<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
9p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az elmúlt napokban ismét egyre több hír jelent meg arról, hogy mind az EU, mind az Egyesült Államok több fronton is beveti a nehéztüzérséget a világ legnagyobb közösségi médiát üzemeltető tech cége ellen. A folyamat évekkel ezelőtt indult, ám sokáig nem lehetett tudni, mennyire komolyak ezek megrendszabályozási szándékok. Most úgy tűnik, tényleg betelt a pohár a nyugati világ két leghatalmasabb szervezeténél.

A cikk eredeti, bővebb változata laptársunk, az mfor oldalán található.

Éves bevételük akár 6 százalékára büntetné az EU a nagy techcégeket, ha nem lépnek fel a náluk megjelenő ártó tartalmak ellen - adta hírül csütörtökön a világsajtó nyomán lapunk is. Szintén tegnapi hír, hogy az amerikai versenyfelügyeleti szerv, a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) és 48 amerikai állam arra kéri a törvényszéket, hogy darabolja fel az amerikai tech óriást.

"A Facebook közel egy évtizedig arra használta a dominanciáját és a monopol pozícióját, hogy szétzúzza a kisebb riválisait, és kiiktassa a versenyt, mindezt a hétköznapi felhasználók kárára. Egyetlen cégnek sem szabadna, hogy ekkora, ellenőrizetlen hatalma legyen a személyes és társas interakcióink felett. Ezért tettük meg ma ezt a lépést" 

- mondta Letitia James, New York állam főügyésze, aki a vádat vezeti.

Túl nagyra nőtt

És az FTC rendkívül elszántnak tűnik, "mindent vagy semmit" alapon megy neki Mark Zuckerberg cégének, írja a Financial Times. A Facebook alapító tulajdonosa és vezetője már októberben jelezte stábjának, hogy az amerikai állam megróbálkozik vállalata szétszedésével, "bemegy a ringbe és közdeni fog". A küzdelem tehát megkezdődött, és William Kovacic, az FTC korábbi elnöke szerint volt munkahelye teljes mértékben elkötelezett, hogy elérje a Facebook feldarabolását, azaz az Instagram és a WhatsApp leválasztását.

Ezt erősíti Joel Mitnick, a Cadwalader, Wickersham & Taft ügyvédi iroda antitrösztre szakosodott partnere is, aki azt nyilatkozta a Financial Timesnak, hogy az FTC beadványa szerint "az igazán drámai szerkezetátalakításon kívül semmi sem fogja orvosolni a versenyellenes hatásokat. Ez egyfajta mindent vagy semmit stratégia. ”

Október elején az amerikai képviselőház a Big Tech részeként ment neki a cégnek, mondván az Amazon, az Apple, a Facebook és a Google valóban visszaélt monopóliumhatalmával, és a négy vállalat a „selejtes” startup kategóriájából nőtte ki magát „olyan monopóliummá, amilyeneket utoljára az olajbárók és a vasúti iparmágnások korában láthattunk.”

Az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében a törvényhozók az egészséges piaci versenyt korlátozó vállalatok tényleges feldarabolásában látják a megoldást, emellett a piaci koncentrációt ellenőrző ügynökségek megerősítését és a startupok felvásárlásának akadályozását javasolják.

Vagyis a Facebook több helyről is

igen komoly össztűz alá került,

a szándék elég egyértelmű: szét kell szedni a céget, amelynek részvényei vélhetően a hírek következtében először 2 százalékot estek szerdán. Hogy mennyire ütésálló a netes multi, az is mutatja, hogy nap végére már csak 0,29 százalékos csökkenést mutatott a NASDAQ-on.

Az FTC végig az Instagram 2012-es, egymilliárd dolláros, valamint a WhatsApp 2014-es, 19 milliárdba kerülő felvásárlását tartják ebből a szempontból támadhatónak, hivatkozva Zuckerberg egy 2008-as belső levelére, mely szerint "jobb vásárolni, mint versenyezni".

A vásárlás pedig kifizetődőnek bizonyult. Az Instagram amerikai piacon hirdetési bevételei egyre nagyobb részét adják a a Facebook hirdetési forgalmának, sőt, a jövő évtől már több pénzt realizál innen a vállalat, mint saját közösségi médiás platformjáról.

