A magyart egy jellemzően nagyivó népnek tartják, és bár az igaz, hogy arányosan sokat költünk alkoholra, különösen Nyugat-Európához mérten, de ez sokkal inkább kelet-európai, mintsem hazai tendencia, hiszen elég csak megnézni, hogy az első öt helyen is a régióba tartozó országok állnak: Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Csehország.
Ha az Eurostat által mért, egy főre jutó kiadásokat nézzük, abból az látszik, hogy 2017-ben átlagosan 200 eurót, azaz körülbelül 64 500 forintot költöttek a magyarok alkoholra, havi szinten pedig 5375 forintot. Ez egyébként jóval több, mint amit a KSH jelentett korábban, és a közös statisztikai hivatal adataiban nem szerepelnek az éttermi és szállodai költések.
Az ilyen jellegű költésekben viszonylag előkelő helyen állunk (a hazai a teljes háztartási kiadások 9,2 százalékát teszi ki), a régió országai közt pedig még inkább kiemelkedő helyen, hiszen Magyarország megelőzi például Hollandiát, Franciaországot, és az összes kelet-európai országot is. Egy főre lebontva az látszik, hogy egy átlagos magyar évente közel 194 ezer forintot költ el szállodákban és éttermekben.
Sokat iszunk – de mihez képest?
Azt nehezen lehet vitatni, hogy a magyarok sokat isznak, az OECD 2015-ös adatai szerint 12,4 litert évente, a 15 éven felüli lakosság 8,3 százaléka havonta egyszer legalább csúnyán berúg, míg 7,3 százalék naponta fogyaszt alkoholt.
Ha heti szinten nézzük az adatokat, a magyarok 16,4 százaléka fogyaszt alkoholt, ugyanez az arány a listát vezető észteknél 18,1 százalék, míg a cseheknél 34,6 százalék. Havi szinten a magyarok 22,4 százaléka iszik, ez az uniós átlag (23,1) alatt van, ugyanez az észteknél 28,8 a cseheknél 26,4 százalék. Így alapvetően az látszik, hogy a komoly alkoholfogyasztás nem elsősorban hazai, hanem a régió problémája, hiszen a magyarországi eredmény a térségben egyáltalán nem kiemelkedően sok.
Ami viszont hazai szinten komoly aggodalomra adhat okot, az az, hogy a tinédzserek mennyire sokat isznak. A WHO fiatalkori alkoholfogyasztást vizsgáló jelentése szerint a magyar 15 évesek 18 százaléka iszik hetente, ez a fiúgyerekeknél 29 százalék – ezzel az ország nemcsak, hogy bekerült a kétes ranglista első felébe, hanem megelőzött minden más kelet-európai országot.
Tényleg ők innának a legkevesebbet?
A lista másik végén olyan országok állnak, mint Spanyolország (0,8%), Görögország és Olaszország (mindkettő 0,9 százalék) és Portugália (1,4 százalék). Ez annak fényében mindenképpen érdekes, hogy szintén az Eurostat által, még idén júniusban közzétett adatok szerint ezek azok az országok, ahol naponta a legtöbben fogyasztanak alkoholt: a portugálok 24,2, a spanyolok 15,3, és az olaszok 14,1 százaléka iszik napi szinten.
Az, hogy ez miért nem jelenik meg az Eurostat adatain, részben szintén az éttermi és szállodai költésekkel magyarázható, hiszen mindegyik ország jóval az uniós átlag fölött van ezen a téren (a portugáloknál a teljes költés 12,3, a spanyoloknál a 16,8, a görögöknél a 15,4, míg az olaszoknál a 10,3 százalékát teszik ki).
Érdemes megnézni mindezt abból a szempontból is, hogy melyek azok az országok, ahol nagyobb tradíciója van a saját készítésű alkoholoknak. Arról érthető módon nincsenek adatok, hogy ezek mekkora arányt tesznek ki az alkoholfogyasztásban, ám a gyakran ivó, de erre keveset költő országok közt több olyan is van, ami jeleskedik az italkészítésben. Portugáliában és Spanyolországban jellemzőek a borkészítés után megmaradt szőlőhéjakból előállított olyan röviditalok, mint a bagaceira és az orujo, Olaszországban a grappa, míg Görögországban a cipuro.
Légicsapásokat intéztek a dél-amerikai ország északi részén lévő Carchi tartomány illegális bányakitermeléséről hírhedt körzete ellen. 
