10 év pont elég volt a facebookozásból?

Bár az Y-generáció tagjai idejük jelentős részét töltik appok és közösségi oldalak használatával, e tevékenységükben az idén jelentős változásra kerül majd sor. Közel tíz éve használhatjuk a Facebookot és társait, és láthatjuk ezeken a nap 24 órájában ismerőseink státuszfrissítéseit, üzeneteit és fotóit. A végtelen közösségi interakció azonban terhessé válhat, így a Telenor kutatórészlegénél arra számítanak, hogy 2017-ben az emberek egyre többször aktiválják majd okostelefonjaik repülő üzemmódját akkor is, ha csak egy kis nyugalomra vágynak. Az idén trendinek számít majd az is, ha valaki egyes közösségi oldalakon megszünteti a regisztrációját.

A közösségi oldalakat használók frusztrációját a „posztigazság”-nak (post-truth) nevezett jelenség is fokozza, nem véletlen, hogy az Oxford Dictionaries ezt választotta 2016-ban az év szavának. A posztigazság azt a jelenti, amikor a közvéleményt az objektív tények kevésbé befolyásolják, mint az érzelmek és a személyes meggyőződés, vagyis az, hogy egy dolog igaz-e, mellékessé válik.

Az IoT teljes iparágakat alakít át

A dolgok internete (Internet of Things, IoT) már a tavalyi előrejelzésekben is szerepelt, de a technológia az idén fontos mérföldköveket fog elérni, komoly változásokat előidézve a legkülönbözőbb területeken, a mezőgazdaságtól kezdve a közlekedésig. 2017-ben az „IoT, mint szolgáltatás” előretörése várható, amely teljesen új üzleti modellek és szolgáltatások, alkalmazások megjelenését teszi lehetővé. A legújabb IoT-alapú megoldásokat elsősorban online áruházakban, mobil alkalmazásboltokban és felhasználói fórumokban ismerhetik majd meg az érdeklődők. Fontos szerep hárul az LPWA-hálózatokra (Low Power Wide Area), amelyek kis fogyasztású, olcsó eszközök internetes kommunikációját biztosítják költséghatékonyan.

A kis-, és nagyvállalatok mellett az idén várhatóan a kormányzatok számára is nyilvánvalóvá válik, hogy az IoT technológia alkalmazásával mennyivel hatékonyabban lehet különböző közszolgáltatásokat üzemeltetni. Ugyanakkor kulcsfontosságú feladat lesz az IoT-eszközökkel kapcsolatban felmerülő biztonsági aggályok orvoslása is, hiszen 2020-ra már világszerte 21 milliárd  ilyen eszköz lesz használatban világszerte a Telenor szerint.

Chatbot

Mi ugyan szkeptikusak vagyunk a "beszélgető robotokkal" szemben, a Telenor-csoport szerint viszont a chatbot nemsokára az ügyfél legjobb barátja lesz. Ezek olyan számítógépes programok, amelyekkel hasonlóan lehet csevegni kérdés-válasz formájában, mintha egy emberrel chatelnénk, de a válaszokat mesterséges intelligencia küldi.

Egyelőre a chatbotokkal való kommunikáció írásban történik, de a későbbiekben akár beszédfelismeréssel is kiegészíthető lesz, így a chatbotokkal hasonlóképpen társaloghatunk majd, mint egy emberrel. A chatrobotok különösen hasznosak lesznek a mobilszolgáltatók, de minden olyan vállalat számára is, amely ügyfélszolgálatot működtet, hiszen az algoritmusok a nap minden órájában, időzónától függetlenül segítséget tudnak nyújtani az ügyfeleknek.

Jön a szupergyorsnál is gyorsabb mobilinternet

2017-ben világszerte rengeteg kísérleti tesztüzem bejelentése várható a gigabites átviteli sebességű mobilinternet terén, melyek fontos lépéseket jelentenek az 5G-s mobilszolgáltatások kereskedelmi bejelentése felé - már a Telenor Magyarország is sikeresen tesztele a technológiát. Az európai kormányzatok számára az 5G bevezetése stratégiai fontosságú az iparra és társadalomra gyakorolt hatása miatt, így számos kísérleti üzem elindítása várható az egészségügyi, az autóipari és az energetikai szektorban.

Az 5G bevezetése egyebek mellett új antennatípusok, új, milliméteres hullámhosszon való rádiós kommunikáció bevezetését is igényli majd. Emellett olyan, ugyancsak új technológiák elterjedését is hozza, mint a szoftveralapú megoldások (softwarization), vagy egy fizikailag létező mobilhálózat felszeletelése több logikai hálózatra (network slicing). Az 5G technológia egyes részeinek szabványait az erre illetékes szervezet 2018-ban tervezi rögzíteni, a végleges szabványt azonban várhatóan csak 2020-ban rögzítik, s csak ezt követően kerülhet sor a bevezetésre.

Nem taníthatjuk rosszra a mesterséges intelligenciát

A gépi mély tanulás, a deep learning  már a 2016-os előrejelzésekben is kiemelt helyen szerepelt, így nem meglepő, hogy 2017-ben az egyik legfontosabb feladatnak a mesterséges intelligencia (MI vagy AI; artificial intelligence) felhasználásának szabályozása bizonyul majd a Telenor Csoport kutatási részlege szerint. A digitális szolgáltatásokat kínáló cégek már ma is elég széles körben alkalmazzák a mesterséges intelligenciát használó algoritmusokat: nemsokára nem is lesznek olyan szolgáltatások, amelyek ne használnák az MI-t valamilyen formában, hogy így igazodjanak minél hatékonyabban felhasználóik igényeihez.

Nem egyszerű feladat megérteni egy adott MI működését, például azt, hogy egy online téka mi alapján ajánl filmeket egy felhasználónak. Az ilyen gépi intelligenciák hatalmas adatmennyiségek feldolgozása nyomán képesek öntanulásra. Ha azonban nem a megfelelő adatokon „tréningezik” őket, működésük sem lesz megfelelő. Mivel az MI-t idővel akár az igazságszolgáltatásban vagy tanulók felvételiztetése során is alkalmazni lehet, fontos, hogy felelős, átlátható legyen a működése, és ne sértse az egyéni felhasználók magánszféráját sem - írják a kutatás eredményeit bemutató közleményben.