Brüsszel ma hozta nyilvánosságra új tech szabályozási tervezeteit, melyek szerint az EU szétszedné a Big Tech cégeit, ha azok folyamatosan versenyellenes magatartást tanúsítanak - írja a Financial Times.
A Digitális Piacokra vonatkozó szabályozás a tisztességtelen versenyt veszi célba, míg a Digitális Szolgáltatásokra vonatkozó tervezet pedig arra kényszeríteni a tech cégeket, hogy nagyobb felelősséget vállaljanak a platformjaikon található törvénysértő magatartással szemben.
Mint arról több cikkben és háttérnyagunkban is beszámoltunk, a múlt héten egyrészt az EU drasztikus bírságokat helyezett kilátásba a tech cégeknek, ha nem lépnek fel a náluk található megjelenő ártalmas tartalmak ellen. Másrészt az amerikai versenyfelügyeleti szerv, a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) és 48 amerikai állam arra kéri a törvényszéket, hogy darabolja fel a Facebookot.
Most úgy tűnik, az EU is erre az útra lépett, úgy tűnik, tényleg igaz, amit múlt heti cikkünkben írtunk: a nyugati világ kész komolyan megrendszabályozni a nagy tech cégeket. A két régóta várt EU-s törvénytervezet az első jele az EU internetre vonatkozó szemléletváltásának az elmúlt két évtizedben.
Az Európai Bizottság mai javaslatai az Európai Parlament elé kerülnek, igaz, pontos időrend nélkül, azaz még nem lehet látni, mikor is lépne hatályba az új szabályozás. A hírre nem is nagyon látszanak reagálni a Big Tech részvényei: általában kis emelkedés vagy csekély mértékű csökkenés jellemzi a részvényeiket a tőzsdén.
Mindkét terv nagyon komoly bírságokat helyez kilátásba, ahogy ez már a múlt héten is nyilvánosságra került. Amennyiben a Big Tech cégei (Google, Facebook, Amazon és az Apple) szándékosan megszegnék az új versenyszabályokat, akár bevételeik 10 százalékára is bírságolhatók lesznek. Ha pedig nem tartanak nagyobb rendet platformjaikon, akkor bevételük 6 százalékára büntetheti őket az EU.
A Digitális Piacokra vontkozó új szabályozási tervezet szerint azonban ha öt éven belül háromszor is megbírságolják a vállalatot, akkor visszaeső elkövetőknek minősülnek, és az EU strukturálisan el fogja különíteni üzletágaikat,
legalábbis így nyilatkozott a birt üzleti lapnak két olyan személy, aki a szabályozást közvetlenül ismeri.
Ha a vizsgálat rendszeres versenyellenes magatartást tapasztal, ami az adott cég piaci pozícióját erősíti, az EU "bármilyen, a jogsértéssel arányos strukturális vagy egyéb lépést tehet, ami szükséges ahhoz, hogy a jogszabálynak megfelelést kikényszerítse".
Elfogadásuk esetén az új szabályozás az egyik legszigorúbb lenne a világon, amivel a Big Tech cégei kénytelenek lennének szembe nézni. A tervek egyúttal azt is jelzik, hogy az eddigi versenyjogi szabályok alkalmatlanok voltak, lassan követték csak a gyorsan változó digitális kor fejleményeit, és nem sikerült megfékezniük a Szilícium-völgy óriásainak gyors felemelkedését és hatalmas piaci erejét.
A Google, Facebook, Amazon, Apple kvartet azzal is kénytelen szembenézni, hogy Európa egyre növekvő ellenszenvvel nézi a Big Tech alacsony adófizetését, adatvédelmi szabályok megsértését és riválisak szétzúzását. Pont ugyanezek az érvek merültek fel az Egyesült Államokban, az FTC és 48 szövetségi állam pont ilyen indokok miatt perelte be a Facebookot.
Thierry Breton, belső piacért felelős biztos már szeptemberben úgy nyilatkozott, hogy a felhasználók úgy érzik, ezek a cégek egyszerűen túl nagyra nőttek ahhoz, hogy törődjenek az emberekkel.
Margrethe Vestager, az EB versenyért és digitális politikáért felelős ügyvezető alelnöke szintén frusztrációjának adott hangot, hogy nem sikerült a trösztellenes próbálkozásoknak megszelidítenie a Big tech cégeit: "Fájdalmas látni, hogy a digitális piacokon milyen gyorsan lehet hatalmas károkat okozni, miközben a felépülés nagyon, nagyon nehéz".
A szabályozás azt is meghatározza, hogy miként definiálják a kapuőrőket, azaz azokat a szereplőket, amelyek a piac szabályait diktálják. A definíció magában foglalja az elmúlt három év bevételeinek nagyságát, a felhasználók számát és az elmúlt év piaci kapitalizációját is.
Az EU tisztviselői szerint ez utóbbi rendkívül fontos mérőszám, mert jelzi, hogy az adott cég rövid időn belül mennyi pénzt tud felhajtani potenciális felvásárlásokra.
Az már egy másik Financial Times cikkből derül ki, hogy Brüsszel egy olyan listával rukkol majd elő a szabályozás keretében, amely tételesen felsorolja a tiltott magatartásokat, és konkrét lépéseket vár el a Big Tech cégeitől a versenyt elősegítendő. Így például az Amazont arra kényszerítené, hogy ossza meg partnereivel adatait az esélyek kiegyenlítése érdekében.
Mindazonáltal a Financial Times szerint Brüsszel szándéka a Big Tech korlátozására legalább két évnyi politikai csatározás után kerülhet sor: eddig tarthatnak a miniszteri, parlamenti viták.
Paul Tang, holland szocialista EP-képviselő szerint "a tervek jók, de ahhoz nem eléggé, hogy megfékezzék a techóriások monopliumát".
"Ehelyett a bizottságnak közvetlen célt kell kitűznie és legalábbis szét kell robabntania e technológiai óriások perverz üzleti modelljét: a személyes adatok reklámokon keresztül történő értékeyytését".
Mások az Európai Parlamentben arra számítanak, hogy a Big Tech megpróbálja lerázni az új szabályokat. Stéphanie Yon-Courtin, egy másik európai törvényhozó, aki kiemelkedő szerepet játszott a versenypolitikai megbeszélésekben, azt mondta: „Arra számítok, hogy a platformok megpróbálják megosztani az EP-t olyan hamis és egyszerű viták körül, mint az innováció vagy a szólásszabadásg mellett és ellen való érvelés."
Az egyes országok is másként fognak hozzáállni az új szabályokhoz: míg Franciaország és Hollandia támogatására lehet számítani, addig Írország, ahol például a Google európai leánya van bejegyezve, kevéssé lehet lelkes. A tagországok ráadásul nem szívesen engednek ki a hatáskörükből kényszerítő erejű szabályozásokat, azt szeretnék saját maguknak megtartani.
Az ukránok nem adták be a derekukat. 
