Az elmúlt 16 hónapban a világ legnagyobb technológiai vállalatainak gyakorlatát kutató amerikai képviselőházi törvényhozók tegnap jelentették be, hogy vizsgálatuk szerint az Amazon, az Apple, a Facebook és a Google valóban visszaélt monopóliumhatalmával. Mint írják, ez szükségessé teszi a monopóliumellenes törvények gyökeres megváltoztatását, számol be a New York Times a jelentésről. A 449 oldalas jelentésben, amelyet a képviselőház igazságügyi bizottságának demokratikus vezetése ismertetett, a törvényhozók rámutattak: a négy vállalat a „selejtes” startup kategóriájából nőtte ki magát „olyan monopóliummá, amilyeneket utoljára az olajbárók és a vasúti iparmágnások korában láthattunk.” A törvényalkotók szerint a vizsgált vállalatok visszaéltek erőfölényükkel, a kereskedelem, a keresés, a reklámozás, a közösségi hálózatok és a kiadványok árát és szabályait meghatározták, sőt, gyakran ők maguk diktálták azokat.
Az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében a törvényhozók az egészséges piaci versenyt korlátozó vállalatok tényleges feldarabolásában látják a megoldást, emellett a piaci koncentrációt ellenőrző ügynökségek megerősítését és a startupok felvásárlásának akadályozását javasolják. Terítékre kerül a monopóliumellenes törvények megreformálása is, ami az 1976-os Hart-Scott-Rodino-törvény (HSC) szigorítását jelentené. (A HSC annak idején azért lépett életbe, hogy a nagy cégek összeolvadását megelőzően biztosítson kellő felülvizsgálatot az összefonódásokkal kapcsolatban.)
"Vizsgálatunk nem hagy kétséget afelől, hogy egyértelmű szükség van arra, hogy a kongresszus és a monopóliumellenes ügynökségek lépéseket tegyenek a verseny helyreállítása, az innováció javítása és demokráciánk megőrzése érdekében" - áll Jerrold Nadler, az igazságügyi bizottság elnöke, és David Cicilline, a monopóliumellenes albizottság elnöke közös nyilatkozatában.
A mostani jelentés, melyben a monopólium kifejezés csaknem 120 alkalommal jelenik meg, a legjelentősebb kormányzati erőfeszítésnek tűnik a világ legnagyobb technológiai vállalatainak ellenőrzésére azóta, hogy a kormány az 1990-es években beperelte a Microsoftot. A céget akkor azzal vádolták, hogy megsértette a monopóliumellenes szabályokat. A jelentés alaposan alátámasztott stratégiát kínál arra, hogy a Szilícium-völgy befolyásának kritikáját valóban konkrét cselekvéssé tudja alakítani.
A jelentéssel egy időben a technológiai óriások ellen más akciók is indulnak. Az amerikai igazságügyi minisztérium például azon dolgozik, hogy trösztellenes panaszt nyújtson be a Google ellen, miután az állami főügyészek külön pert indítottak a keresőóriás ellen. Az Amazon, az Apple és a Facebook igazságügyi minisztériumi monopóliumellenes vizsgálata is folyamatban van, de ugyanezt a kérdéskört vizsgálja a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság és vagy négy tucat államügyész is.
De ahogy az lenni szokott, a képviselőház demokrata és republikánus tagjai más-más módon érnék el a Big Tech cégek monopóliumának letörését. A demokraták olyan jogi változásokat javasolnak, amelyek jelentősen átalakíthatják a Facebookot, a Google-t, az Amazont és az Apple-t. Szerintük a kongresszusnak jogellenessé kellene tennie, hogy a nagy cégek a saját termékeikre vonatkozóan preferenciális bánásmódot alkalmazzanak, ahogy a Google teszi a keresési eredmények között. Emellett a cégek strukturális szétválasztását javasolják, valamint megtiltanák, hogy több, hasonló vállalkozást működtessenek, miután egy cégük már domináns szerepet szerzett a piacon.
Egyes republikánusok egyetértenek a monopóliumellenes ügynökségek finanszírozásának megerősítését célzó javaslatokkal, azt viszont elutasítják, hogy a kongresszus beleszólhasson a vállalatok és üzleti modelljeik átalakításába. Bőven akadnak azonban olyanok is a konzervatív oldalon, akik nem hajlandóak jóváhagyni a demokraták egyetlen megállapítását sem. Jim Jordan, a bizottság republikánus feje szerint a jelentés nem pártsemleges, az online platformok pedig hagyományosan republikánusellenesek – mindez hiteltelenné teszi a bizottság megállapításait.
