A magyarok több mint fele törekszik étrendjét úgy alakítani, hogy egyrészt bioélelmiszert, illetve kevés zsírt, szénhidrátot és hasonlókat tartalmazó ennivalókat fogyasszon – derül ki a Nielsen hatvanhárom országban végzett felméréséből.
Jobban odafigyelünk arra is, hogy elkerüljük az olyan összetevőket, amelyekre érzékenyek, allergiások vagyunk. A magyar fogyasztók kétharmada (68%) hajlandó többet is fizetni olyan ételekért és italokért, amelyekben nincs káros alkotóelem.
Ha egészségtelen, nem vesszük meg
Ebből a szempontból a magyarok egészségtudatosabbak, mint az európai átlag. Hazánkban ugyanis a válaszadók 54 százaléka mondta, hogy étkezései során csökkenti vagy megszüntette néhány összetevő fogyasztását. Az európai átlag 44 százalék, a világszerte vizsgált hatvanhárom országban pedig a megkérdezettek átlag 64 százaléka alakítja étrendjét tudatosan a fenti szempontok alapján.
Kész többet fizetni az általa preferált egészséges élelmiszerekért a vizsgált harmincegy európai ország fogyasztóinak átlagosan 57 százaléka; míg globálisan átlag 69 százalék.
Szeretnének a fogyasztók úgy táplálkozni, ahogy azt fontosnak tartják, de egyedül nem tudják ezt megoldani. Igénylik az élelmiszergyártók segítségét, hogy olyan termékeket kínáljanak, amelyek tekintetbe vesznek az élelmiszer érzékenység mellett más speciális étkezési szempontokat is.
A kiskereskedőktől pedig ahhoz várnak támogatást, hogy olyan választékot tartsanak élelmiszerekből, amelyek kielégítik a sokféle igényt.
Ez egyben kiemelkedő lehetőség élelmiszer-kiskereskedők és -gyártók számára, egyes sajátos piacokon is, mivel az egészség és jó közérzet iránti kereslet nem csak egyféle módon elégíthető ki. Szükséges a kínálati oldal szereplői számára megismerniük egy-egy piacon a nagy esélyt rejtő szegmenseket és mindazt, ami befolyásolja, irányítja a fogyasztók keresletét, hogy ahhoz tudják igazítani információikat, üzeneteiket és termékeiket.
Egyre több az allergiás
Világszerte a válaszadók több mint egyharmada (36%) mondja, hogy ő vagy háztartásában valaki érzékeny illetve allergiás egy, esetleg több élelmiszerre. Tehéntejre/laktózra és kagylóra való érzékenység a legelterjedtebb; mindegyiket a válaszadók átlag 12 százaléka említette.
Itthon kiemelkedik az érzékenység tehéntej/laktóz esetében 19, majd következik a búza/glutén 7 százalékos mutatóval.
Egyre egészségtudatosabbak vagyunk
Nagy pozitívum, hogy a Nielsen bolti eladási adatai szerint a fogyasztók kevesebbet vásárolnak magas zsír-, só- és cukortartalmú élelmiszerekből, mint korábban. Magyarországon a leggyakoribb szempontok sorrendje: 1. Cukor tudatos kerülése. 2. Kevés szénhidrát. 3. Alacsony zsírtartalom.
Magyarországon a válaszadók 71 százaléka elmondása szerint tudatosan alakítja étrendjét egészségi megfontolásból, hogy megelőzze az elhízást vagy diabéteszt, magas koleszterin szintet, esetleg magas vérnyomást.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) szerint 2020-ra világszerte a halálesetek 73 százalékát okozza majd olyan krónikus betegség, mint 2-es típusú cukorbetegség, szív és keringési zavar valamint rák, szemben a 2001. évi 60 százalékkal.
További szankciókat és különvámokat helyezett kilátásba Oroszország ellen, amennyiben nem sikerül megállapodni az ukrajnai háború lezárásáról a közeljövőben. 
