Mégis, a lenti levélváltásokból részben az derül ki, mintha nem is örülne a szakma egy 106 milliárdos forrásnak, vagy ha egyáltalán tudnak róla, a részletek felől tájékozatlanok egyes vezető szakemberek is. Nézzük, miről van szó.
Még egy hónapja sincs, hogy a szakmai sajtóban – MTI hír nyomán – volt olvasható, miszerint az Európai Bizottságtól 106 milliárd forintnyi támogatást kaphat a turizmus. A program az eszközökbe történő magánberuházások létrejöttét hivatott segíteni, várhatóan mintegy ezer turisztikai vállalkozás jut majd támogatáshoz.
Bizonytalanság és kételyek
Vagy mégsem? Megkerestem a hazai szakmai szövetségeket, és igencsak felemás válaszokat kaptam, szinte mindenki másként értelmezi ezt a lehetőséget. Akkor most lesz pénz vagy nem? Pályázni kell-e? Plusz forrás-e ez és honnan ered? Vagy nem is létezik ez a keret? Akkor miképpen lehet, hogy az EB közleménye még azt is tartalmazza, hogy legfeljebb 2,8 millió eurónyit tehet ki cégenként a támogatás?
Az Európai Bizottság az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret alapján hagyta jóvá a programot, melynek keretében a kedvezményezettek vissza nem térítendő közvetlen támogatásban részesülnek. A támogatás összege kedvezményezettenként legfeljebb 2,8 millió eurót (mintegy egymilliárd forint) tehet ki. Méretüktől függetlenül azok a vállalkozások jogosultak a támogatásra, amelyek idegenforgalmi tevékenységet folytatnak, így például szálláshely-szolgáltatással, vendéglátással, szórakoztató- és szabadidős tevékenységekkel foglalkoznak – ami azért elég széles kör.
A program a magánberuházások eszközfejlesztését hivatott támogatni, s ezzel ösztönzőleg hat a koronavírus-világjárvány által különösen sújtott idegenforgalmi ágazatban felhalmozódott beruházási hiány megszüntetésére. Az intézkedés révén várhatóan mintegy ezer vállalkozás jut majd támogatáshoz - közölték. Az Európai Bizottság megvizsgálta a magyar programot, és megállapította, hogy az összhangban van az ideiglenes keretben meghatározott feltételekkel.
Mit szólnak ehhez a magyar szakmai szövetségek?
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségétől a következő válasz érkezett:
„A sajtóban többféle tartalmú cikkek jelentek meg a témában és a hivatalos információk még nem jutottak el hozzánk se a HOTREC-en keresztül az EP-től, se az MTÜ-től, ezért a témában nyilatkozni még nem tudunk.”
Kántás Zoltán, a Magyar Fürdőszövetség elnöke, a Sárvári Gyógyfürdő Kft. ügyvezető igazgatója hozzám címzett első levelében a következőképpen kommentálta a témát..
„Véleményem szerint a kérdését megalapozó témakörben célszerű volna alaposan tájékozódni. Tudomásom szerint jelenleg nincs olyan európai uniós forrás, amire Ön hivatkozik. Elméleti alapon természetesen nagyon sok elképzelése van a fürdőszektornak vagy akár a Sárvári Gyógyfürdő Kft.-nek egy ilyen nagyságrendű forrás felhasználásának lehetőségeiről.”
Ez csak egy döntés?
Miután elküldtem a közleményt, érkezett a második levél, meglehetősen érdekes értelmezésben. (Szó szerint idézek ismét.)
„A Covid19-járvány gazdaságokra gyakorolt hatásainak kezelésére irányuló átfogó tagállami erőfeszítések vonatkozásában az átmeneti közlemény ismerteti azokat a lehetőségeket, amelyek az uniós jogszabályok alapján a tagállamok rendelkezésére állnak ahhoz, hogy azok biztosítani tudják a vállalkozások likviditását és forráshoz jutását annak érdekében, hogy a jelenlegi helyzetből talpra álljanak. Fontos, hogy a Bizottság határozatában szereplő összeg (megközelítőleg 280 millió euró) nem jelenti új (akár hazai akár uniós) költségvetési keretek megnyitását, hanem uniós állami támogatási jogi szempontból teszi lehetővé, hogy a megjelölt értékhatárig – az egyéb szabályok betartása mellett – újabb bizottsági jóváhagyás és új támogatási program bejelentése nélkül van lehetőség támogatást nyújtani az új jogcímen. Az új átmeneti támogatási jogcím alkalmazása tehát csak egy lehetőség, amely alapján az alkalmazási feltételeknek megfelelő vállalkozások ezen jogcím alapján részesülhetnek támogatásban a megadott összegig, a rendelkezésre álló források összegét azonban nem növeli.”
Mit szól mindehhez a Magyar Utazási Irodák Szövetsége? Dr. Erdei Bálint írja:
"Próbáltam nyomozni a témában és én úgy látom, hogy ez csak egy döntés, amely engedélyezi, hogy ilyen jogcímen támogatást lehet adni. De ez nem jelenti azt, hogy valóban lesz ilyen támogatás, nem jelenti új keretek megnyitását, hanem az EU lehetővé teszi, hogy újabb bizottsági jóváhagyás és új támogatási program bejelentése nélkül lehet támogatást nyújtani. Tehát ez csak egy lehetőség a támogatásra, de nem jelent plusz forrást. Ettől függetlenül szívesen ötletelünk, de nem gondolom, hogy ebből megvalósulás is lehet.”
