A társaság, amit mi csak "Opel-gyár" néven emlegetünk, az Opel Szentgotthárd Autóipari Kft., ami személygépjármű-motorok, hengerfejek, haszongépjárművekbe építendő sebességváltók, valamint egyéb motoralkatrészek összeszerelésével foglalkozik.
Csökkenő árbevétel mellett dupla adózott nyereség
A társaságnál folytatódott az évek óta tartó trend, az árbevétel 11 százalékkal csökkent; a 106 millió eurós árbevétel 95 százaléka nem meglepő módon exportértékesítésből adódik, ami teljes egészében az EU-ba irányul.
Az árbevétel 91 százalékban az összeszerelési díjbevételből, 9 százalékban pedig továbbszámlázott egyéb szolgáltatásokból és hulladék értékesítéséből tevődik össze.
A céget idén is közel 300 ezer eurós adófizetési kötelezettség terhelte (a korábbi évekre vonatkozó ellenőrzés miatt felmerült új tételek miatt nem csökkent az összeg érdemben), az adózott eredmény viszont több mint a duplájára emelkedett 2019-re: a korábbi 1,9 milló euróról 4,2 millió euróra. Ez - csökkenő árbevétel mellett - úgy történhetett meg, hogy a korábbi években jellemző 55-57 millió euró helyett 2019-ben az értékcsökkenési leírás összege 47,1 millió euró volt, valamint az anyag- és személyi jellegű költségek is csökkentek.
Tovább csökkent a dolgozók száma
Két évvel korábban még 1251 volt a foglalkoztatottak átlagos létszáma, 2018-ban már csak 1007, tavaly viszont már csak 889 fő volt az átlagos létszám a cégnél. 2020 a világjárvány miatt az autógyáraknak biztosan pocsék év lesz, ami a létszám további csökkenését hozhatja - a Bisnode Partnercontrol adatbázisában 2020-ra 830 fős átlagos létszám szerepel.
A csökkentés 2019-ben gyakorlatilag egyforma arányban érintette a fizikai és a szellemi munkát végzőket. Miközben a foglalkoztatottak száma 11 százalékkal csökkent egy év alatt, a bérköltség csak 9 százalékkal lett alacsonyabb.
2011-ben az Opel 5,5 milliárd forintos állami támogatást kapott „Rugalmas gyártási rendszerű motorgyár” beruházásához. Azóta a beszámolóban mindig szerepel az egyéb megjegyzések között, hogy a támogatási szerződés értelmében a beruházás lezárultát követő monitoring időszakra a társaság kötelezettséget vállalt meghatározott létszám foglalkoztatására és árbevétel elérésére, továbbá a beruházás által létrehozott kapacitások folyamatos fenntartására és működtetésére.
Masszív osztalék ment Németországba
2019. júniusában a társaság 203,6 millió euró értékben megemelte a jegyzett tőkéjét a tőketartalékból, decemberben pedig 208,6 millió euró értékben leszállította a jegyzett tőkéjét az eredménytartalék javára. A társaság aztán a tavalyi eredmények összegzése után úgy döntött, hogy 208,6 millió euró összegben nem pénzbeli osztalékot fizet ki alapítójának, a német Opel Automobile GmbH-nak. A nem pénzbeli osztalék a lengyel leányban, az Opel Manufacturing Polandban meglévő 100 százalékos részesedést takarja, amit a magyar cég teljes egészében átruház a német anyacégnek.
A német Opel Automobile úgy határozott, hogy a magyar Opel ügyvezetése által javasolt 208,6 millió euró nem pénzbeli osztalék mellett 80 millió euró pénzbeli osztalékot is felvesz a cégből.
A két tétel együtt jelenlegi árfolyamon számolva forintban meghaladja a 100 milliárdot.
2020 teljesen más év lesz
A társaság saját tőkéje növekszik, működése nyereséges. A menedzsment megítélése alapján a vállalkozás folytatásának elve a belátható jövőben érvényesülni fog - írják a beszámoló zárásában. A 2019-es eredményességi mutatók valóban javultak 2018-hoz képest: az árbevétel-arányos nyereség 4 százalékra emelkedett 1,61 százalékról, a tőkearányos nyereség 0,62 százalékra 0,28 százalékról, míg az alaptőke jövedelmezősége háromszorozódott, 6,89 százalékra emelkedett.
Az Opel márka nemzetközi szinten is nyereséges lett az eladások csökkenése ellenére, ezért minden európai dolgozónak 600 eurós bónuszt ítéltek meg - ilyen prémiumot utoljára 1997-ben fizettek. Aztán jött a koronavírus, ami mindent felborított. Az autóipar a leálló gyártás, a megszakadó értékláncok, és persze a kereslet drasztikus visszaesése miatt globálisan 100 milliárd dolláros veszteség elé néz.
A korábban a gyártást az alacsonyabb munkaerőköltségek miatt a feltörekvő országokba telepítő autógyárak ráadásul furcsa helyzetbe is kerültek: az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában a kormányzati és jegybanki támogatási programok sokkal kedvezőbbek, mint azokon a helyeken, ahol a gyárak üzemelnek, ami óriási pluszköltséget jelent - erről korábbi cikkünkben bővebben írtunk.
Az Opel március 23-án állította le a termelést Szentgotthárdon és május 11-én indította újra fokozatosan a gyártást - a bő másfél hónapos termelési kiesés nyomait a következő mérlegben láthatjuk majd.
Donald Tusk lengyel kormányfő aggódik. 
