2018 januárjától várhatóan jelentős mértékben könnyíti az Országgyűlés az Airbnb-szolgáltatást nyújtó magánszemélyek adóterheit. Miközben társasházi oldalról szigorításokat tapasztalhatunk, addig adózási szempontból jelentős könnyítést hoz az átalányadózás lehetőségének kibővítése – hívja fel a figyelmet Bacskó László ügyvéd, a Bacskó Ügyvédi Iroda vezetője és a Vállalkozók Fóruma internetes portál szakértője.
A lakásukat rövid távra bérbeadók most is választhatják a tételes átalányadózást, akiknek így szobánként évente fix összegű, 38.400 forint adót kell fizetniük. De ez csak legfeljebb egy lakásban és azon belül legfeljebb nyolc szobára vehető igénybe. Jövőre azonban az Országgyűlés kiterjeszti a tételes átalányadózás választásának lehetőségét már három lakás rövid távú bérbeadására is, de továbbra is nyolc szobára.
Az átalányadózás feltételei
Tételes átalányadózást csak akkor választhat magánszemély, ha az ingatlan a saját tulajdonát képezi, illetve ha azon haszonélvezeti joggal rendelkezik, és a bérbeadás időtartama nem haladhatja meg éves szinten a 90 napot ugyanazon bérlő tekintetében.
Az átalányadózás kiterjesztésének köszönhetően a magánszemélyek számára kedvezőbb feltételek alakíthatók ki, hiszen az egyéb módon történő adófizetéshez képest a bevétel nagyobb hányada maradhat így az ő zsebükben - tette hozzá Bacskó László ügyvéd.
A társasház be is tilthatja
Míg az adókörnyezet változása kedvezőbb feltételeket kínál az Airbnb-szolgáltatók számára, addig a társasházi közgyűlések 2017-től érvényes többletjogosítványai megnehezíthetik az Airbnb-szolgáltatást. Az új joggyakorlat ugyanis lehetővé teszi, hogy a társasházi közösségek szabályzatban tilthassák nem csak az egyéb szálláshely-szolgáltatást, de bármilyen, nem lakáscélú tevékenységet is, legyen az egy építész iroda, műkörmös szalon, jóga terem vagy akár ügyvédi iroda.
Józsefváros önkormányzata például 2017 szeptemberében új rendeletet fogadott el. Eszerint amennyiben egy társasházi lakás tulajdonosa szálláshely-szolgáltatást kíván nyújtani lakásában, akkor ezt csak abban az esetben teheti meg, ha az adott társasház szervezeti és működési szabályzata ezt kifejezetten megengedi – nyilatkozta a szakértő.
A Republikon Intézet tette fel a kérdést. 
