A GfK Hungária Komplex Fogyasztói Bizalom Index (FBI) mutatója 6 pontos növekedés eredményeképpen 2013 júniusában 160,8 pont.
Ennek része a Fogyasztói Várakozások Index, amely 11 pontos növekedéssel elérte a 195,9 pontot. A növekedés oka, hogy javult az ország gazdasági helyzetének megítélése. Az optimisták aránya az előző negyedévben mért 24 százalék után júniusban 28 százalékra emelkedett.
A megkérdezettek 27 százaléka mondta júniusban, hogy az ország gazdasági helyzete ma jobb, mint egy évvel ezelőtt és közel minden második magyar lakos (47 százalék) javulást vár hosszú távon. A pozitív várakozások ellenére a Vásárlási Hajlandóság Index (VHI) értéke nem változott számottevően 2013 júniusában, 1 pontos emelkedéssel jelenleg 121,8 ponton áll.
Az adatok jók, de mikor lesz hatása?
Az adatok ismeretében kijelenthetjük, hogy a fogyasztói bizalom immár trendszerűen enyhül, hiszen az elmúlt három negyedévben egyre magasabb értékeket ért el a komplex fogyasztói bizalom index. E pozitív fordulat láttán már csak az a kérdés, hogy a bizalom mikor érezteti hatását a kereskedelemben is - értékelte az adatokat Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója.
A munkanélküliség alakulásáról nem sokat változott a vélemény: tíz lakosból négy (39 százalék) számít a munkanélküliség növekedésére, míg korábban 45 százalékuk vélekedett így. Az inflációs várakozásokat illetően sem történt számottevő változás: a lakosság túlnyomó része (73 százalék) továbbra is az árak emelkedésére számít. A válaszadók átlagosan 7 százalékos növekedést várnak az elkövetkező 12 hónapban.
A reáljövedelmek csökkenését várják
A háztartások reáljövedelmére vonatkozó várakozások újra kedvezőtlenül alakultak: az előző negyedévben mért 51 százalékkal szemben most a megkérdezettek 55 százaléka számít az inflációnál kisebb mértékű növekedésre, azaz családjának reáljövedelme csökkenését prognosztizálja.
A hitelfelvételi kedv lényegében nem változott: míg márciusban a lakosság 25 százaléka vélte úgy, hogy most nem alkalmas az idő kölcsön felvételére, addig júniusban 30 százalék vélekedett hasonlóképpen. Mérséklődött – 69 százalékról 64 százalékra – azoknak a válaszadóknak az aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy soha nem vennének fel hitelt.
A megtakarításokkal kapcsolatos bizonytalanság a 2012 decemberi szinten áll: idén júniusban a válaszadók 41 százaléka bizonytalan, hogy felhasználja-e a megtakarításait egy korábban tervezett vásárlásra, míg 19 százalék szerint most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni.
Kissé csökkent azok aránya, akik egy lakásvásárláshoz megfelelőnek ítélik a körülményeket: a 2013 márciusában megkérdezettek 56 százalékával szemben most 53 százalék nyilatkozott úgy, hogy venne mostanában lakást. Öt válaszadóból mindössze kettő tartja jó befektetésnek a lakásvásárlást, és lakása eladására a megkérdezettek 6 százaléka vállalkozna a jelenlegi körülmények között.
Remek adatok jöttek: javul a magyar családok helyzete?
Hosszas mélyrepülés után a GfK Hungária komplex fogyasztói bizalom indexének értéke három negyedéve emelkedik. A várakozások egyre jobbak, de a vásárlási kedv még nem javult. A javulás trendszerű, de mikor látszik meg a hatása?
A német ipari óriás szerint létkérdéssé vált az uniós beavatkozás. 
