A Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (Anti-Counterfeiting Trade Agreement, ACTA) célja a világviszonylatban egyre nagyobb méreteket öltő hamisítás és kalózkodás elleni fellépés területén a nemzetközi együttműködés megerősítése, a szellemitulajdon-jogokat érintő jogérvényesítés hatékonyságának növelése - írja a HENT (Hamisítás elleni Nemzeti Testület. Az ACTA-ról szóló tárgyalások megindítását 2007 októberében jelentették be a WTO egyes részes államai, a tárgyaló felek az Európai Unió és tagállamai, Ausztrália, Kanada, Japán, a Koreai Köztársaság, Mexikó, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr, Svájc és az Amerikai Egyesült Államok (USA) voltak.
A megállapodás szövegét tizenegy tárgyalási fordulót követően a felek 2010. novemberében véglegesítették. A megállapodás 2011. március 31-e óta áll nyitva aláírásra, elsőként tavaly október 1-jén Ausztrália, Kanada, Japán, a Koreai Köztársaság, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr és az USA írták alá azt.
Érinti a büntetőpolitikát is
Január 26-án az Európai Unió és tagállamai – Románián, Németországon, Hollandián, Cipruson, Szlovákián és Észtországon kívül, amelyek aláírását még eljárási okok késleltetik –, köztük Magyarország is aláírja a megállapodást Tokióban. Az Európai Unió aláírása mellett az egyes tagállamok aláírására azért van szükség, mert az ACTA olyan előírásokat is tartalmaz, amelyek a nem harmonizált, azaz tagállami hatáskörbe tartozó büntető politikát is érintik. Az aláírást követően a megállapodás megkötését még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, az aláíró feleknek pedig – így Magyarországnak is – ratifikálniuk kell azt. Ennek része az is, hogy hazánkban a megállapodás angol és magyar nyelvű szövegét törvényben hirdetik ki.
Az ACTA a hamisított és kalóztermékek határon átnyúló kereskedelméhez kapcsolódó kihívásokkal összefüggésben a részes államok közötti együttműködést, a hatóságok jogérvényesítő tevékenysége során kialakult „legjobb gyakorlatok” összefoglalását és a jogérvényesítést szolgáló intézkedések terén közös jogi keretszabályok felállítását célozza – írja a szervezet.
Nincs szó az internet letiltásáról?
A megállapodás a határokon alkalmazandó intézkedések, a polgári jogi és büntetőjogi jogérvényesítési eljárások, valamint a digitális környezetben elkövetett jogsértésekkel szembeni jogérvényesítés tekintetében tartalmaz jogi minimumszabályokat tartalmazó rendelkezéseket. Ezek azonban sem az uniós, sem a hazai jogszabályok módosítását nem teszik szükségessé, mivel mindkét normarendszer jelenleg is megfelel az ACTA-ban előírt kötelezettségeknek (sőt, egyes területeken meg is haladják azokat).
Az ACTA-val kapcsolatban leggyakrabban elhangzó kritikákkal ellentétben a megállapodás nem írja elő a részes államok számára, hogy kötelezzék az internetszolgáltatókat azon felhasználóik internetes kapcsolatának a letiltására, akik többszörösen online szerzői jogi jogsértést követnek el, és a megállapodás rendelkezései az alapvető jogok, mint a szólásszabadság, az adatvédelem tiszteletben tartása mellett kívánják a szellemi tulajdonjogok érvényesítését hatékonyabbá tenni.
Hasztalannak bizonyult a tiltakozás
A megállapodás kedvező hatása – tekintettel arra, hogy a hatályos hazai és uniós szabályozás szigorúbb az ACTA-ban foglalt kötelező rendelkezéseknél – elsősorban nem közvetlenül az Európai Unióban, hanem a magyar jogosultak külföldi jogvédelme terén, harmadik országokban, továbbá a fogyasztók védelmének erősödésében jelentkezhet – írja a HENT.
Az IT Café szerint az ACTA ellen az előkészítés bejelentése óta eltelt években sok civil szervezet tiltakozott, főként a társadalmi vitát és az egyeztetést hiányolták. Ennek ellenére most csak szórványos tiltakozásokról lehet beszámolni – az egyik ilyen volt, hogy az aláírás közeledtével Lengyelországban szerveződött mozgalom ellene. Végül nem jártak eredménnyel, tegnap Donald Tusk miniszterelnök bejelentette, hogy ők is az aláírók között lesznek Tokióban.
A letartóztatások után megbénult az iparág
Nemrég a készülő új amerikai jogi szabályozást (SOPA) sikerült ad acta tetetnie a tiltakozó mozgalmaknak, a hatóságok viszont ennek ellenére január közepén letartóztatták az egyik legnagyobb fájlcserélő szerverhálózat, a Megaupload vezetőit. Emiatt más szerverek is beszüntették vagy korlátozták tevékenységüket, ezért jelenleg a közvetlen letöltés (direct download) típusú szolgáltatások zöme világszerte megbénult.
|
| A bezárt Megaupload honlapján megjelenő rendőrségi felirat |
Az FBI jelenleg úgy véli, hogy Shamsud-Din Jabbaron kívül senki más nem vett részt az újév napján történt halálos New Orleans-i támadásban. 
