Az elmúlt időszakban már elindult a szakmai párbeszéd a kormányzattal a plázastopként ismert szabályozásrendszer átalakításáról – értesült a Pénzcentrum. A lapnak Prosits Attila, a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének (MBSZ) elnöke nyilatkozott, aki azt mondta, olyan rendszerre lenne szükség, amely kiszámíthatóbb, és kevésbé korlátozza a versenypiaci folyamatokat. Prosits Attila közlése szerint
az MBSZ felvette a kapcsolatot az érintett minisztériumokkal, megküldte számukra a szervezet szakmai állásfoglalását, és személyesen is egyeztetett Kozák Tamás kereskedelmi államtitkár-helyettessel. A közeljövőben további megbeszélésekre számítanak
– tette hozzá az ernyőszervezet vezetője, aki aláhúzta, fontos különbséget tenni a köznyelvben plázastopként emlegetett szabályozás és annak tényleges jogi háttere között. A rendszer több törvény és kormányrendelet egymásra épülő szabályozásából áll.
Prosits a portálnak azt mondta, a szabályozás ma már nem pusztán azt határozza meg, hogy hol és milyen új kereskedelmi létesítmény épülhet, a meglévő bevásárlóközpontok mindennapi működését is érintheti. Bizonyos esetekben egy 400 négyzetméternél nagyobb üzlet átalakítása vagy bővítése, illetve a napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzleteknél akár a bérlő, az üzemeltető vagy a tulajdonos változása is külön engedélyezési eljárást tehet szükségessé.
Az MBSZ szerint a legnagyobb probléma a kiszámíthatóság hiánya. A szervezet nem hivatalos piaci becslésekre hivatkozva úgy látja, hogy akár 50 ezer négyzetméternyi új bérbeadható kereskedelmi terület fejlesztésére is lehetne igény, amennyiben azt a kiskereskedelmi forgalom és a gazdasági környezet is indokolja. „Ez azonban nem feltétlenül új, klasszikus bevásárlóközpontok építését jelentené. A fejlesztési igény elsősorban meglévő létesítmények bővítésében, retail parkokban, strip mallokban, illetve hipermarketekhez kapcsolódó fejlesztésekben jelenhet meg” – fogalmazott Prosits.
Az MBSZ kiemelte, a beruházók számára különösen fontos, hogy előre kiszámítható legyen egy fejlesztés engedélyezésének menete. Egy kereskedelmi ingatlanfejlesztés hosszú távú és jelentős tőkeigényű beruházás, ezért már az is visszatarthat egy befektetőt, ha nem tudja előre, milyen feltételekkel és milyen időtávon valósíthatja meg a projektet. Kiemelte, a meglévő bevásárlóközpontok folyamatosan változnak, a bérlői mix átalakul, üzletek költöznek ki és újak érkeznek, a kereskedők pedig az üzlethelyiségeket az új koncepciójukhoz igazítják. Az MBSZ szerint a jelenlegi szabályozás ezekbe a hétköznapi piaci folyamatokba is beavatkozhat.
Fotó: Depositphotos
A szövetség szerint a már működő bevásárlóközpontokra vonatkozó speciális korlátozásokat és a rendeltetésmódosítás jelenlegi szabályait ki kellene vezetni, mert hamarosan jelentős energetikai korszerűsítésekre lesz szükség a kereskedelmi ingatlanokban. Az MBSZ szerint pedig nem szerencsés, ha az egyik szabályozás korszerűsítésre ösztönöz, miközben egy másik adminisztratív akadályokat állít ugyanazon fejlesztések elé.
Az MBSZ elnöke szerint az új szereplők piacra lépése, a meglévő üzletek bővítése és az új üzletkoncepciók megjelenése erősebb versenyt és szélesebb választékot eredményezhetne. A szervezet olyan szabályozást tartana kívánatosnak, amely az új kereskedelmi beruházásoknál továbbra is érvényesíti a városfejlesztési és környezetvédelmi szempontokat, ugyanakkor nem nehezíti feleslegesen a már működő kereskedelmi ingatlanok átalakítását, bővítését és piaci megújulását.
A lap felidézi, a Lidl 55 településen keres olyan területet vagy épületet, ahol új vagy újabb üzletet tudna nyitni, köztük számos olyan településen, ahol még nincs kereskedelmi egységük.
A portál idézi a GKI vezető kutatóját, aki szerint a szabályozás eltörlése esetén 150 új áruház 300 milliárd forintos beruházási volument jelentene 4500 új munkahellyel.
Tovább vizsgálhatják, zsarolás történt-e. 
