A cikk eredeti, bővebb változata laptársunk, az mfor oldalán található.
Éves bevételük akár 6 százalékára büntetné az EU a nagy techcégeket, ha nem lépnek fel a náluk megjelenő ártó tartalmak ellen - adta hírül csütörtökön a világsajtó nyomán lapunk is. Szintén tegnapi hír, hogy az amerikai versenyfelügyeleti szerv, a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) és 48 amerikai állam arra kéri a törvényszéket, hogy darabolja fel az amerikai tech óriást.
"A Facebook közel egy évtizedig arra használta a dominanciáját és a monopol pozícióját, hogy szétzúzza a kisebb riválisait, és kiiktassa a versenyt, mindezt a hétköznapi felhasználók kárára. Egyetlen cégnek sem szabadna, hogy ekkora, ellenőrizetlen hatalma legyen a személyes és társas interakcióink felett. Ezért tettük meg ma ezt a lépést"
- mondta Letitia James, New York állam főügyésze, aki a vádat vezeti.
Túl nagyra nőtt
És az FTC rendkívül elszántnak tűnik, "mindent vagy semmit" alapon megy neki Mark Zuckerberg cégének, írja a Financial Times. A Facebook alapító tulajdonosa és vezetője már októberben jelezte stábjának, hogy az amerikai állam megróbálkozik vállalata szétszedésével, "bemegy a ringbe és közdeni fog". A küzdelem tehát megkezdődött, és William Kovacic, az FTC korábbi elnöke szerint volt munkahelye teljes mértékben elkötelezett, hogy elérje a Facebook feldarabolását, azaz az Instagram és a WhatsApp leválasztását.
Ezt erősíti Joel Mitnick, a Cadwalader, Wickersham & Taft ügyvédi iroda antitrösztre szakosodott partnere is, aki azt nyilatkozta a Financial Timesnak, hogy az FTC beadványa szerint "az igazán drámai szerkezetátalakításon kívül semmi sem fogja orvosolni a versenyellenes hatásokat. Ez egyfajta mindent vagy semmit stratégia. ”
Október elején az amerikai képviselőház a Big Tech részeként ment neki a cégnek, mondván az Amazon, az Apple, a Facebook és a Google valóban visszaélt monopóliumhatalmával, és a négy vállalat a „selejtes” startup kategóriájából nőtte ki magát „olyan monopóliummá, amilyeneket utoljára az olajbárók és a vasúti iparmágnások korában láthattunk.”
Az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében a törvényhozók az egészséges piaci versenyt korlátozó vállalatok tényleges feldarabolásában látják a megoldást, emellett a piaci koncentrációt ellenőrző ügynökségek megerősítését és a startupok felvásárlásának akadályozását javasolják.
Vagyis a Facebook több helyről is
igen komoly össztűz alá került,
a szándék elég egyértelmű: szét kell szedni a céget, amelynek részvényei vélhetően a hírek következtében először 2 százalékot estek szerdán. Hogy mennyire ütésálló a netes multi, az is mutatja, hogy nap végére már csak 0,29 százalékos csökkenést mutatott a NASDAQ-on.
Az FTC végig az Instagram 2012-es, egymilliárd dolláros, valamint a WhatsApp 2014-es, 19 milliárdba kerülő felvásárlását tartják ebből a szempontból támadhatónak, hivatkozva Zuckerberg egy 2008-as belső levelére, mely szerint "jobb vásárolni, mint versenyezni".
A vásárlás pedig kifizetődőnek bizonyult. Az Instagram amerikai piacon hirdetési bevételei egyre nagyobb részét adják a a Facebook hirdetési forgalmának, sőt, a jövő évtől már több pénzt realizál innen a vállalat, mint saját közösségi médiás platformjáról.
A cégvezető-tulajdonos egy 2012-es emailjáből az is kiderül, hogy elismerte, a WhatsApp jobb üzenetkülő alkalmazás mobilon, mint a Facebook saját szolgáltatása, a Messenger, és nem látja, hogy miként tudnák megtörni riválisuk lendületét és növekedési ütemét.
Miután két évvel később felvásárolták a versenytársukat, akkori emailek tanúsága szerint a Facebook munkatársai heves ünneplésbe kezdtek "az egyetlen cég bekebelezése miatt, ami a következő Facebookká válhatott volna, pusztán mobilon".
A Szövetségi Kereskedelmi Bizottság és az államügyészek egy másik példával is illusztrálták a Facebook szerintük versenyellenes magatartását: először hozzáférést adtak riválisaiknak a techóriás adataihoz és platformjához, majd attól a cégtől, amelyiket fenyegetésnek éreztek magukra nézve, megvonták a hozzáférést. A vádiratban hét ilyen appot soroltak fel, köztük a Vine, a Path és a Circle is megtalálható, amelyeket megfosztott Zuckerberg cége a hozzáférésüktől, "mindenféle jogos üzleti indoklás nélkül".
Az államügyészek szerint az FB saját felhasználóit is megkárosította, még akkor is, amikor ingyenesen kínálja szolgáltatásait, mert arra kényszerítette őket, hogy magánéletük egyre nagyobb részét adják fel, holott ha nagyobb verseny lett volna, ez elkerülhető lett volna.
