A vállalat közlése szerint az első nyilvános részvénykibocsátás (IPO) keretében a meglévő részvényállomány mintegy 20 százalékát értékesítik, kizárólag intézményi befektetők számára. Új részvényeket nem bocsátanak ki, a bevétel teljes egészében a jelenlegi tulajdonosokhoz kerül.
A bevezetést követően a tulajdonosi szerkezet átalakul: a német és a francia állam egyaránt 40-40 százalékos részesedés felett rendelkezik majd, míg a fennmaradó hányad kerül a piacra. A KNDS jelenleg fele-fele arányban a francia állam, illetve a német Krauss-Maffei Wegmann mögött álló családi tulajdonosi kör birtokában van.
A megállapodás alapján a német állam a KfW állami fejlesztési bankon keresztül megszerzi a német tulajdonosi csoport 40 százalékos részesedését, míg a francia állam 50 százalékról 40 százalékra csökkenti részesedését. A fennmaradó 20 százalékot a két jelenlegi tulajdonosi kör egyenlő arányban értékesíti intézményi befektetők számára.
A Reuters forrásai szerint a nyilvános részvényértékesítés megközelítheti a 3 milliárd eurót, ami a vállalat piaci tőkeértékét 15 milliárd euróra teheti. A német állam a piaci kibocsátási árfolyamnál magasabb összeget fizet a megszerzett részesedésért; sajtóértesülések szerint a felár meghaladja a 10 százalékot.
Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek
Jean-Paul Alary vezérigazgató közölte, hogy a tőzsdei bevezetés a következő hetekben várható, az első kereskedési nap pedig július első felére eshet. A KNDS 2015-ben jött létre a német Krauss-Maffei Wegmann és a francia Nexter egyesülésével. A vállalat több mint 11 ezer embert foglalkoztat, termékei között szerepel a Leopard 2, a Leclerc és a Boxer páncélos, valamint a Caesar tüzérségi rendszer.
A társaság több mint 40 ország haderejének szállít haditechnikai eszközöket. A vállalat árbevétele 2025-ben 16 százalékkal, 4,4 milliárd euróra emelkedett, működési eredménye (EBIT) pedig 661 millió eurót tett ki. A társaság az idei évre mintegy 30 százalékos árbevétel-növekedést vár, középtávon pedig 11-12 milliárd eurós éves forgalmat céloz meg. Megrendelésállománya 2025 végén rekordmagas, 33,1 milliárd euró volt. A két állam megállapodása szerint a következő tíz évben egyik fél sem csökkentheti részesedését 30 százalék alá a másik hozzájárulása nélkül. Amíg tulajdonrészük meghaladja ezt a küszöböt, mindkét ország három-három igazgatósági tagot delegálhat, és a stratégiai jelentőségű döntésekhez mindkét fél támogatása szükséges.
(MTI)
