Magyarország kénytelen külföldi bizalomra, tőkére, forrásokra támaszkodni, hiszen a lanyha belső kereslet nem képes felfelé húzni a gazdaságot. Kárpáti Gábor, a Coface Hungary ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a belső kereslet bővülésére sajnos nincs remény sem rövid-, de még középtávon sem, ezért sem lehet gyors és radikális váltást végrehajtani a külső forrásbevonásban, a külföldi piacokkal való együttműködésben.
A hazai gazdálkodóknak is komoly elvárása a kiszámítható környezet, hiszen csak ilyen közegben képesek eredményesen működni. A Coface szerint a már hatályba léptetett, valamint a már bejelentett kormányzati intézkedések - egyebek között az általános forgalmi adó, valamint a munkára rakódó járulékok emelése -, a gazdálkodási környezet folyamatos és gyors változása bizalmatlanságot növelő tényező, bizalom nélkül pedig nem működhet jól a gazdaság. A szakértő szerint a hazai és a külföldi bizalomvesztés is szerepet játszik abban, hogy felgyorsult a fizetésképtelenségi eljárások számának növekedési üteme.
Kárpáti Gábor felhívta rá a figyelmet, hogy a jelentősebb gazdasági súlyt képviselő ágazatok közül az építőipar, az élelmiszerfeldolgozó-ipar és a kereskedelem az, amely a legsúlyosabb problémákkal küszködik, s amely így kockázatosabbnak számít a többivel összehasonlításban. Az eljárás alá vont vállalatok között a turisztikában, az ingatlangazdálkodási, valamint a gépjárműiparban tevékenykedő vállalkozások szerepelnek nagy számban.
| Ágazat | Bejegyzett cégek aránya (%) | Eljárások aránya (%) |
| Építőipar | 13,88 | 17,47 |
| Kiskereskedelem | 11,24 | 11,54 |
| Nagykereskedelem | 8,94 | 10,24 |
| Turizmus és vendéglátás | 5,55 | 7,63 |
| Ingatlangazdálkodás | 7,67 | 6,77 |
| Gépjárműipar | 4,08 | 4,21 |
| Elektronika és számítástechnika | 4,96 | 3,80 |
| Pénzügyi szolgáltatás | 2,65 | 3,20 |
| Nyomda és kiadói tevékenység | 2,76 | 2,61 |
| Fuvarozás | 2,43 | 2,59 |
| Forrás: Coface | ||
A fizetésképtelenségi hányadot vizsgálva az ágazatok között a faipar, a turizmus és vendéglátás, valamint az építőipar áll az első három helyen, de az országos átlag felett található számos szektor, mint a kereskedelmi vállalkozások, a textilipar, a fuvarozást végzők, illetve a logisztikai tevékenységet folytató vállalkozások. Az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával kiderül, hogy szintén az építőipar teljesít a legrosszabbul (eljárások (17,47%-a, összesen bejegyzett cégek 13,88%-a).
A legkockázatosabb iparág még mindig az építőipar
A leginkább kockázatos iparágaknak változatlanul az építőipar, valamint a kereskedelmi vállalkozások minősülnek. Szilágyi Péter, a Coface hitelvizsgálati vezetője elmondta, hogy az évek óta meglévő ágazati problémák ellenére még mindig jóval több a vállalkozás, mint ahányat a piac ténylegesen elbír, s bár a tisztulási folyamat elkezdődött, de még messze nem ért véget és ez a közeljövőben sem várható. Hozzátette, hogy a szigorúbb szabályok ellenére továbbra is nagy a cégalapítási kedv az építőiparban.
Nehezíti az ágazat helyzetét a belső kereslet visszaesése/stagnálása, illetve általánosságban a viszonylag alacsony foglalkoztatottság és a nagyobb áfa teher negatív hatását. Tovább fokozza a cégek gondjait a hitelhez jutás nehézsége, s persze az építőipart emellett különösen sújtja az állami, önkormányzati beruházások drasztikus visszaesése.
Pozitív hatással bírnak a gépjárműipari beruházások
A gépjárműipar a fuvarozók és a logisztikai profilú cégek számára is húzóerőt jelenthet - hiszen többletmunkát biztosít - a gépjárműiparban végbement, illetve idén végbemenő kedvező fejlemények sora. Pozitív hatással jár majd a Mercedes kecskeméti autógyárának áprilisi termelésbe állítása, valamint az Audi- és GM-kapacitásbővítő beruházása.
Számos ágazatban a belső kereslet pangására vezethető elsősorban vissza a kockázatok növekedése. Az okok között Szilágyi Péter a végtörlesztések miatt felélt megtakarításokat, a kedvezőtlen kimenetelű adóváltozásokat és a megdrágult áru- és szabad felhasználású hiteleket, a megtakarítási hajlandóság növekedését említette.
Ezek az okok abban is közrejátszanak, hogy romlott a cégek pozíciója az idegenforgalom és a vendéglátás területén, s hogy a nyomdai és kiadói cégek helyzete is lejtőn van. A legnagyobb változást az ingatlangazdálkodást végző cégek produkálták. Az ágazatban nem csak a fizetésképtelenségi eljárás alá kerülő cégek száma nőtt meg jelentősen, de az újak alapítása is megugrott. Ezen kívül komolyabban nőtt az elektronikai és számítástechnikai tevékenységet végző cégek körében az eljárások száma. Ez utóbbiakat komolyan érinthette néhány nagyobb multi (pl: Elcoteq, NOKIA, Sanshin) magyarországi gyáregységeinek bezárása, illetve kapacitásainak jelentős csökkentése.
Sorsdöntő időszak következik
A kialakult helyzet alapján Kárpáti Gábor sorsdöntő időszakot vetít előre a gazdasági szereplők számára. Mint mondja: tovább romlik a fizetésképtelenségi helyzet Magyarországon, még akkor sem lepődne meg, ha erre drasztikus módon kerülne sor. Véleménye szerint azok az ágazatok, amelyek már az előző éveket is súlyosan megszenvedték, az idén még drámaibb módon elmélyülhetnek a negatív folyamatok. A szakember kiemelte, hogy fokozott óvatosságra van szükség, és szigorú kockázat- és követeléskezelést kell alkalmazni.
A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2012 első negyedévében a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban, valamint Pest megyében folytatták. Budapesten az eljárások 36 százalékát, Pest megyében, pedig 10 százalékát indították. A bejegyzett cégek számára vetített csődhányad Nógrád megyében volt a legmagasabb 2012 első három hónapjában (4,59%), majd ezt követi Somogy megye (4,40%) és Jász-Nagykun-Szolnok (4,31%).
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendőrségi lépéseket is tesz.
