Becslések szerint országszerte 560 ezer lakás, ház áll üresen – zömük vidéki településeken. Az 1000 főnél kisebb teleüléseken az ingatlanok 23 százaléka lakatlan. Nem sokkal jobb a helyzet a valamivel nagyobb, de 5000 főnél kisebb településeken: itt a lakások 17 százaléka áll üresen.
Pár évtizede még sokan nem akarták elhagyni eredeti lakóhelyüket, mára azonban ez a helyzet radikálisan megváltozott: rugalmasabbá váltak a hazai munkavállalók. Sokan külföldre mentek dolgozni, de az országhatárokon belül is megnőtt a népességmozgás. Ez jót tesz a munkaerőpiacnak, de nem kedvez a falvaknak. A folyamat jól leképeződik az ingatlanárak változásában is: az OTP Lakóingatlan Értéktérkép szerint, míg például a nagyvárosokban átlagosan 15, a kisebb városokban 8 százalékos árnövekedés történt tavaly, a községi jogállású településeken összességében csupán 1 százalékos volt a drágulás 2017-ben. Ez a különbség pedig sok éve megfigyelhető már.
Olyan elhagyott, kiöregedett település, ahol lényegében teljesen eltűnt a lakosság, kéttucatnyi lehet az országban. Az ötezer lakos alatti települések számaránya szembetűnő: ezek teszik ki a magyarországi települések 90 százalékát. A községek döntő többsége azonban ingatlanpiaci szempontból egyelőre fehér folt: az OTP Ingatlanpont szerint jelenleg nagyjából 200 olyan település van az országban, ahol egyáltalán nem adtak-vettek házat, ingatlant, és további 4-500 faluban legfeljebb 1-2 tranzakciót regisztráltak az elmúlt évben.
Részleteket még nem tudni
A héten jelentették be, hogy a kormány a Modern Városok Program után elindítja a Magyar falvak programot. Ennek része, hogy az ötezer fő alatti településeken növelik a csok összegét, ez a használt ingatlanokra is vonatkozik. Aki a tájegységi arculatba illő ingatlant épít, további kedvezményeket kaphat. A részletek még nem ismeretesek.
|
600 ezer forinttól 2,75 millió forintig A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) jelenlegi szabályrendszere eltérően támogatja új és használt lakás, lakóház építését vagy vásárlását. A csok a már megszületett vagy vállalt gyermekek száma szerint is változó juttatással számol: a gyermekek számának emelkedésével egyre több támogatást ad a családoknak. Használt lakás esetén: az egygyermekes család 600 ezer forintra, kétgyermekes család 1,43 millió forintra, háromgyermekes család 2,2 millió forintra, míg egy négygyermekes család már 2,75 millió forintra számíthat. |
„Jelenleg megyénként és településenként nagyon eltér, milyen önrészt kell letennie egy családnak az otthonteremtési kedvezmény mellé” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Az ingatlanpiaci szakértő számításai szerint Az átlagos lakásárakat tekintve, 3-4 gyermek esetében a csok jelenleg egy-egy használt lakás árának jellemzően harmadát-negyedét fedezi a megyeszékhelyeken. Természetese a területi különbségek itt is érzékelhetőek: Salgótarjánban például egy négy gyermekes család számára a kinézett használt ingatlan vételárának átlagosan a 60 százalékát fedezi a csok. Ahogy drágulnak az egyes települések átlagárai, úgy kell egyre nagyobb önrészt letenni a csok mellé.
Fellendülhet a vidéki ingatlanpiac
„Ha a kormány megnöveli a csok-ot az 5 ezer fő alatti településeken, még az is elképzelhető, hogy a jövőben önrész nélkül lehet majd lakóingatlanhoz jutni az érintett települések egy részén, ami lendületet adhat a vidéki ingatlanpiacnak” – fűzte hozzá Valkó Dávid.
Kis falvakban már pár millió forintért is lehet házat venni.
„A megemelt CSOK különösen ott növelheti az ingatlanok iránti keresletet, ahol még elérhető távolságban van munkalehetőség, iskola, szolgáltatások. Feltehetőleg a nagyvárosok vonzáskörzete fog tovább terjedni, mert sok fiatal vállalja majd a hosszabb utazást cserébe azért, hogy megfizethető áron jusson otthonhoz” – mondta az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Értékeltek az uniós szakértők. 
