Míg a fiatalok kétharmada igen sok nyári programot tervezett magának, 17%-uk kizárólag otthon kívánta tölteni idejét. A megkérdezettek leggyakoribb nyári elfoglaltsága a bulizás volt (44%), amit a pénzkeresés (38%) és az utazás (34%) követtek. 22%-uk tervezte, hogy sportolni fog a nyáron, 16%-uk pedig biztosan tudta, hogy ellátogat valamelyik fesztiválra - közölte a Privátbankárral az Ipsos.
Barátokra cserélik a családot
A 15-19 évesek 37%-a, a 20-25 évesek 25%-a tervezett legalább egy belföldi vagy külföldi nyaralást, a nyár tehát az összes megkérdezett közel egyharmada (31%) szerint nem múlhatott el utazás nélkül. A válaszadók 6%-a külföldi, 28%-a belföldi úti célt választott, 3%-uk pedig külföldi és belföldi útra egyaránt elindult. A fiatalok az esetek csaknem kétharmadában szülőkkel, rokonokkal, 46%-ban barátokkal, 17%-ban párjukkal kettesben utaztak.
Csupán 5%-uk vágott neki egyedül az útnak. A fiatalok 9%-a – az utazók közel egyharmada – nyaralt többféle társasággal is. Míg a fiatalabbakról elmondható, hogy főként szüleik társaságában töltik ezt az időt (76%), a 20-25 évesek körében jelentősen megnő a barátaikkal, illetve párjukkal kettesben utazók aránya – javarészt a szülőkkel való utazás rovására, amelynek aránya körükben már csak 39%.
Főleg a 20-as éveiben járó férfiak dolgoztak
A válaszadók 12%-a kizárólag a pénzkeresést jelölte meg nyári programként. További 26%-uk állította, hogy szeretne dolgozni idén nyáron, azaz majd’ minden negyedik fiatalnak nyári időtöltései közé tartozott a munka. E csoport csaknem kétharmada kimondottan fizikai munkát keresett, csaknem ötödük a vendéglátás vonzotta, 14%-át pedig az irodai elfoglaltság.
Csupán 6%-uk gondolkodott többféle típusú munkában is. A csoport fele szívesen dolgozott volna akár teljes munkaidőben is nyáron, egynegyedük pedig részmunkaidős állást keresett. 14%-uk alkalmi munkára vágyott, míg 17%-uk mondhatta el magáról, hogy már nyár előtt alkalmazásban állt. A nyáron munkát vállalók körében felülreprezentáltak voltak a 20-25 éves, középfokú végzettséggel rendelkező férfiak.
Azoknak, akik csak nyáron terveztek munkába állni, a legfontosabb munkakeresési szempont a fizetés mértéke volt (29%). Csak minden negyedik embernél számított, hogy olyan állást találjon, amelynek köze van a leendő szakmájához. Ez az aspektus a 20-25 évesek körében a válaszadók egyharmadánál (34%) volt döntő fontosságú. Majd minden harmadik dolgozni vágyó fiatal – a 15-19 évesek körében pedig a munkakeresők 46%-a – csak nyárra keresett munkát, függetlenül attól, hogy leendő szakmájához kapcsolódik az, vagy sem.
Ötödük állította, hogy mindegy, milyen munkát talál, elvállalja azt, ami adódik. Minden tizedik nyári munkát kereső fiatal külföldön szeretett volna elhelyezkedni, 12%-uk pedig nem zárkózott el ennek lehetőségétől. A megkérdezettek körében a legnépszerűbb azonban mégis a belföldi munkavállalás maradt (78%).
A jegyüzértől sem riadtak meg
A hazánkban gombamód szaporodó fesztiválok minden második fiatal érdeklődését felkeltették. A fiatalok tizede minden nyáron legalább egyet meglátogat, míg negyedük alkalmi vendég. A fesztivállátogatás leginkább a gimnáziumban és szakközépiskolában végzett fiatalok, illetve a budapestiek körében népszerű. Előbbi csoportnak csaknem fele, míg utóbbinak 45%-a járt már valamilyen fesztiválon korábban.
A legcsábítóbb fesztiválnak az idei nyáron a Sziget Fesztivál és a Balaton Sound bizonyult, amelyekre minden negyedik fesztivállátogatást tervező szeretett volna eljutni. Ezeket követte a soproni VOLT Fesztivál, a tokaji Hegyalja Fesztivál, illetve a Szegedi Ifjúsági Napok. Mindezek közül a Sziget Fesztiválra szerettek volna leginkább visszatérni a fiatalok.
Azoknak a válaszadóknak, akik korábban már jártak a főváros legnagyobb fesztiválján, 77%-a tervezte, hogy idén is ellátogat. Ez az arány a Balaton Sound esetén 72%, míg a VOLT-nál 61% volt. A fiatal látogatók leginkább a kedvezményes időszakban történő, elővételes belépő vásárlását preferálták (72%), ezt követte a helyszíni vásárlás (28%). 3 százalékukat azonban az olyan „alternatív” megoldások sem riasztották vissza, mint hogy jegyüzérektől vásároljanak, vagy belógjanak az eseményre.
Tanulni, nyáron? Alig-alig
Nem meglepő tény, hogy a fiatalok első sorban a bulizás, a baráti társaságuk és a fellépők miatt járnak a fesztiválokra. Minden ötödik fesztiválozást tervező fiatalt azonban az új emberek megismerésének lehetősége csábítja. Hasonlóan vonzó tényező az a képzet, hogy „mindenki ott van, aki számít”, valamint a kulturális programkínálat. Csaknem ötödük még sosem volt, idén nyáron tervei között szerepelt e program.
A fesztiválokkal szemben legelutasítóbb csoport a kapcsolatban vagy házasságban élő fiataloké. 77%-uk nem volt ilyenen és nem is tervezi a szórakozásnak ezt a formáját, de a 20-25 évesek is elutasítóbbak (56%), mint fiatalabb társaik (42%). A legnagyobb visszatartó erő egyértelműen az ár: azoknak, akik még nem jártak fesztiválon, 56%-a említette, hogy túl drága. 17%-uk a nagy tömegre hivatkozott, 15%-uk pedig túl veszélyesnek tartja ezeket a rendezvényeket. A fesztiválok háza táján évről évre felmerülő higiéniakérdés csak a fesztiváloktól távolmaradók 7%-át tartja vissza. Tizedük – első sorban a fiatalabbak – társaság híján nem terveztek ilyen programot, míg a csoport egyharmada – az összes megkérdezett 22%-a – teljesen érdektelen a fesztiválok iránt.
A megkérdezettek körében a legkisebb érdeklődésre számot tartó programoknak a nyári egyetemek, illetve a tanulás (6%), valamint a táborok (5%) és a nyelvtanulás (3%) számítottak. A nyelvet tanulni vágyó fiatalok leginkább az angol és a német nyelv iránt érdeklődtek. A táborozókat első sorban a sporttáborok és a hagyományőrző, illetve kézműves, művészeti táborok vonzották.
Szinte az egész unióban vaskos volt a drágulás. 