Mint ismeretes, az amerikai képviselőház igazságügyi bizottsága 2019 júniusában kezdte el vizsgálatát a 4 tech óriás ellen. A ház többszáz rivális cég és üzleti partner meghallgatását követően 2020 júliusában kérette maga elé a Big Tech négy vezetőjét: Jeff Bezos, az Amazon, Tim Cook, az Apple, Sundai Pichar, az Alphabet - a Google anyanyvállalata -, illetve Mark Zuckerberg, a Facebook vezetője, telekonferencián válaszolt az igazságügyi bizottság kérdéseire. A meghallgatás témája a négy óriásvállalat "uralkodó helyzetének megvitatása" volt. A négy vállalati vezetőnek azzal a váddal kellett szembenéznie, hogy cégeik tisztességtelen versenypolitikát folytatnak, túl nagy a hatalmuk és a befolyásuk, és ez nemcsak a potenciális vetélytársaknak, hanem a fogyasztóknak is árt. A nyári meghallgatást követően a vádakat a lezárt jelentés is igazolta. Igaz ugyan, hogy a négy cég alapvetően más digitális területen működik, ám az együttvéve 5 billió (5 ezer milliárd) dollár piaci értékkel rendelkező tech óriások monopóliummal való visszaélését a kutatások igazolták.
A Facebook és a Google a sajtó helyzetét, és így az állampolgárok minőségi tájékozódáshoz fűződő érdekeit is súlyosan károsítja. Erről itt írt laptársunk bővebben.
A Google vezetősége azért érez valamit abból a felelősségből, amit neki tulajdonítanak ezen a téren, mert nemrég azzal a korábban őrültnek tűnő javaslattal állt elő, hogy fizetne is a hírekért. A Facebook-ot Ausztrália kényszerítené ugyanerre.
Az Amazon, az Apple, a Facebook és a Google „kapuőrként” működik a közös és ellenőrzött árak kialakításában, valamint az áruk és szolgáltatások forgalmazásában - áll a jelentésben. A harmadik félként belépő vállalkozások - mint például az Apple App Store alkalmazásfejlesztői és az Amazon piacán lévő eladók nem tudják ezeket kikerülni.
„Mindez a valódi versenyhelyzet teljes megszűnését jelenti azok számára a kisvállalkozások számára, amelyek ezeket a platformokat használják, és amelyek számára nincs alternatíva” – mondta Pramila Jayapal, Washington demokrata képviselője, az Amazon éles kritikusa.
A jelentés teljes kétoldalú támogatás nélkül is fontos alapokat állít - mondta Gene Kimmelman, az Igazságügyi Minisztérium volt vezető monopóliumellenes tisztviselője. Szerinte az AT&T felbomlását az 1980-as években a kongresszus által meghatározott politikák támogatták. A keddi jelentés szerinte „egy olyan törvényalkotás és a szabályozás alapja lehet, amely lehetővé teszi a Google, a Facebook és mások elleni monopóliumellenes eljárást, a piacok valódi megnyitását és a tényleges versenyt”.
Az amerikai jelentés újabb jele annak, hogy a világon egyre több kormánynak nem tetszik az a fajta túlzott (információs és pénzügyi) hatalom, ami a Big Tech cégeit jellemzi. Európában a francia kormány mellett - amely adóztatná a Facebook-ot - a magyar és az EU is próbál óriásbírságokkal gátat emelni a tech óriások túlzott befolyásának.
Három technológiai óriás vezérigazgatóinak október 28-án ráadásul tanúvallomást kell tenniük a Szenátus előtt, hogy az elnökválasztási hajárban hogyan kezelik a gyűlöletbeszédet, a hamis híreket.
A Big Tech nem enged
Nem meglepő módon a Google vitatja a jelentés eredményét, kihangsúlyozva, hogy ingyenes szolgáltatása valójában jót tett a fogyasztóknak. "A Google ingyenes termékei, mint például a keresés, a térkép és a Gmail amerikaiak millióit segíti" - áll a cég közleményében. „Dollármilliárdokat fektettünk kutatás-fejlesztésbe ezeknek a szolgáltatásoknak a fejlesztése és fejlesztése érdekében. Tisztességesen járunk el egy gyorsan változó és erősen versenyző iparban. ”
Az Amazon a jelentésre reagálva egyenesen azt állítja, hogy a bizottság ajánlásai kárt okozhatnak a kisvállalkozásoknak és a fogyasztóknak.
