Miközben a közúti árufuvarozók árbevétele évről évre milliárdokkal növekszik, a piaci szereplők száma folyamatosan csökken – nyilatkozza Hantos Zoltán, az Opten céginformációs szolgálat projektmenedzsere.
A többségnek jól megy a szekér
A cégadatbázisból kiolvasható, hogy a 2013-ban működő 12 277 darab vállalkozás száma a tavalyi évben 11 141 darabra zsugorodott, miközben a szektor teljes árbevétele a 2013 évi 1 194 milliárd forintról, 2015-re 1 415 milliárd forintra emelkedett. A cég megszűnések aránya a vizsgált időszakban 2015-ig emelkedett, majd 2016-ban enyhén csökkent.
Ugyanakkor továbbra is rendkívül magas a végrehajtás alá került vállalkozások aránya, ami bár kis mértékben évről évre csökkent, de még így is 10% fölött maradt. Árbevétel tekintetében erősen szegmentált a szektor. 2015-ben csak 6 darab vállalkozás ért el 10 milliárd forint feletti árbevételt, míg 218 darab cég teljesített 1 milliárd és 10 milliárd forint között.
Külföld átka
A létszámadatokból kitűnik, hogy a piaci szereplők megfogyatkozása nem a piac szűkülésének eredménye, mivel az alkalmazotti létszám 2013 és 2016 között folyamatosan bővült. A tönkrement cégek által megszüntetett munkahelyek számát jelentősen meghaladta a versenyben maradt vállalkozásoknál létrehozott új munkahelyek száma.
A munkaerőhiány azonban a fuvarozó cégeket is elérte. A nyugati és a régiós bérszínvonalhoz képest is alacsonyabb munkabérek a szektor jövőbeli teljesítményére is kihathatnak. Amennyiben a cégek nem tudják úgy átszervezni belső folyamataikat, hogy a kialakult bérversenyben meg tudják tartani alkalmazottaikat, akkor a mostani javuló tendencia gyorsan kifulladhat. A helyzetet nehezíti az is, hogy a közúti fuvarozásban egyre jelentősebb szerepet kapnak a különböző innovatív technológiák (pl.: telematika), melynek sikeres bevezetéséhez egyre képzettebb és tapasztaltabb és ebből következően költségesebb munkaerő szükséges.
Egyre zárkózottabbak
A nemzetközi piacon versenyző hazai fuvarozó cégeknek emellett a nyugat-európai uniós tagállamok új, piacvédő szabályozásaival is meg kell küzdeniük. Ennek eredményeképpen a magyar cégek olcsó munkaerőre alapozott árképzési stratégiája a jövőben nem lesz versenyképes az uniós piacon. A jövő kérdése, hogy a szektor nagy tőkeerős szereplői hogyan fognak megfelelni ennek a kihívásnak – zárta elemzését az Opten céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.
Az Európai Bizottság 4,5 millió euróval támogatja 324 ukrán kutató akadémiai projektjeit, az EURIZON ösztöndíjprogram keretében.t 
