Az autóipar a leálló gyártás, a megszakadó értékláncok, és persze a kereslet drasztikus visszaesése miatt globálisan 100 milliárd dolláros veszteség elé néz. Nem véletlen, hogy a képviselőik folyamatosan lobbiznak azért, hogy a kormányok szektorra szabott mentőcsomagokat is állítsanak össze. Erre több helyen, így az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában is van esély, korábban ugyanis más szektoroknál bejelentettek ilyen segélycsomagokat. Emellett akár Németországban, akár Franciaországban a leállások miatt komoly bérpótló támogatásokat fizetnek a kormányok, amelynek az autóipar erős kedvezményezettje, a rövidített munkaidő rendszernek, például a német Kurzarbeit szisztémának is. Van olyan állam, például Kína, ahol a kereslet élénkítése érdekében is történtek lépések és kilátásba helyeztek új autóvásárlási programokat, amely keretében meghatározott feltételek teljesülése esetén komoly támogatást kaphatnak a vásárlók.
Leálló termelés, zuhanó értékesítés
Ezek a lépések persze nem oldják meg egycsapásra a nagy autógyártók problémáit, ám a nyomasztó helyzetükön némileg enyhít. Jellemző, hogy világszerte földbe álltak az első negyedéves eladási adatok, ami értelemszerűen a vállalatok pénzügyi eredményét is megtorpedózta. A Daimler nyeresége 78 százalékkal csökkent az első negyedévben, míg a Volkswagen Csoport azt jelezte, hogy az első három hónapban 81 százalékkal csökkent a működési nyeresége.
Értelemszerűen ez az értékesített darabszámokkal is összefüggésben van. A Daimler korábbi közleménye szerint az első negyedévben 477 378 darab Mercedes-Benz gyártmányt értékesített, ami 14,9 százalékos csökkenés éves összevetésben. A legnagyobb piacon, Kínában, ahol már januárban járványt okozott az új típusú koronavírus, különösen nagy, 20,3 százalékos visszaesést regisztráltak. A Volkswagen AG január-márciusban az egy évvel korábbinál 23 százalékkal kevesebb, 2 millió autót adott el.
Világszerte eddig a március volt a leggyengébb hónap, akkor a járványvédelmi korlátozások miatt a Volkswagennél az eladások éves összevetésben 37,6 százalékkal estek vissza. A VW azt jelezte korábban, hogy Nyugat-Európában 44,6, Kelet- és Közép-Európában 23,1, Észak-Amerikában 42, Kínában pedig 35 százalékkal csökkentek az eladások márciusban. Érdekesség, hogy még a zuhanás ellenére is növelni tudta piaci részesedését a német autóipari óriás, az európai autógyártók szövetségének (ACEA) autóeladási statisztikái alapján ugyanis a kontinensen ennél tragikusabb visszaesések is voltak. A Fiat Chrysler értékesítése márciusban 77, a PSA-é 68, a Renault-é 64 százalékkal estek. Az európai autópiaci forgalom 55 százalékkal csökkent márciusban.
Az egészségügyi előírások és az értékesítés visszaesése miatt az autógyártók többsége leállította a termelést is. A Daimler a járvány miatt március 17-én úgy döntött, hogy felfüggeszti a termelést az európai üzemek többségében. A 170 ezer németországi dolgozó 80 százalékát átállították rövidített munkaidőre, és az úgynevezett pénzügyi rugalmasság biztosítására megállapodást kötöttek egy banki konzorciummal egy 12 milliárd eurós hitelkeretről. A gyártást négy hét szünet után, április 20-án kezdték fokozatosan beindítani. Elsőként a társaság székhelye, Stuttgart mellett fekvő Bad Cannstadtban működő motorgyárban indult el a munka, szigorú fertőzéshigiéniai óvintézkedések mellett. A kecskeméti üzemben április 28-tól gyártanak ismét kocsikat, egyelőre egy műszakban. A magyarországi autógyárak mindegyike tartott kényszerszünetet, de mind a győri Audi-gyárban, mind a Suzukinál az utóbbi napokban ismét elkezdődött a termelés.
Van, ahol nagyvonalú, máshol viszont szegényes a támogatás
A vállalatok a korábban nehezen felépített dolgozói kollektívát értelemszerűen nem akarták lapátra tenni, arról ugyanakkor Magyarországon is értesülhettünk, hogy a kölcsönzött munkaerő esetében a szerződéseket újragondolják a vállalatok. Éppen a fentiek miatt a leállás ellenére a társaságok a dolgozóknak a kényszerszünet alatt is normál bért fizetnek. A Financial Times írása szerint legalábbis az Audi Győrben a fizetések 100 százalékát utalja közel 13 ezer dolgozójának, igaz vannak országok, ahol a cégek ennél kevesebbet adnak. Mexikóban például a bér 75 százalékát kapják a leállás alatt az Audi dolgozói, miközben ott a Fiat Chrysler és a Nissan is teljes bért fizet. Az észak-afrikai gyárakban is többnyire a korábbi jövedelem háromnegyedével kell a brit üzleti lap információi szerint megelégednie a dolgozóknak. A Renault Marokkóban és Algériában, a Seat Algériában, míg a PSA Tunéziában működtet üzemet.
A nagy európai és távol-keleti autógyárak az elmúlt évtizedben gőzerővel szervezték ki a termelésüket az olcsóbb munkabérek miatt Kelet-Európába és Észak-Afrikába, most viszont ez részben visszaüt. A kevésbé tehetős országok egy része ugyanis sokszor csak jelképes segítséget nyújt a megroggyant vállalatoknak, miközben a nyugati üzemeikben dolgozók alkalmazása ugyan magasabb költségekkel jár, de most több támogatást is kapnak utánuk.
Nincs ez másképp Magyarországon sem, ahogy arról írtunk, az Orbán-kormány a végletekig kivárt a munkaerőpiaci támogatásokkal. Majd a bevezetett intézkedések azonnal a kritikák kereszttüzébe került, mert összességében alig érzékelhető volt a bevezetett felső plafon miatt. Érzékelve a kritikákat, a napokban ugyan többször módosított a kormány a szabályokon, de ez az Orbán Viktor által is hangoztatott kiválónak tűnő 70 százalékos támogatással továbbra sincs köszönőviszonyban sem.
Ezek pedig összességében összefüggésben állnak azzal, hogy az autógyártók komoly veszteségeket szenvednek el. A már idézett Financial Times-cikk szerint a VW heti 2 milliárd eurós számlával számol a leállás idején, míg a hazánkban gyártókapacitással nem rendelkező Renault havonta 600 millió eurót "éget el".
Megvan az első állam, amely átfordult.
