Újabb intézkedéssel sanyargatja a kormány a vásárlókat, amikor lehetetlenné teszi, hogy új üzleteket nyissanak már meglevő kereskedelmi engedéllyel rendelkező ingatlanokban. Nem világos, hogy több a sebből vérző rendelet kinek jó, de az látható, hogy kinek fog fájni: azon településen élőknek, akik hiába várják, hogy megjelenjenek náluk a piaci verseny által leszorított árak és az akciók – szól az Országos Kereskedelmi Szövetség a plázastop kiterjesztéséről szóló rendeletről lapunknak elküldött közleménye.
Megjelent a plázastop kiterjesztését célzó szabályozás. A rendelet szerint a 400 négyzetméternél nagyobb napi fogyasztási cikket értékesítő üzleteknél tulajdonosváltás, vagy új bérlő belépése esetén engedélyért kell folyamodni a hatóságokhoz akkor is, ha az épület már rendelkezik működési engedéllyel.
A rendelet számos sebből vérzik:
- Teljességgel érthetetlen, miért kell ismételt engedélyért folyamodnia az új bérlőnek, vagy tulajdonosnak, ha pontosan ugyanazt a funkciót szánja az épületnek, mint az előző – engedéllyel rendelkező – bérlő vagy tulajdonos. Az építőhatósági engedélyek Magyarországon eddig a pontig az épületekhez, és nem azok tulajdonosaihoz, pláne nem az ingatlanok bérlőihez kötődtek. Ennek az elvnek a felrúgása súlyos ingatlanpiaci bizonytalanságokhoz vezethet. Ez ugyanis egy olyan súlyos beavatkozás, amelynek egyetlen célja a kereskedelmi ingatlanok feletti kontroll megszerzése.
- Az új jogszabály kizárólag azokra a boltokra vonatkozik, amelyek napi fogyasztási cikkeket árulnak, azaz leginkább élelmiszerüzletekre és drogériákra. Más, hasonló méretű üzletek – például ruházati, műszaki vagy sportboltok – nem esnek a szabályozás hatálya alá. A szabályozás tehát nem általános, hanem célzottan egyes üzlettípusokat korlátoz: ha valaki egy 400 négyzetméternél nagyobb ruhaboltot nyit, nem kell külön engedélyt kérnie, ugyanekkora élelmiszerüzletre viszont kell. Ez a különbségtétel semmilyen szakmai érvvel nem védhető, viszont súlyos versenyhátrányt okoz az élelmiszer- és drogériaüzleteknek, valamint az ilyen üzlethelyiséggel rendelkező tulajdonosoknak, akár eladni, akár bérbe adni akarják az ingatlanukat.
A rendelet különösen vidéken teremthet nehézségeket, ahol a lakosság ellátása sokszor éppen ezekre az üzletekre épül. A jogszabály végső soron a magyar lakosságot büntetni azzal, hogy korlátozza a jó áron és jó minőségben történő bevásárlást, illetve a kiskereskedelmi akciókban való részvétel lehetőségét. A minisztérium a jogszabállyal azt üzeni az ilyen településen élőknek, hogy napi szükségleteik kielégítése nem elég fontos ahhoz, hogy a jó árak és az akciók könnyen hozzáférhetők legyenek.
Nem felel meg a valóságnak, hogy a szabályozás pontosítaná a korábbi jogszabályt, mint ahogy az sem, hogy aki megfelel a feltételeknek, megkapja az engedélyt. Épp ellenkezőleg: a jogszabály bővíti a korábbi jogszabály hatályát és tovább nehezíti a magyar lakosság kiszolgálását. A hatósági eljárás során pedig nem a feltételeknek való megfelelés a kérdés, hanem politikai szempontok játszanak szerepet. Ez pedig az elmúlt évek diszkriminatív gyakorlata alapján azt vetíti előre, hogy hiába várja a lakosság, a kereskedők nem jelenhetnek meg újabb és újabb településeken, hiszen a nemzetközi kiskereskedelmi láncok hiába adnak be kérelmet, a plázastop bizottság jellemzően elkaszálja őket – zárul a közlemény.
Az Integritás Hatóság közzétette a legmagasabb kockázatú vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek listáját csütörtökön a honlapján. 
