Az Orbán-kormány 50 évre meghatározná a települések arculatát

fotó: Nemzeti Mintaterv Katalógus 2020

Ötven évre előre meghatározná az országban épülő családi házak arculatát a kormány. A tervkatalógus összeállításának legfőbb szempontja a „nemzeti jelleg”. Az Orbán kabinet még 2015-ben hozott határozatot arról, hogy a lakossági építkezések támogatása és az épített környezet minőségének növelése érdekében tájegységi karaktereket hordozó, Nemzeti Mintaterv Katalógust dolgozzanak ki.

A következő évben forrást is találtak hozzá a „3D alapú adat infrastruktúra kialakítása” című projekt keretében. Az Európai Unió Európai Szociális Alapja és a kormány együtt 9,6 milliárdot adott a hazai építésügyi és térségi tervezési folyamatok széles körű elektronizációjára, amelynek várt eredményeként gyorsabban és pontosabb adatokhoz juthatnak a tervezők, így egyszerűsödik például a közműegyeztetés, átláthatóvá és egyértelművé válik a területi és települési tervezés jogszabályokban szabályozott – kormány szerint - „misztikus” rendszere.

A fenti projekt része a Nemzeti Mintaterv Katalógus. Az ebben szereplő típustervek a projektet megvalósító Lechner Tudásközpont szerint hiteles iránymutatást adnak az építkezni vágyó magyar családoknak a tervezett épület részletes építési és fenntartási költségeiről. A jövő évtől ingyenesen letölthető tervek alapján azért nem lehet rögtön neki kezdeni az alapásásnak. Előbb fel kell kérni egy helyi építészt, hogy a család telkéhez, igényeihez alakítsa a vázlatterveket, arra is figyelve, hogy azok megfeleljenek a helyi szabályozásnak, beleértve a táji építészeti jellegét, a helyi kultúra életben tartásának követelményét.

A Lechner Tudásközpont két irányt is kipróbált a katalógus feltöltéséhez. Előbb tendert írt ki 8 karakterében eltérő ház 5-5 tervváltozatának (összesen 40 terv) elkészítésére, de az erre szánt 25 millióért senki nem vállalkozott a feladatra, így a közbeszerzést eredménytelennek nyilvánították. Másodjára már elhagyták a tervváltozatok elkészítését, így akadt is jelentkező. Az Ív Stúdió 16,8 millióért vállalta a kért 8 családi ház tervének elkészítését.

A korábban ígért ötletpályázatot idén áprilisban hirdették meg. A kiírás szerint a pályázat célja az volt, hogy összeálljon egy olyan típusterv-választék az építők számára, amiből ízlésük, családi összetételük, mindennapi elfoglaltságuk, a választott helyszín és a pénztárcájuk függvényében választhatnak tervet családi házuk megépítéséhez. A pályaművek nyomán készülő típustervek az ígéret szerint megfelelnek majd az egyszerű bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozó tervdokumentációk műszaki szintjének. A pályázat másik része a ,,Kádár-kockák” átdolgozására, korszerűsítésére vonatkozott, amiből becslések szerint 800 ezer épült annak idején, illetve vártak ötleteket a kalákában építhető házakra is.

A pályázat teljesen nyitott volt, bárki indulhatott, nemcsak a jogosultsággal rendelkező építészek, hanem egyetemi hallgatók, sőt elvileg olyan műkedvelők is, akiknek mondanivalója volt a témában. A pályázóknak viszont már a pályamű benyújtásakor hozzá kellett járulniuk ahhoz, hogy díjazás esetén később további külön jogdíj és jognyilatkozat nélkül felhasználhassák terveiket. A megvételt nyert pályaműveket ugyanis ettől a pályázattól teljesen független közbeszerzés keretei között kiválasztott tervezők dolgozzák majd fel és öntik műszaki tartalom szempontjából egységes formába, elkészítik az épületinformációs modelljét és látványtervét. Az ilyen módon továbbdolgozott tervanyag alkotja majd a Nemzeti Mintaterv Katalógust.

A házépítők segítésén túl nem titkoltan szemléletformáló szerepet is szánnak a katalógusnak. Már a kiírásban rögzítették, hogy a típustervek magyarországi megjelenésének több mint 100 éves hagyománya van. A korábbi mintaterv-ciklusok megvalósult házai jelentős mértékben meghatározták az adott település, sok esetben tájegység arculatát.  A típustervek „egy építéstörténeti korszak technológiai, a kor társadalmi és családpolitikai, és a társadalmi elvárásoknak megfelelő esztétikai lenyomatai, amelyek több évtizedre meghatározták a magyarországi települések településképét, így egy település fejlődési irányaira, és társadalmi változásaira is kihatással voltak”.

