Nem minden magyar, ami trikolor

A GVH szerint a reklámújságokban, plakátokon, az üzletek polcain, illetve a termékeken közvetlenül elhelyezett „magyar termék”, „magyar minőség” szlogenek, a nemzeti színek használata, illetve egyéb hazai minőségre utaló jelzések alapján a vásárló arra a következtetésre juthat, hogy a termék magyar alapanyagokból készült.

Azonos árfekvés esetén a magyar terméket választjuk

A hivatal megállapítása szerint az elmúlt években a hazai jelleg a termék tulajdonságain túlmutatóan egyfajta többlettartalommal töltődött meg, a magyarországi értékteremtéssel, a termelés során keletkező nyereség Magyarországhoz kötődésével, a magyar munkahelyekkel, azok megőrzésével való kapcsolatot is jelenti. Statisztikai adatok is azt mutatják, hogy a vásárlók többsége az azonos árfekvésű és minőségű termékek közül a magyar eredetre utaló árucikket választja.

A GVH felhívta rá a figyelmet, hogy a magyar termék fogalmát az eljárások, illetve a meghozott érdemi döntések időpontjában nem határozta meg jogszabály, ugyanakkor az érdemi döntés meghozatalához nem volt szükség a „magyar termék” fogalom elemeinek pontos meghatározására. A hivatal az eljárások során a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról törvény alapján járt el. A GVH az átlagfogyasztóhoz hasonlóan a magyar termék fogalmát hétköznapi értelmezésben a magyar alapanyagból, magyar cég által, magyar munkaerő közreműködésével, Magyarországon előállított termékként azonosította.

A kereskedők szerint hazai alapanyagot alig látott termék is lehet magyar minőségű

A GVH kiemelte, hogy a szükséges jogi szabályozás hiányában a termékek gyártói, illetve a kereskedők egy meglehetősen tág, egyedi értelmezésből indulnak ki, melynek következtében olyan terméket is „magyar minőség” tulajdonsággal ruháznak fel, amelynek előállítása során nem vagy csak elenyésző mennyiségben használnak fel magyar alapanyagot.

A magyar termékekkel, magyar minőséggel kapcsolatos kereskedelmi gyakorlatok vizsgálatára a hivatalhoz érkezett bejelentések és panaszok alapján 2010-ben egy, 2011-ben három, míg 2012-ben egy esetben indítottak eljárást, melyek közül három ügyben született már döntés.

A GVH első lezárt ügyében a vizsgált vállalkozás állítása szerint a „magyar termék” felírattal ellátott termékei a hagyományos receptúrájuk révén magyarnak tekinthetőek, ugyanakkor a vállalkozás nem tudott olyan bizonyítékot bemutatni, amely minden kétséget kizáróan igazolja, hogy a gyártók ténylegesen valamilyen hagyományos receptúrát alkalmaztak a termékek előállítása során. A GVH szerint önmagában az, hogy egy külföldön gyártott fogyasztási cikk hagyományos magyar márkanévvel kerül forgalomba, nem teszi a csomagolásán külföldi származási hellyel megjelölt árut „magyar termékké”.

Nem volt bizonyítható a magyar minőség, bírságolt a GVH

Egy másik vállalkozás több száz általa forgalmazott, döntően élelmiszeripari terméket „magyar minőség” felirattal és nemzeti színekkel jelenített meg hirdetéseiben. A GVH az eljárás során megállapította, hogy az Aldi nem rendelkezik egyértelmű kritériumokkal annak eldöntésére, hogy egy adott termék mikor tekinthető magyarnak, illetve, hogy a „magyar minőség” címkét ráteszi-e a termékre vagy sem. A vállalkozás azzal, hogy egy egységes követelményrendszer nélkül magyar jelleget hangsúlyozó termékmegjelölést használt, jogsértést követett el. Mindkét eljárásban a jogsértés megállapítása mellett 15 millió forintos bírság kiszabására is sor került.

A harmadik eljárás lezárásának eredményeképpen a vállalkozás kötelezettséget vállalt, amely alapján a „magyar termék” megjelölést kizárólag olyan termék esetében alkalmazza, amely termékek származási helye igazoltan Magyarország, továbbá élelmiszerek esetén a termékek jellemző – a minőséget befolyásoló – alapanyagai a beszállítóktól beszerzett információk alapján magyarok. A hivatal kiemelte, hogy a kötelezettségvállalások teljesítését utóvizsgálat keretében ellenőrzi.