Tudományos körökben ez az érvelés egyre nagyobb teret nyert az elmúlt évek során, így Lina Khan, a Columbia Law School munkatársa, aki segített az amerikai képviselőház trösztellenes albizottságának megírni a tech iparágról szóló törsztellenes jelentést. Khan twitjében úgy fogalmazott, hogy "az államok panaszai a károkozás kifinomult megértését mutatják. Az FB ugyanis az adatvédelem terén versenyezve lépett be a piacra, ám csak rontott a helyzetet, miután eltüntette a riválisokat [és] kényelmes monopolhelyzetet biztosított magának."
A Facebook erőteljes védekezést ígért be. Korábban a trösztellenes Sherman törvényről több bíróság is rögzítette, hogy a monopóliumok nem törvénytelenek, ha a többieknél magasabb rendű készségek eredményeként alakul ki. Az Alcoa esetében például a bíróság már 1945-ben kimondta, hogy "a sikeres versenyzőt nem szabad büntetni, ha versenyre kényszerítjük, és győz".
Jennifer Newstead, a Facebook jogi tanácsadója szerint mind az Instagram, mind a WhatsApp felvásárlását tisztázták annak idején, és azzal vádolta a kormányt, hogy pusztán újra akarja nyitni ezeket az ügyeket. Newstead érvelése szerint az Instagram és a WhatsApp sikerei a Facebooknak köszönhetőek. "A most látható Instagramot a Facebook teremtette, nem az az app, amit megvásárolt. Amikor a Facebook megvette az Instát mai felhasználóinak csak 2 százalékával rendelkezett, mindössze 13 munkavállaljója volt, nem volt bevétele és gyakorlatilag nem volt saját infrastuktúrája sem" - érvelt Newstead szerdai állásfolglalásában, rámutatva az Apple, a Google, a Twitter, a Snap, az Amazon, a TikTok és a Microsoft által támasztott kemény versenyhelyzetre.
"A cégek és a befektők törvényhozókba vetett bizalma el fog veszni, ha a politikusok meg akarják változtani korábbi döntéseik és újrajátszást akarnak a meccs vége felé" - nyilatkozta a Financial Timesnak Robert Atkinson, egy független think-tnk, az Információtechnológiai és Innovációs Alapítvány elnöke.
Az FTC korábbi elnöke szerint viszont a Biden adminisztráció vélhetően extra nyomást érez majd, hogy helyrehozza jó hírét, miután Obama elnöksége (amikor a most megválasztott elnök alelnök volt) alatt a Big Tech rendkívüli hatalomra tett szert.
Visszavonulni a [fedarabolástól] a per nyilvánvaló céljának olyan egyértelmű elárulása lenne. . . hogy ha valakinél meghátrálásnak, riánkodásnak tekintik, az elveszíti intézményi legitimitását ”- mondta. "A szakítás lehetősége valódi és lehetséges"- teszi hozzá Kovacic.
Adóoptimalizálás, bírságok, a média ellehetetlenítése
Ez a monopóliumellenes része a Facebook elleni kormányzati lépéseknek, ám ezzel még nincs vége azoknak az ügyeknek, amik tettre sarkallták a kormányokat. A francia kabinetnél (és egyébként a magyar vezetésnél is, de az EU-nál egyaránt) a techóriás által fizetett csekély mértékű adófizetés verte ki a biztosítékot.
Sőt, ahogy november végén írtuk, több kormány van világszerte, amely vagy bevezette, vagy tervezi bevezetni saját digitális szolgáltatási adóját. Ennek hátterében az áll, hogy véleményük szerint a technológiai vállalatok az ott realizált bevételeikhez képest túl kevés adót fizetnek. Ezt úgy érik el, hogy alacsony adókat kínáló államokban mutatják ki a nyereséget, például Írországban könyvelik azt el. Emiatt viszont kibújnak az adófizetés alól azokban az uniós országokban, ahol a tevékenységet valójában folytatják. Ezt szeretnék orvosolni azok az országok, amelyek digitális adó kivetésén dolgoznak.
A magyar piacról a G7 számításai szerint 2018-ban a Google- és Facebook-hirdetések fele után nem fizették meg a reklámadót, így 2,5 milliárd forint maradt a két netes multi zsebében. A GVH pedig tavaly 1,2 milliárd forintos bírságot szabott ki a Facebookra, mert ingyenesként hirdette szolgáltatását nyitóoldalán és Súgóközpontjában.
Van még egy komoly kifogás a Facebook (és a Google) ellen, és ez pedig a médiát érinti. Az ausztrál kormány például rá akarja kényszeríteni a Google-t és a Facebook-ot, hogy fizessen a felületein megjelenő, sajtóorgánumokból átvett hírtartalmakért, amit hírügynökségek azzal hoznak összefüggésbe, hogy a koronavírus okozta járvány miatt csökkentek a sajtóorgánumok reklámbevételei. A két techmamut erre azzal a fenyegetéssel reagált, hogy akkor viszont korlátoznák az Ausztráliában elérhető szolgáltatásaikat: nem tudnának híreket megosztani a Facebookon. Magyar adatok szerint az online hirdetési piac közel 60 százalékát viszi el a két multi, több tízmilliárd forittól fosztva meg a magyar médiacégeket.
Erre már érdemes felfigyelni. 
