazat a Malév csődjét is, egyrészt kevesebb külföldi jön, másrészt a magyarok is inkább a környező országok jól elérhető reptereiről utaznak külföldre.
A magyar vegyipar még mindig jobban teljesít, mint a legtöbb ágazat, és az egyik legkevésbé kockázatos szektorok egyike Magyarországon. A fizetésképtelenségi mutatója sokkal jobb, mint a hazai átlag (a vegyipari tevékenységet végzők körében csupán 10%-kal nőtt a cégek fizetésképtelenségi mutatója az idén, az első félévben 2011 azonos időszakához képest, ami jóval kedvezőbb, mint a 30 százalékponttal magasabb országos átlag). Pedig a vegyipar is küzd a gazdaság szinte minden területén tapasztalható problémákkal: a zsugorodó hazai piaccal, a mérséklődő nyereségességgel, a költségcsökkentési kényszerrel, a beruházások, a k+f kiadások visszafogásával, illetve a bizonytalan gazdálkodási, üzleti, szabályozói környezettel. Mindezek túl a válságadók és több más új teher is rontottak a vegyipar helyzetén.
Vegyes képet mutat az acél- és fémipar, ami érthető is. Részint az építőiparhoz köthető alágazatok cégeinek a helyzete - érthető módon - romlott. Ugyanakkor a gépiparhoz kötődő területeken tevékenykedő vállalatok tűrhetően teljesítenek. Mindazonáltal Kárpáti felhívja arra a figyelmet, hogy - mint más piacokon - itt is hatnak az árfolyammozgások, a forint gyengülése és hektikus mozgása, nem szólva arról, hogy hirtelen változások is bekövetkezhetnek pusztán amiatt is, mert a gazdálkodásból adódó, illetve a fizetési kockázatok megítélése is már eleve fontos az ágazatban.
Mindenhol romlott a helyzet
Az eljárási arányok változását figyelve kiderül, hogy szinte valamennyi ágazatban romlott a mutató egy esztendő alatt. Ugyanakkor a papír és csomagolóipar, az acél és fémipar, valamint a vegyipar lényegesen jobb helyzetet tükröznek. De az országos átlagnál jobb képet fest az élelmiszeripar is, amely annak ellenére, hogy jelentős kilengések jellemzik az ágazatot, viszonylag csak kismértékű romlást mutatnak.
Az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával kiderül, hogy szintén az építőipar teljesít a legrosszabbul (eljárások (16,81%-a, összesen bejegyzett cégek 13,88%-a). Jellegzetes eltéréseket a nagykereskedőknél (10,99%-a, összesen bejegyzett cégek 8,94%-a), a turizmusban tevékenykedő vállalatoknál (eljárások 7,56%-a, de a bejegyzett hazai cégek 5,55%-a), valamint a kiskereskedőknél (eljárások 12,13%-a, de a bejegyzett hazai cégek 11,24%-a) regisztrált a Coface. Ebben az összehasonlításban - az ingatlangazdálkodási ágazat (eljárások 6,85%-a, összesen bejegyzett cégek 7,67%-a), valamint az elektronikai és számítástechnikai tevékenységet végző vállalatok (eljárások 3,87%-a, összesen bejegyzett cégek 4,96 %-a) teljesítettek a legjobban.
Továbbra sem homogén az ország
A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2012 első hat hónapjában a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban és környékén, Pest megyében, valamint Bács-Kiskun megyében folytatták. Budapesten és Pest megyében az eljárások 55,12 százalékát, Bács-Kiskun megyében 4,96 százalékát indították. Az eljárások százalékos megoszlásához hasonlóan a hazai vállalkozásokból is a legtöbbet Közép-Magyarországon regisztrálták.
A munkanélküli ukrajnai menekülteket munkavállalásra, máskülönben a hazájukba való visszatérésre kell bátorítani – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben. 
