A létszámcsökkentés a világ második legnagyobb – piaci érték alapján rangsorolt – sörgyártójának 87 ezer fős globális munkaerejének közel 7 százalékát érinti – számol be róla a Reuters.
A vállalat jelenleg új vezérigazgatót keres, miután Dolf van den Brink januárban váratlanul lemondott. A Tiger és az Amstel sörök gyártója – a névadó Heineken márka mellett – azt ígérte, hogy kevesebb erőforrással ér el nagyobb növekedést, hogy megnyugtassa az elégedetlen befektetőket, akik szerint a cég lemaradt a hatékonyság terén.
A létszámcsökkentési terveket Harold van den Broek, a cég pénzügyi igazgatója úgy kommentálta, hogy
„Ezt valóban azért tesszük, hogy megerősítsük működésünket, és képesek legyünk beruházni a növekedésbe”.
Ezzel párhuzamosan az ágazat egészében visszaesnek az eladások, részben a fogyasztók feszült pénzügyi helyzete, részben pedig a közelmúlt kedvezőtlen időjárása miatt.
A rivális Carlsberg szintén bejelentette, hogy munkahelyeket szüntet meg, míg más sör- és szeszesital-gyártók is költségeket csökkentenek, eszközöket értékesítenek és lassítják a termelést az évek óta tartó gyenge értékesítési környezetben.
A Heineken azt közölte, hogy 2025-ben az adózott eredménye 92,7 százalékkal, 1,89 milliárd euróra ugrott a 2024. évi 978 millió euróról. A bevétele ugyanakkor 4,7 százalékkal, 34,2 milliárd euróra csökkent.
A tavaly értékesített sörmennyiség organikusan 1,2 százalékkal, 281,6 millió hektoliterre mérséklődött. Az ázsiai és csendes-óceáni térségben 4,4 százalékkal nőtt az eladott mennyiség, ez azonban nem tudta ellensúlyozni az európai 3,4 százalékos, az amerikai 2,8 százalékos, valamint az afrikai és közel-keleti 0,3 százalékos csökkenést.
A Heineken 2026-ra 2–6 százalék közötti profitnövekedést vár, szemben a 2025-re előrejelzett 4–8 százalékos sávval. A Carlsberg szintén hasonló, 2–6 százalékos profitnövekedést prognosztizált 2026-ra a múlt héten.
Az esküdtszék tagjai megalapozottnak találták a felperes állítását. 
