A magyar felnőtt (pontosabban a 16 év feletti) társadalom negyede dolgozik jelenleg kis- és középvállalkozásnál, vagy volt ilyen szervezetben a legutóbbi munkahelye, amivel nagyságrendileg megegyezik a nagyvállalatoknál vagy az állami és önkormányzati szférában dolgozók arányával – derül ki az Europion friss felméréséből. A nők (28 százalék), a középkorúak (32 százalék) és a megyeszékhelyeken élők (29 százalék) dolgoznak az országos átlagot meghaladó arányban kis- és középvállalkozásoknál.
A magyarok egész karrierjére vetítve a kérdést, a társadalom nagyjából ötöde mondható „régi motorosnak” a kkv-k területén: ennyien nyilatkoztak úgy, hogy legalább 20 évet dolgoztak ebben a vállalati szektorban. Korukból kifolyólag értelemszerűen a legidősebb korcsoportban, a 60 év felettiek körében kiugróan magas (37 százalék) ez az arány.
Érdekesség, hogy éles választóvonal mutatkozik meg jövedelemcsoportok között: az alacsony keresetűek körében 26 százalék, míg a magas jövedelműek körében csak 13 százalékra jellemző, hogy legalább 20 évet dolgoztak kkv-kben.
A magyarok szerteágazóan látják a kkv-k előtt tornyosuló legfőbb akadályokat. A megkérdezettek valamivel több mint fele adott értelmezhető választ az erre irányuló nyitott kérdésre, ezen belül a legtöbben (12 százalék) az adó- és járulékterheket, 7-7 százalék pedig a gazdasági környezetet és a szektor versenyképességét említette. Egyéb, de a fentiekhez képest jóval ritkább említések az állam működése, a bérköltségek, a megfelelő munkaerő hiánya, a működtetési/vezetési problémák, a támogatások hiánya, a jogi és szabályozási környezet, a tőkehiány, a bürokrácia és korrupció. Ebben a megközelítésben különösen releváns azok válasza, akik jelenleg (vagy legutóbbi munkahelyükön) kkv-knál dolgoztak. Ebben a körben az átlagnál nagyobb arányban (15 százalék) nevezték meg az adó- és járulékterheket, a gazdasági környezetet (9 százalék) és az állam működését (6 százalék).
A magyar kis- és középvállalkozások átlagos megítélése inkább pozitív (6-os átlagpont), valamivel meghaladva mind a külföldi, mind a magyar nagyvállalatok átlagos értékelését (5,6-os átlagpont), és jócskán meghaladva a magyar kormány (4,3) és a média (4,2) megítélését, illetve megközelítve a civil szervezetek átlagos értékét (6,1).
A kutatásban a kkv-kat és a nagyvállalatok megítélését konkrét szempontok alapján is ütköztették. Ebben a megközelítésben a bizalmi index átlagaitól eltérően inkább a nagyvállalatok felé húz a magyarok értékítélete, különösen a karrierlehetőségek, a magasabb bérezés és az innováció tekintetében. Széles körben érzékelt tendencia továbbá, hogy a magyar gazdaságpolitika egyértelműen inkább a nagyvállalatoknak és kevésbé a kkv-knak kedvez. A teljes népesség háromnegyede osztja az első, és csak negyede az utóbbi álláspontot szinte demográfiai csoporttól és munkahelytől függetlenül.
Kína és Oroszország megakadályozta, hogy hét, Észak-Koreához köthető hajót felvegyenek az ENSZ szankciós listájára. 
