Javulást mutatnak a közép- és kelet-európai régió országainak GDP-mutatói: 2017-ben és 2018-ban a térség gazdasága átlagosan 4,6 illetve 4,3 százalékkal gyarapodott, ezek pedig a legmagasabb értékek 2008 óta. A régió erősödő gazdasági aktivitása elsősorban a lakossági fogyasztás növekedésének volt köszönhető, amelyben a munkanélküliség jelentős visszaesése és a bérek növekedése is komoly szerepet játszott. Emellett az állami és magánbefektetések emelkedő volumene ugyancsak elősegítette a növekedést – áll a nemzetközi hitelbiztosító legújabb átfogó elemzésében.
Mi lesz a gazdaság motorja? És mi foghatja vissza?
A kedvező makrogazdasági környezet a közép- és kelet-európai régió vállalatainak fizetőképességét is kedvezően befolyásolta: a GDP-vel súlyozott átlagos fizetésképtelenségi mutató 2018-ban 4,2 százalékkal csökkent, míg az előző évben még növekedést mutatott. (A ráta a felszámolási és a végelszámolási eljárás alatt álló cégek arányát mutatja, az összes aktív cég számához viszonyítva azt.) A Coface szakemberei azonban arra figyelmeztetnek, hogy a fizetésképtelenség területén tavaly elért fejlődés ellenére a közép- és kelet-európai régió vállalataira is nehézségek várnak. Az alacsony munkanélküliség munkaerőhiányhoz vezetett, ami mára a vállalkozások számára az egyik legjelentősebb akadállyá vált a napi működésük és a növekedés tekintetében egyaránt. A beszállítói oldal korlátai – ideértve a munkaerőhiányt, az erőforrások magas kihasználtságát, a magas bekerülési költséget, és a külső környezet lassulását – kihívást jelentenek a régió egész gazdaságának és így az ott működő cégeknek is. A következő időszakban továbbra is a lakossági fogyasztás lesz a régiós gazdasági fejlődés motorja, ám a hosszú távú befektetések ütemének lassulása és az alacsonyabb export várhatóan visszafogja majd a GDP bővülését.
Mekkora növekedés várható?
További kockázatot jelent az eurózónában látható gazdasági lassulás, az Egyesült Államok és Kína között egyre élesedő kereskedelmi háború és az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépése körüli bizonytalanság. Ezek a tényezők ugyanis kihatással lehetnek a régiós vállalatok működésére és közvetve fizetőképességére is. A közép- és kelet-európai régió bővülési ütemének várható lassulása elsősorban a külső kereslet csökkenése miatt következhet be. A Coface előrejelzése szerint a régiós GDP 2019-ben 3,6 százalékkal növekedhet, 2020-ban pedig 3,2 százalékos fejlődést várnak a hitelbiztosító szakértői.
Az elemzés rámutat arra is, hogy a külső kereslet csökkenésének hatására a fizetésképtelenségek száma várhatóan növekedni fog. Ez elsősorban a külpiacoknak erősen kiszolgáltatott iparágakban jelent kiemelt kockázatot, mint például a szállítmányozás, a fuvarozás, vagy az autóipar, valamint az utóbbi ágazatot alkatrészekkel és alapanyagokkal kiszolgáló területek, mint a vegyi- és fémipar.
A NATO fontossága mellett érvelt Johann Wadephul német külügyminiszter. 
