„A kamara új vezetése (2024 végétől – a szerk.) – a köztestületi funkciójából eredően – az elmúlt másfél évben tudatosan egy aktívabb szerepet épített fel: nem végrehajtó, hanem kezdeményező, javaslattevő partnerként kíván jelen lenni a gazdaság irányításában. Ez a megközelítés nem személyhez vagy kormányhoz kötött, hanem működési alapelv” – válaszolta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) laptársunk, az Mfor.hu kérdésére azzal kapcsolatban, hogy miként alakulhat át a kamara funkciója az új gazdaságpolitikai ciklusban.
Bár a Tisza győzelmét követően az MKIK azonnal közleményben gratulált és kifejezte az együttműködési szándékát a hamarosan felálló új kormánnyal, halvány kétségei mégiscsak lehettek a hogyan továbbról. A Tisza programjában ugyanis a „kaotikusan” irányított szakképzés és felnőttképzés bekezdésben egy olyan mondat szerepel, ami szerint „a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és az Ágazati Készségtanácsok tényleges hozzáadott értéke vitatott.”
Fotó: Facebook/Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
Április 30-án azonban Kapitány István, a leendő Tisza-kormány gazdasági és energetikai minisztere a közösségi oldalán posztolta, hogy Nagy Elekkel, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével a magyar gazdaság helyzetéről és lehetőségeiről beszélgettek, ami néhány kétséget azért legalábbis eloszlathatott.
Az MKIK a Tisza javaslatai közül a Kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) kiszélesítésével kifejezetten egyet ért és már dolgozik is a javaslatain.
Ennek több alappillére is van a kamara szerint:
- Költséget elszámoló vállalkozások felé történő számlázás visszaengedése. Ha ez megtörténik, a havi fix tételes adó (jelenleg 50 ezer forint) mellett szükség lesz valamilyen többletbefizetésre. Ennek viselésére szakmai érvek szólnak mind a kisadózó, mind a megrendelő oldalán.
- Adminisztráció minimalizálása. A cél az, hogy az ellenőrzés és az elszámolás döntő részét a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) informatikai rendszere automatikusan végezze, ne növelje érdemben az adminisztratív terheket.
- Bevételi keret kezelése. Nyitott kérdés, hogy az éves 18 millió forintos keret teljes egészében, vagy csak részben legyen használható a költséget elszámoló megrendelő vállalkozások felé – ez célzottan szűrheti a visszaéléseket.
A teljes cikkben arról is olvashatnak, hogy a kamara szerint hogyan kellene jól felhasználni a jelenleg még részben zárolás alatt lévő európai uniós forrásokat és hogy mit gondolnak a minimálbéren foglalkoztatottak személyi jövedelemadójának 9 százalékra csökkentéséről. De az is kiderül, hogy az MKIK szerint melyek a magyar gazdaság és vállalkozások jelenlegi legnagyobb kihívásai.
