Milyen sonkatípusok léteznek?
Hogy pontosan mit is nézzünk a vásárlásnál, és hogy egyáltalán mitől sonka a sonka, ehhez segítségül hívtuk a Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal egy korábbi összefoglalóját, amely az ünnep közeledtével megint aktuálissá vált.
Eszerint a sonka egy húsipari termékcsoportot jelent, amelyet 3 alcsoportra oszthatunk: a nyers sonkákra, a hőkezelt sonkákra és a formában vagy bélben hőkezelt sonkákra, valamint a sonkacsoportokon kívül megkülönböztetjük a parasztsonkát. A húsvétkor fogyasztott sonkák nagy része az alábbi csoportokba tartozik:
Nyers sonkák:
A termékfajtára jellemző módon darabolt vagy darabolatlan, bőrős vagy bőr nélküli, csontos vagy csont és porc nélküli sertés comb vagy lapocka vagy bőr nélküli marhacomb vagy lapocka, vagy vad hasonló testtájaibólpácolással előállított termékek. Tartósításukat füstöléssel és/vagy szárítással végzik.
Hőkezelt sonkák:
A termékfajtára jellemző módon darabolt, bőrős vagy bőr nélküli, csont és porc nélküli sertés comb vagy lapocka; vagy bőr nélküli marhacomb vagy lapocka; vagy vad hasonló testtájaiból; vagy baromfi mellből vagy combból előállított sült, vagy főtt, vagy füstölt, főtt húskészítmények.
Az egyedi termékleírással rendelkező Parasztsonka:
Bőrrel és szalonnával fedett, megfelelően formázott sertéscomb, vagy lapocka, sózással, pácolással és füstöléssel tartósítják, valamint egészben vagy darabban forgalmazzák. A szalonna vastagsága legfeljebb 2 cm, a hús-szalonna arány legalább 4:1. Egészben vagy darabban forgalmazzák.
(Gyors)pácolás és füstölés
A sonkákat tartósítás, íz- és színkialakítás céljából pácolják és/vagy füstölik. Pácoláshoz étkezési sót, nitriteket és/vagy nitrátokat, és más összetevőket (adalékanyagokat) tartalmazó páclevet használnak (sonkák jelölésén ez a „nitrites pácsó”). Pácolás során a húskészítményt a páclébe merítik vagy bedörzsölik vele a felületét, majd pácérettségig érlelik.
Az előbb említett pácolás egy gyorsított változata a gyorspácolás, amikor a páclevet injektálással és/vagy vákuum segítségével juttatják a szöveti részekbe, amely által lerövidül az érlelési idő és hamarabb kialakulnak a sonkára jellemző érzékszervi tulajdonságok (jellegzetes sonka íz és szín).
A gyorspácolt termék előállítási ideje, költsége és így a fogyasztói ára is alacsonyabb a hagyományosan pácolt termékhez képest és érzékszervi tulajdonságai sem ugyanolyanok, mint a pácolással érlelt terméké, valamint a gyorspácolt termék víztartalma jelentősen magasabb, így a megfőzése után a vásárló csalódottan tapasztalhatja a sonka méretcsökkenését.
A sonkák megnevezésében szereplő „füstölt” jelző kétféle műveletet is jelölhet. Ezeknél a termékeknél a füst előállítása történhet keményfa közvetlen elégetésével, de pl. a füstaroma légtérbe párologtatásával előállított terméket is lehet füstöltnek nevezni. Ha a termék megnevezésében pl. a „füstölt ízű” kifejezést olvassuk, abban az esetben a füstaromát közvetlenül a húskészítménybe juttatják, pl. injektálással. A „füstölt” és a „füstölt ízű” sonka érzékszervi tulajdonságai között is tapasztalható különbségek vannak.
Az általános követelményként elvárt pácolt, füstölt sonka íz-élményt keresőknek nem javasolt a „gyorspácolt” és „füstölt ízű” jelzővel ellátott sonkák megvásárlása.
Mire figyeljünk a vásárlásnál?
A fogyasztót a terméken elhelyezett címke segíti, hogy az igényeit legjobban kielégítő sonkát megtalálja.
A címkén található megnevezések a következő termékcsoportokra utalnak: a nyers sonkák esetében a „nyers sonka”, a hőkezelt sonkák esetében „főtt sonka” vagy „sült sonka”, a formában vagy bélben hőkezelt sonkáknál pedig a „sonka” alapmegnevezést olvashatja a fogyasztó.
A következő jellemzőket kell feltüntetni a sonkák címkéjén:
|
Vásárlásnál a fogyasztónak minden esetben ellenőriznie kellene, hogy a sonka érzékszervi tulajdonságait tekintve megfelelő-e, vagyis az állománya ne legyen túl kemény vagy beszáradt, és a termék ne legyen nyomás nélkül levet engedő.
A levet engedő sonka legtöbbször a pácolás nem megfelelő módját jelzi (pl.: páclé túlzott befecskendezése), azonban jelezheti a hús nem megfelelő minőségét vagy éppen valamilyen romlási folyamatot is. Továbbá a vásárlás helyén fontos ellenőrizni a címkén a lejárat napját is.
Minden esetben kerüljük az alkalmi árusokat és megbízható, legális helyről vásároljunk. A túl alacsony sonka ára árulkodó pl. árcsökkentő tényező lehet a nagyobb mennyiségű páclé tartalom, azonban az alacsony ár még nem feltétlenül jelent rossz minőségű terméket.
A sérült csomagolású termék megvásárlása nem javasolt, ilyen esetben célszerű a forgalmazó figyelmét felhívni, aki leselejtezi a terméket.
Csomagolatlan, úgynevezett lédig termékek vásárlásánál a fogyasztó a csomagolt termékek címkéjén látható adatokhoz ugyanúgy hozzá tud jutni, mivel a forgalmazónak rendelkeznie kell a termék paramétereit tartalmazó dokumentummal, ami alapján a vásárlót kérésre tájékoztatni tudja.
Mit találtunk mi?
Szokásos Privátbankár Árkosár-felmérésünkben ezúttal mi is megnéztük, hogy három héttel az ünnep előtt milyen sonkát kínál a Tesco, az Auchan és az Interspar. A legolcsóbbat kerestük, és azt találtuk, hogy ezer forint körül mindhárom egységben találtunk már sonkát (vagy annak nevezett húst).
A legolcsóbbat a Tescóban kaptuk: 990 forintba került a "lapockasonka". Az Intersparban 1090 forintért árulták a saját márkás füstölt, gyorspácolt, kötözött sonkát. Az Auchanban pedig 1099 forintba került a hazai füstölt, főtt, szintén gyorspácolt, kötözött lapocka.