A Facebook és az Instagram amerikai piacon szerzett bevételei, becslés (Forrás: ft.com)A Facebook és az Instagram amerikai piacon szerzett bevételei, becslés (Forrás: ft.com)

A cégvezető-tulajdonos egy 2012-es emailjáből az is kiderül, hogy elismerte, a WhatsApp jobb üzenetkülő alkalmazás mobilon, mint a Facebook saját szolgáltatása, a Messenger, és nem látja, hogy miként tudnák megtörni riválisuk lendületét és növekedési ütemét.

Miután két évvel később felvásárolták a versenytársukat, akkori emailek tanúsága szerint a Facebook munkatársai heves ünneplésbe kezdtek "az egyetlen cég bekebelezése miatt, ami a következő Facebookká válhatott volna, pusztán mobilon".

A  Szövetségi Kereskedelmi Bizottság és az államügyészek egy másik példával is illusztrálták a Facebook szerintük versenyellenes magatartását: először hozzáférést adtak riválisaiknak a techóriás adataihoz és platformjához, majd attól a cégtől, amelyiket fenyegetésnek éreztek magukra nézve, megvonták a hozzáférést. A vádiratban hét ilyen appot soroltak fel, köztük a Vine, a Path és a Circle is megtalálható, amelyeket megfosztott Zuckerberg cége a hozzáférésüktől, "mindenféle jogos üzleti indoklás nélkül".

Az államügyészek szerint az FB saját felhasználóit is megkárosította, még akkor is, amikor ingyenesen kínálja szolgáltatásait, mert arra kényszerítette őket, hogy magánéletük egyre nagyobb részét adják fel, holott ha nagyobb verseny lett volna, ez elkerülhető lett volna.

Tudományos körökben ez az érvelés egyre nagyobb teret nyert az elmúlt évek során, így Lina Khan, a Columbia Law School munkatársa, aki segített az amerikai képviselőház trösztellenes albizottságának megírni a tech iparágról szóló törsztellenes jelentést. Khan twitjében úgy fogalmazott, hogy "az államok panaszai a károkozás kifinomult megértését mutatják. Az FB ugyanis az adatvédelem terén versenyezve lépett be a piacra, ám csak rontott a helyzetet, miután eltüntette a riválisokat [és] kényelmes monopolhelyzetet biztosított magának."

A Facebook erőteljes védekezést ígért be. Korábban a trösztellenes Sherman törvényről több bíróság is rögzítette, hogy a monopóliumok nem törvénytelenek, ha a többieknél magasabb rendű készségek eredményeként alakul ki. Az Alcoa esetében például a bíróság már 1945-ben kimondta, hogy "a sikeres versenyzőt nem szabad büntetni, ha versenyre kényszerítjük, és győz".

Jennifer Newstead, a Facebook jogi tanácsadója szerint mind az Instagram, mind a WhatsApp felvásárlását tisztázták annak idején, és azzal vádolta a kormányt, hogy pusztán újra akarja nyitni ezeket az ügyeket. Newstead érvelése szerint az Instagram és a WhatsApp sikerei a Facebooknak köszönhetőek. "A most látható Instagramot a Facebook teremtette, nem az az app, amit megvásárolt. Amikor a Facebook megvette az Instát mai felhasználóinak csak 2 százalékával rendelkezett, mindössze 13 munkavállaljója volt, nem volt bevétele és gyakorlatilag nem volt saját infrastuktúrája sem" - érvelt Newstead szerdai állásfolglalásában, rámutatva az Apple, a Google, a Twitter, a Snap, az Amazon, a TikTok és a Microsoft által támasztott kemény versenyhelyzetre.

"A cégek és a befektők törvényhozókba vetett bizalma el fog veszni, ha a politikusok meg akarják változtani korábbi döntéseik és újrajátszást akarnak a meccs vége felé" - nyilatkozta a Financial Timesnak Robert Atkinson, egy független think-tnk, az Információtechnológiai és Innovációs Alapítvány elnöke.

Az FTC korábbi elnöke szerint viszont a Biden adminisztráció vélhetően extra nyomást érez majd, hogy helyrehozza jó hírét, miután Obama elnöksége (amikor a most megválasztott elnök alelnök volt) alatt a Big Tech rendkívüli hatalomra tett szert.