"Ez a hibás gondolkodásmód független kiskereskedők millióit kényszerítené ki az online áruházakból, ezáltal megfosztva ezeket a kisvállalkozásokat az ügyfelek elérésének egyik leggyorsabb és jövedelmezőbb módjától" – jelentette ki az Amazon egy blogbejegyzésében. "Ezek a tájékozatlan elképzelések távol esnek a verseny élénkítésétől, inkább csökkentenék annak dinamikusságát."
Az Apple is élesen elítélte közleményében a jelentés megállapításait. "Az App Store új piacokat, új szolgáltatásokat és új termékek bevezetését tette lehetővé, amelyek 10-12 éve elképzelhetetlenek voltak, a fejlesztők pedig ennek az ökoszisztémának az elsődleges haszonélvezői voltak" - mondta a vállalat.
A Facebook nem ért egyet azzal, hogy az Instagram és a WhatsApp egyesülése versenyellenes lenne. "Sokféle szolgáltatással versenyzünk, amelyeket több millió, akár milliárdnyi ember használ." - áll a társaság közleményében. "A felvásárlások minden iparág részét képezik, amelyek csupán egy módját jelentik annak, hogy megújítsuk az új technológiákat, és nagyobb értéket nyújtsunk az emberek számára."
A Google monopóliummal rendelkezik a keresésben és a keresési hirdetésekben - áll a jelentésben. A vállalat versenyellenes taktikákat alkalmazott, többek között olyan információkat adott hozzá a keresőhöz egy harmadik féltől (például a Yelptől) engedély nélkül, amelyek javították a keresési eredmények funkcióinak minőségét - tették hozzá a törvényhozók.
Az Amazon piaci ereje több iparágat is érint - állapította meg a jelentés. A bizottság a társaság online kereskedelemben tanúsított magatartására összpontosított, ahol olyan termékeket árul, amelyek versenyeznek a platformját használó független kereskedőkkel. A jelentés szerint az Amazon saját „smart home” termékeit népszerűsítette más gyártók termékei előtt, és a nyílt forráskódú szoftverfejlesztőkkel is tisztességtelenül bánt a felhőalapú üzletágban.
A jelentés szerint összesen mintegy 2,3 millió értékesítő üzletel harmadik félként az Amazon piacán világszerte, és 37 százalékuk egyedüli jövedelemforrásként a webhelyre támaszkodott – a vád szerint lényegében túszul ejtette őket az Amazon műszakváltási taktikája.
A törvényalkotók arra a következtetésre jutottak, hogy az Apple monopóliummal rendelkezik az iPhone-ok és iPadek applikációinak piacterén, és arra kényszeríti a fejlesztőket, hogy ezen keresztül jussanak el a felhasználókhoz. Ez a konstrukció lehetővé teszi az Apple számára, hogy az appok árának 30 százalékát zsebre tegye. Az albizottság megállapította, hogy mindez a fogyasztók számára magasabb árakat eredményezett.
A Facebook közösségi hálózatok feletti monopóliumhatalma is „szilárdan bebetonozódott” - áll a jelentésben. A törvényhozók megállapították, hogy a vállalat lépéseket tett az új versenytársak megszerzésére vagy jellemzőik lemásolására, hogy fenntartsa ezt a hatalmat. A jelentésben különösen fontosnak tartják kiemelni, hogy miután a Facebook 2012-ben megszerezte az Instagramot, a közösségi hálózat vezetői mindent megtettek azért, hogy akadályozzák a szolgáltatást, nehogy az megelőzze a piacon fő terméküket.
"Összejátszottak, egy belső monopóliumot felhasználva" - mondta egy korábbi magas szintű Instagram-alkalmazott a bizottságnak a vizsgálat során. – „Ha két közösségi médiát birtokol valaki, nem szabadna megengedni, hogy az egyikkel a másik felemelkedésén dolgozzon. Nem világos, miért nem számít ez illegális tevékenységnek."
Egy bevásárlószatyor ikonná tud válni, az Ikeánál például ez történt. Ráadásul a cég ezzel reklámozza flancosnak ígérkező új boltját, 
