Mennyire egyedülálló a magyar ingatlan-csoda?

Forrás: EECFA

Bulgária

Idén várhatóan 8,8 százalékos növekedést fog elérni az építési volumen, különösen a lakásépítésnél figyelhető meg bővülés, amely a jobb foglalkoztatás, a magasabb reáljövedelmek, valamint a lakosság nagyvárosokban történő koncentrációjának köszönhető. A folyamatos gazdasági bővülés ráadásul növelni fogja a nem-lakáscélú magasépítési projektekbe történő beruházásokat. Az EU-s alapok jobb felhasználása miatt a mélyépítési szegmens aktív eleme lesz a következő évek növekedésének: összességében így 2019-re és 2020-ra további 7,1%-os és 6,0%-os növekedés prognosztizálható a teljes bolgár építési piacra.

Horvátország

Különösen jól teljesítő ágazatok közé tartozik a hotelépítés, az oktatás és az egészségügy, valamint bizonyos mélyépítési alágazatok, különösen a vasútépítés. az építési teljesítmény kielégítő sebességgel bővül: 2018-ban 11,6 százalékkal, 2019-ben és 2020-ban 6,2 illetve 4,0 százalékkal. 2021-ben, vagy rögtön utána, a növekedés valószínűleg számos fontos ágazatban csökkenni fog, mivel a horvát felzárkózási szakasz fokozatosan véget ér – ennek feltételei azonban egyelőre nem egyértelműek.

Románia

Folytatódik a lakás- és nem-lakásépítési szegmenseinek kiváló teljesítménye, a mélyépítés gyenge teljesítménye ellenére a teljes építési piac várható növekedése 2018-ban 7,1 százalék lesz. Az EU által társfinanszírozott projektek megvalósulása miatt várható, hogy a mélyépítés enyhén javulni fog, és a teljes építési teljesítmény 2019-ben 6 százalékkal fog bővülni. 2020-ra a lakásépítés bővülése lassulni, a mélyépítés stabilizálódni látszik, így a teljes építés növekedését ebben az évben csupán 2,7 százalékos lehet – írja az EECFA.

Szerbia

Az országban már harmadik éve bővülési pályán van az építőipar és minden mutató további növekedést jelez előre. A makrogazdasági folyamatok kedvezőek, ráadásul rekordszinten vannak a külföldi befektetések. A magasépítés folyamatos fellendülést mutat, melyet a kormány új, nagy infrastrukturális projektekkel fog még  növelni – a következő években szinte minden alágazat kiveszi a részét. A legnagyobb projektek a lakásépítésben, a kiskereskedelmi és irodaépítési szegmensekben vannak.

Szlovénia

Az EECFA idén 8,7 százalékos bővüléssel számol, amely a mélyépítés és a nem-lakásépítés erős bővülésének köszönhető: ezekben a szektorokban az ország kedvezőbb gazdasági helyzete miatt nőtt az új építési projektek finanszírozása. Az új lakásépítés lassabb tempóban növekszik, a mint a már meglévő lakások utáni kereslet, ami gyors áremelkedést eredményezett a használt lakások piacán. Az olcsó és egyre elérhetőbb hitelek miatt az új lakások iránti kereslet tovább fog nőni, mely 2019-ben és 2020-ban bővülést fog eredményezni a lakásépítési szegmensben.

Forrás: EECFA

Oroszország

Az orosz építőiparban a 2020-ig tartó negatív kilátások oka a nagyprojektek befejeződése, az alacsony vásárlóerő, valamint az építőipari vállalatokat érintő új szabályozások. 2017-ben az építési piac 0,6 százalékkal csökkent, a várakozások alapján pedig idén 0,7 százalékkal bővül, míg a következő években csökken majd az ágazat aktivitása. A lakásépítés az orosz építési piac második legnagyobb szegmense a mélyépítés után, az építőipar motorja lehetne – ezt azonban visszafogják a vállalkozások költségeit növelő jogszabályok, a lakosság gyenge fogyasztása és az alacsony jelzálogkamatok hatásának kimerülése.

Törökország

Tavaly rekordmennyiségben adtak ki építési és használatba vételi engedélyt, főként lakóépületekre. Az építés alatt álló nagy épületállomány miatt a befejezett épületek száma 3,4 százalékkal nőtt, de ugyanezen negyedévben ezek teljes alapterülete 0,5 százalékkal csökkent. Bár a legtöbb régióban a lakások reál ára csökkent, és az építési költségek nőttek, a teljes magasépítési piacon a közeljövőben így csak kis mértékű visszaesést várunk. A szíriai katonai beavatkozás költségvetési többletterhei, valamint a török líra leértékelődésének következtében visszafogottabb pályára állt a mélyépítés.

Ukrajna

Az ukrán gazdaságban kifejezetten jó kilátásai vannak az építőiparnak, amely a gazdaság vezető ágazata már második éve. A lakásépítés bővül, de a kínálat jelentősen meghaladja a keresletet, és a lakosság reáljövedelme is alacsony. Ennek ellenére az új lakások iránti kereslet továbbra is fennáll. Az ukrán gazdasághoz hasonlóan a kereskedelmi ingatlanok szegmense eddig kissé lassabban bővült. Az állami finanszírozásnak, a helyi költségvetésnek és a nemzetközi forrásoknak köszönhetően a mélyépítés továbbra is jelentős növekedést érhet el.

Magyarország

Ahogy arról korábban már írtunk, a magyar piacon látványos a lakásépítések felfutása, az idei év első negyedében, a 2015-ös átlaghoz képest 3,25-szörösére nőtt a kiadott engedélyek száma, ezzel Magyarország messze vezeti a 27 európai országot tartalmazó rangsort. A látványos felfutást a 2016-ban bevezetett 5 százalékos lakásáfa, az önerős építésnél 5 millió forintig visszaigényelhető áfa, valamint az új lakások esetében megnövelt CSOK összegek okozzák elsősorban.

Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint azonban kiszámíthatatlan a piaci működés a következő években, részben a véges építőipari kapacitások miatt. Hozzátette: az utóbbi pár negyedévben már stagnál a kiadott lakásépítési engedélyek száma pedig a kereslet egyelőre élénk, s lépést tart a bővülő új kínálattal. A KSH adatai alapján májusban 15,1 százalékkal emelkedett az építőipari termelés volumene. Mindkét építményfőcsoport termelése nőtt: az épületek építésének volumene 8,8, az egyéb építményeké 23,7 százalékkal.

Nem csoda, hogy nincsen bővülés az  új szerződéseknél: Varga Mihály pénzügyminiszter néhány hete azt mondta: nem tervezi a kormány az 5 százalékos újlakás áfa meghosszabbítását 2019 vége után. További részletek a Privátbankár.hu-n. >>>