Újabb részletek derültek ki a Google ellen az elmúlt héten indított perről. Az eredeti vádirat még olyan belsős, céges dokumentumokat idézett, melyekből több, lényeges részt kihúztak. A Wall Street Journal azonban most betekintést nyert a perirat újabb verziójába, ami már vágatlanul idézi a céges dokumentumokat, és mely szerint a Google nemcsak az online reklámpiac leuralása érdekében játszott össze a Facebookkal, de egy lépéssel előre gondolkodva megállapodtak abban is, hogy együtt fogják visszaverni azokat a pereket is, melyeket épp az összejátszás miatt indíthatnak meg ellenük a jövőben.
Mint ismert, Texas vezetésével tíz amerikai, republikánus vezetésű állam pereli elsősorban a Google-t az online reklámpiaci monopolhelyzetével való visszaélése miatt. A múlt héten nyilvánossá tett periratból az derült ki, hogy a Google és a Facebook 2018 szeptemberében a színfalak mögött megállapodott, hogy a Facebook nem lép fel riválisként az internetes hirdetések piacán, cserébe a Google különleges elbánásban részesíti Mark Zuckerberg cégét ebben a piaci szegmensben. A frissen megtekintett perirat szerint a Google ezt a megállapodást csillagok háborújásan "Jedi Blue"-nak nevezte el.
A vágatlan vádirat szerint a két vállalat tisztában volt azzal, hogy magatartásuk trösztellenes nyomozásokat, pereket hozhat a fejükre, így megegyeztek arról is, hogy közösen lépnek fel majd ezek ellen. A perirat idéz is ebből a Jedi Blue megállapodásból, eszerint a cégek
"együttműködnek és segítenek egymásnak, ha bármiféle trösztellenes eljárásra felelniük kell", valamint "azonnal és teljes körűen tájékoztatják a másik felet minden olyan kormányzati kommunikációról, mely a megállapodást érinti."
A WSJ cikke szerint az eredeti vádiratból kihúzták a lényegi szót, és abban csak annyi maradt benne, hogy a két cég megállapodásában nem kevesebb, mint húsz alkalommal szerepel a kérdéses szó. A teljes verziójú dokumentumból kiderül, hogy a kihúzott szó a "trösztellenes" volt.
Háttereink: Össztűz zúdul a Facebookra és Az EU feldarabolással fenyegeti a Big Tech cégeit
A Google szóvivője úgy reagált a leleplezésre, hogy az ilyesfajta, trösztellenes fenyegetések miatt megkötött megállapodások "rendkívül hétköznapiak". Azzal folytatta, hogy a megállapodásuk nem is volt titkos, elismételte, hogy nem manipulálják a reklámaukciókat, és azt is mondta, hogy a Facebook nem részesül speciális eljárásban az aukciókon, semmi olyan adatot nem adnak át nekik, ami más aukciós vásárlóknak ne lenne elérhető.
A szerkesztett vádirat nem tett említést Sheryl Sandbergről, a teljes verzió szerint viszont a Facebook második embere volt az, aki aláírta a Jedi Blue szerződést, és idéznek tőle egy, Mark Zuckerberg Facebook-verzérigazgatónak és más vezetőknek címzett e-mailből is, mely szerint a paktum "stratégiailag egy nagy ügy." A Facebook szóvivője egyébként ugyanúgy reagált a vádakra: hogy azok teljes mértékben alaptalanok.
A mostani vádirat a vágottal szemben említést tesz a paktum anyagi vonzatairól is. Eszerint a megállapodás negyedik évétől kezdve a Facebook köteles évi minimum 500 millió dollárt költeni a Google által tartott reklámaukciókon. "A Facebook ezen aukciók egy előre meghatározott százalékán nyer", áll még a dokumentumban. A teljes verzió arról is említést tesz, hogy egy belsős Facebook-dokumentum szerint ez a megállapodás "viszonylag olcsó", a közvetlen verseny költségeihez viszonyítva, egy Google-prezentációban pedig az állt, hogy "ha nem tudják elkerülni a Facebookkal való versenyt", akkor kollaborálni fognak, és "ásnak egy várárkot." Egy 2017 novemberi, belsős Google-levelezésben pedig az állt egy "lehetséges Facebook-partnerség" kapcsán, hogy "kollaborálni kell, ha szükséges, hogy maradjon a status quo". A megállapodás előtt pedig a Facebook tárgyalócsapata egy e-mailben úgy vázolta fel a cég lehetőségeit Zuckerbergnek, hogy vagy elköltenek dollármilliárdokat a saját, Google-rivális aukciós rendszerükre, vagy kiszállnak az üzletből, vagy lepaktálnak a Google-lel.
(WSJ)
A kormány módosítja a 2026. évi költségvetést. A módosítás célja, hogy a költségvetési törvény a tényleges gazdasági és államháztartási folyamatokat tükrözze. 
