„Egy másik jele annak, hogy a furcsa pénzt lassan felkapja a pénzvilág, hogy a téma a számítástechnikai szaklapok után fel-feltűnik a gazdasági sajtóban is” – írtuk március közepén. Azóta különösen sok cikk jelent meg erről a számítógépes valutáról, a világsajtóban is, de lassan az összes fontosabb hazai gazdasági és pénzügyi lap és blog is megírta a saját bitcoin-cikkét.

141 136 128 149…

Ettől aligha függetlenül a bitcoin árfolyama elképesztő emelkedésen ment keresztül: a március 15-én jegyzett 47,5 dollár után, amelyet korábbi cikkünkben említettünk, majdnem minden nap több százalékkal drágult, aminek eredményeképpen 141 dollárra emelkedett. (Frissítés: 136,4 dollár, de minden további frissítés értelmetlen, mivel az árfolyam rakétasebességgel változik. Friss adat: Bitcoincharts, vagy MtGox.)

(Forrás: Bitcoincharts.com)

De miért is történik mindez? Hogyan lehet, hogy ennyire sebesen emelkedjen valaminek az ára? Ezekre a kérdésekre nem könnyű választ adni. Az biztos, hogy az ilyen ütemű áremelkedés minden lehetséges jegyét magán viseli a tőkepiaci buborékoknak, és a kipukkadás is nagyon valószínű. A bitcon mögött nincsen semmilyen belső érték, még annyi sem mint egy akármilyen, elinflálható papírpénz mögött. (A papírpénzt legalább a kibocsátó állam elfogadja.)

Pilóta vagy nem pilóta?

Ám azt is nagyon jól lehet tudni a gazdaságtörténetből, hogy a tőkepiaci lufik kialakulásához (és kipukkadásához) nincsen szükség arra, hogy az adott terméknek valódi belső értéke legyen. Ezt már az egyik legősibb lufi, a hollandiai tulipánhagyma-láz óta tudhatjuk. A pilótajátékok azóta megírt története azt is mutatja, hogy csupán az emberek hite és meggazdagodási vágya is szülhet lufikat, nem szükséges ehhez bármiféle érték.

A bitcoin felfutását sokan a – lényegében öt éve, 2007-2008 óta tartó – tőkepiaci, világgazdasági válsággal hozzák összefüggésbe, amiben lehet is valami, de akkor már 2009-ben vagy 2010-ben is az egekbe szállhatott volna. Végső soron tette is, hiszen 2011 előtt csak centekbe került egy bitcoin (lásd a grafikont lejjebb), de a köztudatba akkoriban még nem került be. A ciprusi válsággal való összefüggés viszont eléggé egyértelműnek látszik: A szigetország válságforgatókönyvét március 15-én este tették közzé, és utána a következő héten 50 százalékkal drágult ez a furcsa deviza, majd még tovább.

Infláció? Dehogy, deflácó

A grafikonokon megfigyelhető, igazán drámai megugrás március 18-án, hétfőn kezdődött, a Ciprussal kapcsolatos bejelentések utáni első munkanapon. Azóra alig volt megállás, kisebb visszaesés, akkora emelkedés volt tapasztalható, ami a részvénypiaci, árupiaci vagy más tőkepiaci árfolyamok esetében igencsak szokatlan lenne.

(Forrás: Bitcoincharts.com)

“Hiperdefláció”, “deflációs spirál” – írták bitcoin-tárgyú oldalak nemrég, ami felettébb szokatlan fogalom az inflációhoz szokott társadalmainkban. Ennek van egy egészen egyszerűen megfogalmazható oka, a bitcoin kibocsátható mennyisége ugyanis korlátos, a kereslet pedig – ahogy a sajtóból is lászik – folyamatosan emelkedik. Egyszerű kereslet-kínálati történet az egész, amiből azonban nem derül ki, meddig megy, mehet ez még így tovább.

Nesze neked aranykártya

A bitcoinnak óriási szakirodalma van már, és valószínűleg lesz is még, ám személyes tapasztalatunk szerint van egy fontos hiányossága: eléggé nehéz hozzájutni. Ha valaki úgy gondolja, hogy nem szeretne ebből a lehetőségből kimaradni, és Magyarországon él, egyáltalán nincs könnyű dolga.

---- Letiltva? ----Elvileg, amint már megírtuk, három ódon lehet hozzájutni: úgynevezett bányászattal (ami az átlagember számára valószínűleg nem éri meg), áruk vagy szolgáltatások értékesítésével, vagy pénzváltással. Az utóbbi az, ami a legtöbb ember számára járható út lehet. Ha valakinek van pénze, többnyire bankkártyával, készpénzzel vagy banki átutalással bármit megszerezhet. Ebben az esetben viszont lehet, hogy arany VISA-kártyáját is a hajára kenheti, mert nem fogadják el.

Paypal letiltva

A problémát információink szerint az okozza, hogy a bitcoinok átutalása egyszeri és teljes mértékben visszavonhatatlan művelet. (Emiatt a bitcoinok igazán biztonságos kezelése valóságos tudomány, de legalábbis bőven átlagon felüli számítástechnikai ismereteket igényel.) Ellenben a bankkártyás fizetések, vagy például az azon alapuló Paypal-szolgáltatás során kezdeményezett fizetések visszavonhatók, leállíthatók. Így az eladók csúnya kockázatot vállalnának, következésképp nem használják ezeket a módszereket. (A kockázatokról érdemes az interneten további forrásokat keresni.)

Rengeteg féle fizetési, vásárlási módot ismer például a Wikipédiához hasonló “Bitcoin wiki”, illetve annak egyik aloldala. Ezek nagy része azonban nem túl ismerős a hazai megtakarítók számára. Akik egyébként valószínűleg nagy gondban vannak: a kamatok ugyanis drasztikusan csökkennek, így sokuk jelenleg épp alternatív befektetések után kutat.

Forintért pont nem

Eközben az egyetlen vagy legalábbis talán legkorábbi váltóhely, a weboldal és e-mail-cím mögé bújó – de egyes infók szerint a budapesti Blaha Lujza tér környékén, más adatok szerint Siófokon székelő – Bitcoinváltó a jelek szerint épp nem működik. Elektronikus levélben  (álnéven) küldött kérdésünkre azt válaszolták, hogy “egy hete technikai problémánk van, azóta nem tudunk váltani. Lehet, hogy napokon belül meg tudjuk oldani, de az is lehet, hogy 1-2 hét, mire újra üzemelünk”.

Nos, legalább nem döntünk elhamarkodottan, mint a drukkerek...

És a szervvel mi van?

A bitcoin azon tulajdonságáról pedig, mely szerint névtelen, és legalábbis a megfelelő kezekben lenyomozhatatlan volta miatt alkalmas illegális tranzakciókra is, ilyesmi vélemények keringenek: “A dollárért is ölnek, a dollárt is hamisítják, dollárért is követnek el bűncselekményeket, mégsem a dollár a bűnös". Legalábbis addig, amíg a hivatalos szervek nagyon másképp nem gondolják. Ami csak a rizikófaktorok egyike a sok közül...