|
A legtöbbet az Egyesült Államokban szántak az egészségügyi szektorra 2012-ben az OECD-tagállamok közül, a GDP 16,9 százalékát; ezt követi Hollandia 11,8 százalékkal, majd Franciaország 11,6 százalékkal. A lista végén Mexikó áll 5,4 százalékos egészségügyi kiadási aránnyal, majd Észtország következik 5,9 és Törökország 6,2 százalékkal. |
Az állami és magán egészségügyi kiadások GDP-arányos, vagyis a hazai össztermékhez viszonyított összege 8 százalék volt 2012-ben Magyarországon, amely alatta marad a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 9,3 százalékos átlagának - ismertette a szervezet statisztikáját hétfőn.
Az OECD 34 országában 2011-ben GDP-arányosan átlagosan 9,2 százalékot fordítottak egészségügyre, 2012-ban ez az arány csak enyhén nőtt, 9,3 százalékra; azonban a válság előtti 8,6 százalékos szinthez képest összességében jelentős emelkedésnek számít.
Olcsóbb lett a gyógyszer
Magyarország a 26. helyen áll az egészségügyi kiadások terén az OECD-országok között. A jelentésben szerepel: a gyógyszerekre fordított kiadások számos OECD-tagországban csökkentek; Magyarországon ennek egyik oka a tanulmány szerint, hogy 2012-ben az államilag támogatott gyógyszerek kötelező közbeszerzési szabályozása miatt csökkentek a gyógyszerárak.
Nem tudjuk a hosszú élet titkát
A statisztika kitér a várható élettartamra is, amely Magyarországon 2012-ben a harmadik legalacsonyabb volt az OECD-országok közül. Ezzel párhuzamosan Magyarországon a legrosszabb a rák halálozási aránya, míg a szív- és érrendszeri betegségek okozta halandóságban a második helyen áll az OECD statisztikája szerint.
A naponta dohányzók száma a felnőtt lakosság körében a legtöbb OECD tagországban csökkent az utóbbi két évtizedben, az átlag 21 százalék volt 2012-ben. Magyarországon ez az arány a 2000-ben mért 30 százalékról 2012-re 27 százalékra csökkent. Svédországban, Norvégiában, Izlandon, az Egyesült Államokban és Ausztráliában 16 százalék alatti a naponta dohányzók aránya a felmérés szerint.
|
Hogyan lehet leszámolni a hálapénzzel? Hogyan lehet hazahozni az orvosokat? Honnan lesz több pénz az egészségügyben? Adunk sok-sok ötletet! Cikksorozatunkban nemrég ezekről is megkérdeztük Bálint Botondot, a Rezidensszövetség budapesti titkárát, a Fenntartható Magyar Egészségügyért egyesület alapítóját. A korábbi részekben Pusztai Erzsébetet, az Antall- és az első Orbán-kormány volt államtitkárát, a Modern Magyarország Mozgalom alelnökét kérdeztük az egészségügyről, akárcsak Rácz Jenőt, a Veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház Főigazgatóját, a Kórházszövetség korábbi elnökét, Kovácsy Zsombort, az Egészségbiztosítási Felügyelet volt elnökét, Gaál Pétert, az Egészségügyi Menedzserképző Központ megbízott igazgatóját és Kincses Gyula volt egészségügyi államtitkárt. |
A nettő eredmény 5,33 milliárd forintra nőtt. 