A kormány szerint most ismét eljött a pillanat, hogy a gazdasági, technológiai, társadalmi és településkép-formálás kapcsán támasztott elvárásaik alapján „újabb 50 évre definiálják az ország és a települések arculatát” méghozzá úgy, hogy „biztosítsák a korszakra jellemző családmodellek számára a szükséges életteret, és a lehetőséget a magyar családok gyarapodásához”. Építészkörökben nem csekély ellenérzést váltott ki az is, hogy a bírálatnál a „nemzeti karakter” megelőzte a technológiai és fenntarthatósági szempontokat.

fotó: Nemzeti Mintaterv Katalógus 2020

Az ingyenesség ugyanakkor nagy vonzerő, hiszen egy családi ház terveiért a tervezett bekerülési költség 2-3 százaléka is elkérhető, ami egy 50 millió forintos ház esetén 1-1,5 millió forint. De egy típusterv ritkán alkalmazható változtatás nélkül. Jól bizonyítják ezt a Kádár korszak kockaházai, bár ezek jobbára „alattvalói” képzeletben születettek, a családiház-építéshez föntről kibocsátott, misztifikált típusterv valójában csak kései fattyúhajtás volt. Az Építésügyi Tájékoztató által kiadott szocialista típusterveket az építtetők különféle díszítőmotívumokkal, a homlokzatok „vakolatplasztikájával” próbálták egyénivé tenni. Vélhetőleg most se lesz másként, hiszen hiába tetszik a terv, ha még kell egy szoba a nagyinak, vagy kicsit el kell fordítani az egész házat a telek fekvése miatt, illetve kellene még egy nyári konyha a befőzéshez. S milyen jól nézne ki egy díszítőelem a homlokzaton.

Nem volt nagy tolongás. Az ötletpályázatra végül 273 vázlatterv érkezett, amelyből  93 pályaművet választott ki a 17 fős zsűri.  Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára, a bírálóbizottság elnöke a díjátadón azt mondta, hogy elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogyan dolgozik ma Magyarországon egy építész, milyen építészeti stílusjegyeket visel az általa tervezett épület, illetve, hogyan felel meg alkotása a 21. század infrastrukturális kihívásainak.

Ez azért kevéssé jön át a megvételt nyer tervekből, amelyek eléggé hasonlatosra sikerültek. Lapos tetős épület például egyetlen egy van közöttük, igaz az egyből zöldtetővel mespékelve.( A nyertes tervek itt tekinthetőek meg.) A megvett művek közül egyébként 20 megoldás a kockaházak átalakítására, 29 a kalákában megépíthető családi házakra, 44 pedig az okos otthonok kialakítására készült.

fotó: Nemzeti Mintaterv Katalógus 2020

A pályázat összdíjazására bruttó 75 millió forintot szántak. A nyertes vázlattervekért 500 ezer forintot fizettek, miközben ennek a többszörösét is kiosztják egyetlen presztízsépület építészeti tenderén. Lásd például Liget projekt. De még a rendelkezésre álló keretet sem sikerült szétosztani.

A megvásárolt 93 tervre végül összesen 46,5 millió forintot fizettek ki. Ami nem csak a projekt teljes 9,6 milliárdos költségvetéséhez csekélyke, hanem a kommunikációs és PR feladatok ellátására kifizetett 341 millióhoz képest is.

Igaz, azt nem „sehonnai” építészek kapták, hanem a szerződéskötéskor még igencsak futó, azóta viszont kegyvesztetté vált Csetényi Csaba érdekeltségek, a Network 360 Reklámügynökség Kft. és Affiliate Network Kft., akik alvállalkozóként a Századvég Alapítványt is bevonták a munkába.

A közbeszerzések lebonyolítását szintén ismerős vállalkozásra bízta a Lechner Tudásközpont. A  Lázár János holdudvarához sorolt Ész-Ker Kft. (az Ész-Ker Zrt. jogelődje) korábban milliárdos állami megrendeléseket kapott zömmel más cégekkel konzorciumban. A Lechner Tudásközpontnak a projekt keretében meghirdetett tenderei együtt sem adnak ki egymiliárd forintot. Hová lett a több pénz? A projektzárás dátuma ugyan csak  jövő év vége, de aligha szerencsés minden programot az utolsó évben elindítani. Az Mfor egyébként a tudásközpontnál is érdeklődött a projekt eddigi és jövőben várható kifizetéseiről, de a cikk megjelenéséig nem kaptunk választ.