A probléma látszólag egyszerű volt: 50 millió ember adatait megszerezhette a Cambridge Analytica nevű cég, amely, mint kiderült, részt vehetett az amerikai elnökválasztási kampányban is, de Kenyában régóta igen aktív a választásokon. A Facebook először bizonytalankodott, de aztán teljes mellszélességgel kiállt a felhasználók érdekei mellett, sokkal nagyobb védelmet és átláthatóságot ígért.
Jó volt, csak nem hozott pénzt
A probléma tulajdonképpen kódolva volt, a kérdés csak az volt, hogy mikor bukkan felszínre. Maga a közösségi média alapötlete hamar, még a múlt évtized elején megjelent, és igen népszerűvé vált. Először volt több kisebb ilyen oldal, sokszor országonként vagy nyelvenként, aztán egyszer csak jött a Facebook, több szolgáltatást nyújtott, mint a többiek, így aztán a fél világ, vagy annál több is, átpártolt rá. Ma már több mint 2 milliárd felhasználója van, ráadásul nincs olyan üzleti vállalkozás, aki ne lenne rajta, sőt ne azt használná fő kommunikációs eszköznek.
Kezdetben a cég zárt társaság volt, mark Zuckerberg és alapítótársai mellé kockázati tőkések léptek, látván a gyors térhódítást, de a felhasználók adataival még nem sokat foglalkoztak. A tulajdonosokban viszont egyre inkább felmerült, hogy mivel a felhasználók nem fizetnek, valahonnan azért profitot is kéne termelni, amit főleg reklámozással láttak kivitelezhetőnek. A céget tőzsdére vitték, ami kezdetben kudarc volt, de a tőkeemelésből indult a nagy fejlesztés: hogy lehet hatékonyan reklámozni.
Kényes megoldás
Az lett a megoldás, hogy személyre szabottan reklámoznak, ehhez viszont ki kell ismerni a felhasználót. Idővel ezt tökélyre fejlesztették, annyira, hogy mindent tudnak rólunk, és ezt elvileg csak a célzott reklámozás érdekében használják fel. A módszer be is vált: a reklámozók döntik a pénzt a céghez, árbevétele, nyeresége, de különösen részvényárfolyama a magasba szökött. Idő kérdése volt viszont, hogy valaki visszaéljen ezzel a rengeteg adattal.
Nem lesz már aranybánya
Miután azonban a közösségi oldalak arra épülnek, hogy sok és lehetőleg aktív felhasználójuk legyen, fontos, hogy ne rendüljön meg bennük a bizalom. Ezért Zuckerberg kampányt indított, elnézést kért, és ígéretet tett, hogy sokkal szigorúbban kezelik az adatokat, hisz azért hozta létre ezt az egészet, hogy az embereket összekösse, nem azért, hogy félniük kelljen. Biztosak vagyunk benne, hogy ugyan továbbra is sok adatok fognak gyűjteni, de erre tényleg jobban odafigyelnek, ráadásul lehetővé teszik a felhasználó számára, hogy ő maga állítsa be bizonyos határok között, hogy milyen adatot gyűjthetnek.
A felhasználók tehát nem fogják rosszabbul érezni magukat, viszont a jelenség rámutat, hogy itt a reklámalapú pénzszerzési lehetőségek határa ezeknek az oldalaknak. Kevesebb adattal és kevesebb hozzáférési lehetőséggel kevesebbet fognak költeni a reklámozók, a nagy növekedésnek vége. Ami a Facebookot illeti, részvénye így is sokkal magasabbra emelkedett, mint a modell alapján pár éve elképzelhető volt, tekintsék ezt a részvényesek ingyenebédnek. Mark Zuckerberg egyébként már egy ideje figyelmezteti a részvényeseket, hogy a növekedési sztori kifulladóban, az általa ültetett fa sem nő az égig.
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
