Az elmúlt évtizedhez képest 43-szorosára gyorsult az adatok létrehozásának sebessége, a mennyiség pedig majdnem kétharmadával bővült naponta. A Google adatai alapján 60 ezerszer keresünk rá valamire, 70 ezer YouTube videót tekintünk meg, 7 ezer tweetet küldünk el, és 800 fotót osztunk meg az Instagramon, mindezzel nagyjából közel 50 Gb digitális forgalmat generálva – másodpercenként. Ezt a mennyiségű adatot támadják a vírusok, különböző intelligens eszközök és hackerek, óriási adatszivárgást okozva, ezt közölte a Quadron a Privátbankár.hu-val.
Okosabbak, de kiszolgáltatottabbak a kütyüink
A cég műszaki igazgatója, Gombás László az Informatikai Biztonság Napján tartott előadásán tartott előadást, ahol elmondta: mivel egyre több intelligens eszköz vesz körül bennünket és életünk szinte minden pillanata a virtuális világhoz köthető, ennek következtében 2006-ban 1,6 Exabyte (161 milliárd gigabyte) digitális adatot termeltünk egy évben. Csak összevetésképp: ez nagyjából megfelel az ezt megelőző ötezer év (!!!) alatt összegyűjtött összes információ mennyiségének.
Ha ez a gyorsulás elképzelhetetlennek tűnik, van tovább is. Tavaly, vagyis 10 év elteltével 2,5 Exabyte (250 milliárd gigabyte) mennyiségű adat keletkezett egyetlen nap, vagyis 24 óra alatt. Gombás László a hihetetlen gyorsaság kapcsán felhívta a figyelmet a veszélyekre is, az információs technológia rohamléptű fejlődésével a védelmi technológia ugyanis nem tud lépést tartani.
Nehéz szakembert nevelni
A digitális információ „szavatossági ideje” rendkívül rövid, emiatt a védelmére kifejlesztett technológiának is hasonló ütemben kell fejlődnie. A probléma az, hogy az informatika jelen pillanatban olyan ütemben fejlődik, hogy ha valaki idén elkezd egy informatikai kurzust valamelyik egyetemen, mire harmadéves lesz, az első évben tanultak fele elavul, de mire elkezd dolgozni, az egész tudása idejétmúlttá válik.
A gyorsuló fejlődés egyben azt is jelenti, hogy a gyermekeinket jelenleg olyan szakmákra készítjük fel az iskolában, amelyek még nem is léteznek, fűzte hozzá a szakember, és olyan technológia használatára próbálnak meg képességeket elsajátítani, amiket még ki sem fejlesztettek. Ez a téma egyébként jelenleg igen népszerű a technológiai ágazatban, erről korábban itt írtunk bővebben.
A vírusok melegágya
Gombás Lajos kiemelte, hogy a technikai forradalommal és hatalmas adattermeléssel párhuzamosan exponenciálisan emelkedik a különböző számítógépes vírusok és kártevők száma, és a fejlődésük is töretlen volt az elmúlt években – elég csak a WannaCry és a hasonló zsarolóvírusok terjedését megnézni. A kártevők ráadásul maguk is egyre intelligensebbek, és mivel a különböző okoseszközeink összeköttetésben állnak egymással, ezek terjedése is rohamosan felgyorsulhatott.
Csak összevetésképp, hogy mekkora slamasztikában vagyunk: míg a 90-es években az összes vírusfajtát fel lehetett sorolni egyetlen könyvben, ma már 1,6 számítógépet fertőz meg egyetlen vírus, így gyakorlatilag mindenki, aki letölt vagy böngészik, az egy új fertőzéssel találkozik. Emiatt nagyon fontos a megfelelő vírusvédelem mellett a felelősségteljes böngészés és adatkezelés is, erről szóló cikkeinket itt olvashatod. >>>
A Tisza szakértője szerint mivel még hónapok vannak hátra a választásokig, ezért rengeteg átgondolatlan és megalapozatlan döntést hozhat a kormány. 
Rábízná a pénzét a mesterséges intelligenciára? Van, ahol már ezt is megteheti
