Az Uniós közösségi piacon azonban több fontos részletet is érdemes szem előtt tartania a védjegybirtokosnak, annak érdekében, hogy biztonsággal folytathassa üzleti tevékenységét. A dolog ott kezdődik, hogy nemzeti, vagy nemzetközi védjegyről beszélünk.
Nos, akkor nemzeti, vagy nemzetközi?
A védjegyoltalom megszerzése érdekében lehetőség van mind nemzeti, mind közösségi védjegybejelentést tenni. Míg az előbbi csupán a bejelentésben megjelölt tagállam területén biztosít oltalmat, az utóbbi révén egy eljárás lefolytatásával az Európai Unió egész területére egységes védjegyoltalom szerezhető, méghozzá megközelítőleg a nemzeti védjegybejelentés díjának háromszorosáért. A védjegyoltalom mindkét oltalmi forma esetében lajstromozáskor keletkezik és a bejelentés napjától számított tíz évig tart, ezt követően meg kell újítani.
Többek között a kedvező díjszabásoknak köszönhetően megfigyelhető az Unión belül a közösségi védjegy bizonyos mértékű kiszorító hatása a tagállami védjegyeivel szemben – mondja Bánki Orsolya, a Taylor Wessing e|n|w|c nemzetközi ügyvédi iroda partnere. Azonban a közösségi védjegyrendszert nem azzal a céllal hozták létre, hogy az Európai Unió tagállamaiban működő nemzeti védjegyrendszerek helyébe lépjen. Erre a szabályozásra azért volt szükség, hogy az Unión belül működő piac minél egységesebb legyen.
Ha engedély van, de nem használják, akkor az elvész
Fontos, hogy a védjegyoltalom korlátját képezi a védjegy használatára vonatkozó követelmény, vagyis a védjegyet törölheti, ha a védjegyjogosult a lajstromozástól számított öt éven belül nem kezdi meg a tényleges használatot a jegyzékben szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, vagy ha az ilyen használatot öt éven át megszakítás nélkül elmulasztja, kivéve, ha a védjegyjogosult a használat elmaradását kellőképpen igazolja. Tehát az oltalom fenntartásához nem elegendő a védjegy lajstromozása, illetve tízévenkénti megújítása, a védjegyet használni is kell. Azonban számos kérdés merül fel a használat mértékével és földrajzi kiterjedésével kapcsolatban.
Nem elég alkalmazni, forgalmazni is kell
Ami a használat mértékét illeti, a használatot a védjegy alapvető funkciójának megfelelően kell kifejteni, amely nevezetesen az áru forgalmazása vagy szolgáltatás nyújtása garantálása a fogyasztó számára. A szimbolikus használat, amely csak a védjegy által fenntartott jogok biztosítására irányul, az Európai Bíróság gyakorlata szerint a védjegyoltalom fenntartásához a legtöbb esetben nem elegendő. Például nem tartotta kielégítőnek a használat mértékét a bíróság akkor, amikor a védjegy jogosultja már nem forgalmazta a védjeggyel ellátott terméket.
Viszont volt olyan eset is, amikor mennyiségileg nem jelentős, de valós kereskedelmi célt szolgáló használat is eleget tesz a tényleges használat követelményének. Figyelembe véve az áru vagy szolgáltatás fajtáját, elmondható, hogy a védjeggyel ellátott terméket vagy szolgáltatást nem feltétlenül kell nagy mennyiségben értékesíteni ahhoz, hogy megvalósuljon a tényleges használat. Ha a csekély mértékű védjegyhasználat valós üzleti céllal történik, az oltalom akár akkor is fennmaradhat, ha a forgalmazott termék vagy a nyújtott szolgáltatás csak egy szűk kör számára elérhető.
A kínai elnök aggódik a világgazdaságért. 
