Ausztriában több mint tíz éve liberalizálták az energiapiacot. A fogyasztók eldönthetik, hogy melyik gáz-, illetve áramszolgáltatóval kötnek szerződést, és szabadon válthatnak szolgáltatót. Az energia szabadáras, az osztrák állam ugyanis abból indul ki, hogy a piaci verseny, illetve az a lehetőség, hogy a fogyasztó olcsóbb szolgáltatót válasszon, az alacsonyabb árakhoz vezet.
Ugyanakkor a vezetékek üzemeltetői között nem választhatnak a fogyasztók. A szállítási tarifát ezért az állam szabályozza, és hatóság hagyja jóvá a kiszámításához használt módszereket is. Az E-Control energiahatóság piacfelügyeletet lát el az üzletágban, a fogyasztókat pedig ár-összehasonlító táblázatokkal tájékoztatja.
Szlovákiában az állam diktál
Északi szomszédainknál egy független állami szerven, a Hálózati Ágazatokat Felügyelő Hivatalon (ÚRSO) keresztül vesz részt az állam a közműszolgáltatások árainak szabályozásában. A hivatalt 2001-ben hozta létre a szlovák parlament. A hatóság adja ki a szolgáltatók működési engedélyeit, és határozza meg az árakat.
A a háztartási gáz, az áram, a víz és a távhő árait felügyeli. Úgy határozza meg az árakat az év elején, hogy figyelembe veszi az adott energiahordozó vagy szolgáltatás előző évi átlagos árait, a világpiaci árak változását, illetve a nyereségre való jogos igényt, és ez alapján ki egy árkalkulációs ajánlatot az érintett vállalatok számára. A szektorban működő szolgáltatók kiszámolják, majd jóváhagyásra a hivatal elé terjesztik saját áraikat. Az elbírálásnál a hivatal vétójoggal bír.
Nyitás előtt
A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött hitelszerződésben Románia kötelezettséget vállalt arra, hogy fokozatosan liberalizálja az energiaárakat: az ipari fogyasztóknál 2014 végén, a háztartási fogyasztók esetében 2017 végén szűnik meg az árszabályozás. Az elosztói és szállítási árak szabályozottak maradnak, mert a vezetékeket kezelő vállalatok monopolhelyzetben vannak.
Emiatt a most még szabályozott lakossági gázár öt év alatt több mint duplájára nő Romániában. Bukarest ugyanis vállalta, hogy a saját kitermelésű gázt ugyanannyiért adja, mint amennyibe az importgáz kerül. Előbb jelenleg 160 dollárba kerül, míg az utóbbi 400 dollár körül mozog. A villamosenergiánál a liberalizáció nem jelent feltétlenül drágulást, de a szakemberek szerint az is szociális gondot okozhat, ha a túl drágán termelő, csődbe jutó állami energiavállalatokból tízezrek kerülnek utcára.
Mindenki másképp csinálja - így számolják a rezsit a szomszédoknál
Van ahol már szabad a verseny, van ahol csak lesz, és van, ahol marad az állami ármeghatározás. Igaz, ott figyelembe veszik az elvárható nyereséget is az árkalkulációnál.
Donald Tusk lengyel kormányfő aggódik. 
