| Az okos mérés lényege, hogy a fogyasztó minden akár órás bontásban is leolvashatja a fogyasztás alakulását, akár forintra pontosan is. Ennek segítségével könnyebben tervezheti, hogy mikor tud költséghatékonyabban fogyasztani. |
Több európai országban végeztek olyan kísérletet, amely energia-megtakarítást hozhat, azzal pedig csökken a fizetendő számla összege is. A 2010-ben elindított németországi projektben az elemzések átlagosan 3,7 százalékos energia-megtakarítást mértek, miközben további 6,1 százalékos megtakarítási potenciált azonosítottak a teljes rendszer tekintetében.
Az Egyesült Királyságban összesen 60 ezer háztartásban vizsgálták az energiahasználati szokásokat egy 20 hónapos periódus során. A szigetországban a mért megtakarítás egyes esetekben a 11 százalékot is elérte. A vizsgálatba bevont háztartásokban úgynevezett intelligens mérőórát szereltek fel.
Sokan nem adták vissza a mérőórát
| Legutóbb július elsejétől csökkentek a rezsiköltségek. Olcsóbb lett például a szemétszállítás. Ugyanakkor hamarosan várható a harmadik rezsicsökkentés. Arra számít az energiahivatal elnöke, hogy az áram, gáz és távhő ára ismét mérséklődik. |
„A megtakarítást nem mással érték el a fogyasztók, mint azzal, hogy az intelligens mérőórák által kijelzett fogyasztási és költségadatokhoz igazították energiahasználati szokásaikat. Ez alapvetően csak odafigyelés és hozzáállás kérdése. A mérőórák ehhez extra ösztönzőt biztosítottak” – mondta Bertalan Zsolt, az Okos Jövő Innovációs Klaszter elnöke, a MAVIR vezérigazgatója. Sok esetben a háztartások a tesztidőszak után is ragaszkodtak az intelligens mérőórákhoz, ami az elnök szerint mindenképpen az okos mérőórák sikerét jelzi.
Az energia-megtakarítás költségcsökkentéssel is társult. Az Egyesült Királyságban a projekttel párhuzamosan végzett, minden költséget figyelembe vevő - költség-haszon elemzés háztartásonként átlagosan 2,8 százalékos rezsiköltség-csökkenést mutatott, ami az előzetes adatok alapján idővel tovább növekedhet. Az ausztriai projekt idején a hasonló módon végzett felmérések a háztartások és a kisfogyasztó ipari ügyfelek körében 3,5 százalékos spórolást regisztrált a végszámlákban.
Ütemezett fogyasztás
„Az adatok feldolgozása során kiderült, hogy a megtakarítás legnagyobb részét a csúcsidőszaki fogyasztás visszafogása generálta, de jelentős megtakarítást mutattak fel a háztartások a völgyidőszakban is” – emeli ki Bertalan Zsolt. A klaszter elnöke szerint ez a tendencia mindenképpen az okos energetikai megoldások felé tereli az iparágat.
A villamosenergia kapcsán a legnagyobb költséget a csúcsidőszaki fogyasztásnövekedés kiszolgálása jelenti. Miközben a völgyidőszaki fogyasztás kielégítésére használt áram ára Magyarországon jelenleg 25 százalékkal olcsóbb, mint a csúcsidőszakban használt energia.
Amennyiben a csúcsidőszaki fogyasztást sikerül akár csak minimálisan csökkenteni az a teljes villamosenergia-rendszer egyensúlyának megtartását is megkönnyíti. A fogyasztásukat tudatosan alakító háztartások tehát a spórolás mellett hozzájárulnak a teljes rendszer fenntarthatóságának biztosításához is.
Másnál is lehet használni
„A szektor számára egyre fontosabb, hogy a fogyasztók felismerjék: az áram nem csak egyszerűen kijön a konnektorból. Azt meg kell termelni, szállítani kell, és közben a teljes hálózat működőképességét fenn kell tartani. Az okos mérés révén a fogyasztó szembesül ezekkel a költségekkel, a megtakarítás vezérelte döntéseivel a rendszer biztonságának megőrzésében aktív szereplővé válik” – mutat rá Bertalan Zsolt az okos mérés teljes rendszerre gyakorolt pozitív hatására. Szerinte fontos, hogy az energiahasználók ezzel tisztában legyenek, tudják, hogy döntéseik túlmutatnak a számla összegének puszta lefaragásán.
Az okos mérőórákkal a fogyasztók nem csak a villamosenergia, de a adott esetben földgáz, távhő és vízfogyasztásukat is nyomon követhetik. Az elnök kiemelte, hogy az ezzel kapcsolatos vizsgálatok Nyugat-Európában is most zárulnak, de az előzetes adatok szerint ezek esetében is megfigyelhető a lakossági attitűd változása, az energia-megtakarításra való törekvés.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