A magyar vendéglátásnak igencsak szüksége volna eszköztámogatásra – több ezer üzlet szűnt meg az utóbbi két évben - jóllehet, nem az eszközök hiánya a legfőbb gond, hiszen a járvány miatti forgalmi kiesést ez értelemszerűen nem pótolhatja.
Informatikai fejlesztésre volna szükség
Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestülete elnöke szerint mégis hasznos lehet ez a támogatás, ráadásul az ágazat 98 százaléka kkv-kból áll, és őket célozza meg ez a lehetőség. Jó lenne - jegyzi meg - ha nemcsak például a konyhagépek vagy a teraszbútorok férnének bele ebbe a körbe: égető szükség lenne – legalábbis az ágazat kormányszintű vezetői szerint – a vendéglátó helyek informatikai fejlesztésére.
Két hónap múlva ugyanis már nemcsak a szállodáknak kell naprakész központi statisztikai adatszolgáltatást produkálniuk, - nekik egyszerűbb egyébként a be- és kicsekkolások szerint ez a nyilvántartás, amely a turizmust irányító szervekhez érkezik be - hanem az éttermeknek is. Mert nem adóügyi vagy készletgazdálkodási célból kérik a friss adatok naprakész összegzését.
Egyesek szerint egy kisebb bisztróban, netán egy levesezőben vagy büfében fölösleges egy ilyen nagy tudású informatikai hátteret kiépíteni. Ráadásul csak két hónap van hátra a rendszer beindításáig – teszi hozzá az újságíró - kérdéses, ez alatt minden kisebb-nagyobb vendéglátóhely képes lesz-e egy ekkora informatikai háttéripar kiépítésére? Akár financiális okokból, akár a területhez értő, beüzemelő rendszergazdák híján…
A Tourinform irodák a vidéki turizmus összefogói, az adott régió alapos ismerői. Ebben az összetett munkában az egyik legaktívabb a Gyulai Tourinform Iroda. Részükről a Gyulai Turisztikai Nkft. vezetője, Komoróczki Aliz válaszolt kérdéseimre.
-Cégünk tekintetében ez azért jelenthet problémát, mert mi 50 százalékban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagyunk, ami miatt az EB feltételrendszere kizárhat bennünket a lehetőségből.
- De fele részben nem zárja ki… A régió turisztikai fejlesztéséhez elég-e az önkormányzati finanszírozás?
- Sajnos, a nagyobb léptékű beruházásokhoz nem elég.
-A helyi turisztikai szolgáltatók tájékozottak e terveket illetően?
-Városunk turizmusfejlesztési stratégiája az ő bevonásukkal készült. Többször tartottunk szakmai fórumot, workshopokat. A helyi lakosságot is bevontuk a stratégia véleményezésébe. Akit érdekel saját vállalkozásának és városának jövőbeni helyzete, remélhetőleg tisztában van a tervekkel, és a most felmerülő finanszírozási lehetőséggel.
A szolgáltatók többsége magáncég, pályázhatnának EU-s pénzre. A felhívásról szóló cikket megküldtem az összes gyulai szállodának és a Gyulai Idegenforgalmi Egyesületnek is. Tudomásom van arról, hogy több helyi szállodának vannak kész tervei bővítésre és szolgáltatási színvonal emelésére, amiben az eszközfejlesztés segítene. Sőt, alig várják, hogy legyen újabb kiírás, amelyen eséllyel indulhatnak.
A kérdéseket továbbítottam tulajdonosi körünk magánvállalkozói részére, egyrészt tájékoztatásként, másrész javaslataik bekérése miatt. Turizmusfejlesztési stratégiánk – amelyet tavaly fogadott el a szakmai közösség és a város önkormányzata – tartalmazza fejlesztési terveinket, közöttük több vállalkozást és magánbefektetőt is célzó elképzelésekkel.
Az MTÜ nem nyilatkozott
A Magyar Turisztikai Ügynökséget is megkerestem, de az MTÜ „nem nyilatkozott”.
A fentiekből az derül ki, hogy egyrészt hiányos a tájékoztatás, másrészt a szakma egyes vezetői nem tudnak mit kezdeni a lehetőséggel, nincsenek konkrét elképzeléseik, sőt egyesek nem is hallottak róla.
Miközben állandóan arról beszél a politikai szcéna, hogy Brüsszel elzárja a pénzcsapokat, most meg 106 milliárd forint értékben kinyitja, akkor kitűnik, hogy mindezzel csak a gond van. Foglalkozni kell vele, ötletelni, magáncégeket keresni, akik beruháznának, vagy ha úgy tetszik, „eszközt fejlesztenének”
Vagy nem ez volna a cél? Ilyen módon is segíteni az áremelkedésekkel és munkaerőgondokkal küzdő magyar turizmust?