Visszavonulni a [fedarabolástól]  a per nyilvánvaló céljának olyan egyértelmű elárulása lenne. . . hogy ha valakinél meghátrálásnak, riánkodásnak tekintik, az elveszíti intézményi legitimitását ”- mondta. "A szakítás lehetősége valódi és lehetséges"- teszi hozzá Kovacic.

Adóoptimalizálás, bírságok, a média ellehetetlenítése

Ez a monopóliumellenes része a Facebook elleni kormányzati lépéseknek, ám ezzel még nincs vége azoknak az ügyeknek, amik tettre sarkallták a kormányokat. A francia kabinetnél (és egyébként a magyar vezetésnél is, de az EU-nál egyaránt) a techóriás által fizetett csekély mértékű adófizetés verte ki a biztosítékot. 

Sőt, ahogy november végén írtuk, több kormány van világszerte, amely vagy bevezette, vagy tervezi bevezetni saját digitális szolgáltatási adóját. Ennek hátterében az áll, hogy véleményük szerint a technológiai vállalatok az ott realizált bevételeikhez képest túl kevés adót fizetnek. Ezt úgy érik el, hogy alacsony adókat kínáló államokban mutatják ki a nyereséget, például Írországban könyvelik azt el. Emiatt viszont kibújnak az adófizetés alól azokban az uniós országokban, ahol a tevékenységet valójában folytatják. Ezt szeretnék orvosolni azok az országok, amelyek digitális adó kivetésén dolgoznak.

A magyar piacról a G7 számításai szerint 2018-ban a Google- és Facebook-hirdetések fele után nem fizették meg a reklámadót, így 2,5 milliárd forint maradt a két netes multi zsebében. A GVH pedig tavaly 1,2 milliárd forintos bírságot szabott ki a Facebookra, mert ingyenesként hirdette szolgáltatását nyitóoldalán és Súgóközpontjában.

Van még egy komoly kifogás a Facebook (és a Google) ellen, és ez pedig a médiát érinti. Az ausztrál kormány például rá akarja kényszeríteni a Google-t és a Facebook-ot, hogy fizessen a felületein megjelenő, sajtóorgánumokból átvett hírtartalmakért, amit hírügynökségek azzal hoznak összefüggésbe, hogy a koronavírus okozta járvány miatt csökkentek a sajtóorgánumok reklámbevételei. A két techmamut erre azzal a fenyegetéssel reagált, hogy akkor viszont korlátoznák az Ausztráliában elérhető szolgáltatásaikat: nem tudnának híreket megosztani a Facebookon. Magyar adatok szerint az online hirdetési piac közel 60 százalékát viszi el a két multi, több tízmilliárd forittól fosztva meg a magyar médiacégeket. 

 

