A teljes kelet- és közép-európai régióban egyre súlyosabbá válik a munkaerőhiány, amely a lakosság és a gazdasági adatok szempontjából kedvező, de a vállalati szférának gondot jelent - derült ki a Coface hitelbiztosító legújabb elemzéséből.
Bérek, jövedelmek, munkaerőhiány
Az elemzés többek között a régiós munkaerő-piaci folyamatokat, a munkanélküliségi ráták és a fizetések alakulását, a demográfiai folyamatokat, valamint a termelékenységet vizsgálta.
A munkanélküliségi ráta a kelet-közép-európai régióban jelentősen csökkent az utóbbi években, ráadásul mára az uniós szint alá került. Magyarországon például 2013 elején 11,6 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, ami 2016 végére 4,4 százalékra mérséklődött. A munkanélküliségi ráta csökkenése mellett a bérek emelkedő pályára kerültek az érintett országokban. Többek között azért, mert a munkaerőhiány miatt sokkal jobb pozícióba kerültek az alkalmazottak a bértárgyalásokon.
Ennyivel nőttek a fizetések
A Coface elemzése példaként megemlíti Magyarországot, Romániát, Lengyelországot és Bulgáriát, ahol 2010 óta a bruttó keresetek 20-30 százalékkal nőttek. A hivatalos statisztikák szerint a rendszeres bruttó átlagfizetés 2013 elejéhez képest 2016 végéig közel 30 százalékkal emelkedett Magyarországon. Az általános béremelkedésben fontos szerepet volt annak, hogy a régiós országokban növekedtek a minimálbérek: az elmúlt évtizedben majdnem megduplázódott Magyarországon és Lengyelországban, Romániában pedig a két és félszeresére nőtt 2008-hoz képest.
|
| Minimálbérek emelkedése a régióban (2008=100%) - Forrás: Eurostat, Coface |
Bár a bérek emelése válasz volt a cégek részéről a munkaerőpiacon kialakult helyzetre, ám a helyzet ezzel nem oldódott meg. A Coface elemzése kiemeli, hogy a béreket emelő cégek egy része továbbra is munkaerőhiánnyal küzd, ez leginkább magyar és a cseh vállalati szektorra jellemző.
A bérek emelkedése mellett fontos tényező, hogy az alacsony energiaárak és 0 körüli infláció javította például a magyar háztartások pénzügyi mozgásterét. Ennek növelését egyébként a kormányok az fogyasztási adók - például általános forgalmi adó - csökkentésével és a szociális juttatások rendszerének bővítésével is elérhetik. A háztartások és a munkavállalók pénzügyi mozgásterének, nettó jövedelmének növelése pedig azért lényeges, mert kiegyensúlyozhatja a munkaerőhiányból adódó problémákat.
Demográfiai faktor és problémák az országon belül
A régiós országokon belül problémát jelent, hogy nincs egyensúlyban a munkaerőpiac. A nagyobb városok közelében lévő gazdaságilag fejlett régiókban, mint például Magyarországon a nyugati országrészben vagy éppen Szlovákiában és Csehországban Pozsony és Prága közelében a munkanélküliségi ráta bőven alatta marad az országos átlagnak. A problémát fokozza, hogy az adott országokban a mobilitási hajlandóság alacsony, azaz kevesen hajlandóak az országon belül nagyobb távolságra elköltözni a munka vagy magasabb fizetéssel járó állás érdekében. Hiába emelik a fizetéseket a vállalatok, ennek ellenére a betöltetlen állások száma korábban nem látott szintre nőtt - vélik a hitelbiztosító szakemberei.
A hitelbiztosító szakértői kiemelik a demográfiai tényezőket is. Szerintük a munkaerőrepiacra nem csak a kivándorlás van negatív hatással, hanem az alacsony születésszám is, amit számos közép-kelet-európai ország többször tapasztalt a második világháború óta. Magyarországgal kapcsolatban az elemzés azt is kiemeli, hogy bár a természetes fogyásnál a tényleges fogyás a nemzetközi vándorlás miatt kisebb mértékű, ennek ellenére összességében a népességfogyás kedvezőtlen hatást gyakorol a munkaerőpiacra. Emellett a régiós országokban problémát jelent a szakképzett munkaerő kivándorlása.
Termelékenység kontra fizetések
Az elemzés szerint a régiós országokban ugyan a bérek emelkedtek, a munkaerőköltség még mindig elmarad a nyugat-európai szinttől. Az viszont problémát jelent a régió gazdaságainak, hogy a béremelésekkel nem tartott lépést a termelékenység javulása. A hitelbiztosító szakértői úgy látják, hogy középtávon az is veszélyt jelenthet a régiós országoknak, ha a legképzettebb és legfiatalabb korosztály tagjainak kivándorlása folytatódik vagy fokozódik. A térségben például mérnökökből van jelentős hiány. Az elemzés szerint a munkaerőhiányból adódó problémákat több intézkedéssel is kezelni lehetne, például úgy, ha a régiós országok ösztönöznék a kivándorlók visszatérését az adott országba.
Állásfoglalást tett közzé a strasbourgi plénum a „ceutai ostrom” után. 
