Most majd megtudja, mi a különbség a garancia és a jótállás között

A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet 2014. június 13-án lép hatályba, hogy a vállalkozásoknak kellő idő álljon rendelkezésére a felkészülésre.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) sajtóosztálya azt közölte: az új szabályozás egyrészt egységesíti az üzleten kívüli, illetve a távollévők között kötött fogyasztói szerződésekre vonatkozó szabályokat, másrészt javítja a fogyasztók védelmét az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések és a távértékesítés esetén, beleértve az online ügyleteket is.

14 napra nő az elállási jog

A kormányrendelet az üzleten kívüli és a távollévők közötti szerződések esetében a fogyasztót jelenleg is megillető indokolás nélküli elállási jog érvényesítésére kiszabott jelenlegi nyolc munkanapos határidőt tizennégy napra növeli. Emellett az elállási jogról való tájékoztatás elmulasztása esetén az elállási határidő tizenkét hónappal meghosszabbodik.

A kormányrendelet előírja, hogy a vállalkozás köteles a szerződéskötés előtt a fogyasztót tájékoztatni az őt megillető kellékszavatossági és jótállási jogról olyan módon, hogy a fogyasztó számára világos legyen e két jog tartalma közötti különbség. 

A jelenlegi hazai gyakorlatban ugyanis sokszor problémát okoz a garancia kifejezés elterjedt alkalmazása, amely alatt a vállalkozások esetenként jótállást, máskor kellékszavatosságot értenek, ezzel könnyen félreérthető, nem kellően világos tájékoztatást nyújtva a fogyasztóknak. 

A kormányrendelet megtiltja, hogy a vállalkozások a telefonos ügyfélszolgálatot emelt díjas szolgáltatásként nyújtsák.