A GfK felmérése szerint a Komplex Fogyasztói Bizalom Index (FBI) értéke – az előző negyedévi tendenciát követve –, közel 7 pontos növekedésnek köszönhetően 2012 júniusában 132,4 ponton áll. Bár az index értéke nőtt, a tavalyi (154,2) és tavalyelőtti (172,9) szintet egyelőre meg sem közelíti.
Az erős forint is javított a hangulaton
dr. Kozák Ákos, a GfK Hungária Piackutató Intézet igazgatója az adatokkal kapcsolatban elmondta: a borúlátó tavaszi gazdasági hírek és események után a nyár viszonylag konszolidáltan köszöntött a lakosságra. Sem a belpolitikában, sem a gazdaságban nem érték az embereket olyan mértékű és intenzitású intézkedések, amelyekkel az év első hónapjaiban szembesültek, illetve a forint erősödése is állhat a javuló bizalom hátterében. Ez utóbbi talán az egyik legfontosabb tényező a bizalom alakulásában, hiszen a lakosság, a fogyasztók mindennapjait határozzák meg. A szakember azt is hozzátette, hogy „az elmúlt hetek hírei a gazdaság területén elsősorban a vállalatok terheiről szóltak, amelyek ha ezek azután megjelennek a lakosság fogyasztásában, a mutatók ismét esni fognak.
A Fogyasztói Várakozások Index (FVI) alakulásában is emelkedés figyelhető meg az év második negyedében: mintegy 3 pontos növekedéssel jelenleg 151,7 pontot ér el. A növekedés oka, hogy javult mind a háztartások várt saját pénzügyi helyzetének, mind az ország gazdasági helyzetének megítélése – utóbbi esetében a 12 hónapos várakozások derűlátóbbak lettek. A Vásárlási Hajlandóság Index (VHI) értéke is növekedett 12 ponttal 2012 júniusában és jelenleg 111 ponton áll.
A munkanélküliség alakulásával kapcsolatos vélekedések 2012 júniusában gyakorlatilag változatlanok az előző negyedévben tapasztaltakhoz képest: a lakosság fele (50 százaléka) számít a munkanélküliség növekedésére. Lényegében az inflációs várakozások is hasonló képet mutatnak, mint az előző negyedévben, mert a lakosság túlnyomó része (87 százaléka) továbbra is az árak emelkedésére számít. Az előző negyedévhez hasonlóan a válaszadók most is átlagosan 9 százalékos növekedésre számítanak a következő 12 hónapban.
Nem kell a lakosságnak a hitel
A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások április-júniusban sem lettek optimistábbak: tízből hatan (62 százalék) az inflációnál kisebb mértékű növekedésre számít, azaz egyértelműen reáljövedelmük csökkenésével számolnak. A hitelfelvételi kedv némiképp az eddigieknél is alábbhagyott: a lakosság 26 százaléka (szemben az előző időszakban mért 21 százalékkal) gondolja azt, hogy most nem alkalmas az idő kölcsön felvételére. Tízből heten nyilatkoztak úgy, hogy soha nem vennének fel hitelt (szemben a január-márciusi 75 százalékkal). Az alacsony hitelfelvételi kedv háttérében az áll, hogy a lakosság közel fele (47 százaléka) a hitelkamatok növekedésére, míg további 30 százalékuk azok stagnálására számít a következő egy évben.
A megtakarításokról alkotott vélemények kapcsán elmondható, hogy a válaszadók 33 százaléka bizonytalan azon kérdés eldöntésében, hogy felhasználja-e a megtakarításait egy korábban tervezett vásárlásra, míg 24 százalékuk szerint most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni.
Az ingatlanvásárláson gondolkodók véleménye a számok tükrében nem változott az előző három hónaphoz képest. Ötvennégy százalékra tehető a lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya, azaz minden második honfitársunk venne lakást. A lakosság hasonló aránya, 52 százaléka, tartja jó befektetésnek a lakásvásárlást. A lakása eladására viszont mindössze 6 százalék tartja alkalmasnak a jelenlegi időpontban a körülményeket.
Javult a fogyasztói bizalom, de a hitelektől ódzkodunk
Az előző negyedévhez képest kissé javult a GfK fogyasztói bizalmi indexe. Ezzel együtt némiképp javult a háztartások saját anyagi helyzetének és az ország következő 12 hónapban várható gazdasági helyzetének megítélése. Ugyanakkor egyre nő azoknak az aránya, akik nem tartják alkalmasnak az időt bárminemű hitel felvételére.
A Patrióták Európáért több politikusa is szolidaritást vállal a bűnösnek talált vezetővel. 