 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Vállalat Jól lehúzta a chiphiány a General Motors eredményét
MTI | 2021. október 27. 17:53
Az elemzők által vártnál nagyobb lett a General Motors (GM), a legnagyobb amerikai autógyártó negyedéves nyeresége, amely azonban 40 százalékkal csökkent a tavalyi harmadik negyedévhez képest.
Vállalat Bértárgyalások: jövőre csökkenhet a kisvállalati adó is
Privátbankár.hu | 2021. október 27. 15:39
A kisvállalati adó kulcsa 11-ről 10 százalékra mérséklődne, ezzel mindegy 13 milliárd forint maradna a kisebb cégeknél.
Vállalat AutoWallis-vezér: növekedési stratégiánkra építjük a tőkepiaci céljainkat
Király Béla | 2021. október 27. 14:59
Nagy dobásra készül az AutoWallis, hiszen a magyar piacon 2017 óta nem volt nyilvános lakossági részvénykibocsátás. A hétfőn indult kibocsátás volumene is nagy, hiszen a társaság 6-8 milliárd forint friss tőkével számol, amely a már eddig is látványos növekedést tovább hajthatja. A járműiparban zajló folyamatokról és a vállalat terveiről Ormosy Gábor vezérigazgatót kérdeztük.
Vállalat K und K épületre kiírt közbeszerzést nyert Mészáros Lőrincék cége
Kormos Olga | 2021. október 25. 18:00
Több, mint 1 milliárd forintos közbeszerzést nyert a felcsúti FEJÉR-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt., melynek tulajdonosa Mészáros Lőrinc és három gyermeke. Az Újbudán található, 100 évesnél idősebb K und K épületegyüttesre kaptak megbízást.
Vállalat Jogerősen elítélték Hernádi Zsoltot - a horvát alkotmánybíróság mentheti fel
MTI | 2021. október 25. 17:36
A horvát legfelsőbb bíróság megerősítette a Zágráb megyei bíróság elsőfokú elmarasztaló ítéletét Ivo Sanader volt horvát kormányfő és Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója egyesített perében - közölte a Jutarnji List című horvát napilap hétfőn. A Mol csoport jelezte, hogy a horvát eljárások során tapasztalt súlyos igazságtalanságok miatt Hernádi Zsolt a horvát alkotmánybírósághoz fordul jogorvoslatért.
Vállalat Az MKB Bank folytatja sikereit a vállalati piacon
PR | 2021. október 25. 16:55
A COVID 3. hulláma utáni időszak is az élet minden területén felszabadulást, eufóriát hozott. Nem volt ez másként az MKB Bank esetében sem, ahol szép eredményeket hozott a nyár. Balogh Péterrel, az MKB Bank nagyvállalati ügyfélkapcsolati igazgatójával az NHP hatásairól és jövőjéről, az ESG korszakformáló követelményeiről, a kamatemelések hitelfelvételt befolyásoló következményeiről és az MKB Bank utolsó negyedévi terveiről beszéltünk.
Vállalat Ügyfélöröm, ügyfélélmény
PR | 2021. október 25. 16:20
Úgy látszik, hogy az a gazdasági időszak már végképp elmúlt, amikor az innováció leginkább a valóságtól elrugaszkodott, így sokszor megvalósíthatatlan, vagy legalábbis a gyakorlati felhasználás szempontjából néha feleslegesnek tűnő ötleteket jelentette. Sokan úgy fogalmazzák meg, hogy a „nagy startup korszak” ideje lejárt. Ráadásul a globális válságok sem kedveznek az ötletgyárosoknak, hiszen miért foglalkozna bárki is a „mindenáron újjal”, ha jelenleg épp elég feladat a túlélés. De hát pont az ilyen helyzetekben szükséges a paradigmaváltás, és annak pedig újfent alapfeltétele az innováció. Ez azonban már nem öncélú, hanem konkrét támogató megoldásokban gondolkodik. Ezt az új irányt nevezik „praktikus innovációnak”.
Vállalat Megkérdezheti a munkáltató a dolgozót, hogy be van-e oltva? Kérheti a védettségi igazolványt?
Dr. Kerekes Eszter | 2021. október 22. 16:18
A koronavírus 2019-es megjelenése és rohamos terjedése az egész világot megrázta és minden szempontból kihívás elé állította. A védőoltás és egyben a remélt védettség megszerzése azonban további kérdéseket vet fel. A szigorú karanténszabályok feloldására és a hosszú bezártság mentális következményeire is tekintettel egyre többen lépnek ki otthonról és dolgoznak fizikailag is ismét a munkahelyükön, ugyanakkor a vírus továbbra is jelen van. A munkahelyi érintkezések pedig potenciális veszélyforrásai lehetnek újabb megbetegedéseknek. A munkáltatók számára ez komoly fejtörést okozhat és felmerül, hogy egyáltalán kérhetnek-e nyilatkozatot a munkavállalóiktól a beoltottságukra vonatkozóan. A bpv JÁDI NÉMETH Ügyvédi Iroda munkatársának szakcikke.
Vállalat A műanyagipar lehet az új mumus
MTI | 2021. október 22. 15:54
Az amerikai műanyagipar az évtized végére több üvegházhatású gázt fog kibocsátani, mint a szénnel fűtött villamoserőművek - figyelmeztetett egy csütörtökön közzétett jelentés, amelyet a The Guardian ismertetett.
Vállalat K&H: új ezermilliárdos szereplő, hogyan működik a Google Pay?
Privátbankár.hu | 2021. október 22. 08:26
8109 forint - átlagosan ekkora összeg jutott egy belföldi kártyás vásárlásra, összesen pedig közel 520 millió tranzakcióra jutott 4216 milliárd forintos forgalom. Erre a piacra lépett be a világszerte egyre nagyobb teret nyerő Google Pay fizetési megoldás, amely a hazai bankok közül elsőként idén áprilistól a K&H-nál volt elérhető.
Friss
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos