Az ősz az egyik főszezonja a lakásfelújításoknak, a legfrissebb reprezentatív felmérések szerint pedig a lakosság negyede tervezi átalakítani, modernizálni ingatlanát. A munkálatok megkezdése előtt azonban mindenképp érdemes tájékozódni a vonatkozó szabályozásról - ez azonban nem is olyan könnyű, mint amilyennek hangzik.
Rengeteg szabállyal kellene tisztában lenni
A tájékozódás nehézségét az adja, hogy többszintű szabályozás vonatkozik a társasházi lakások felújítására: egyfelől az országos, másfelől a helyi önkormányzati szabályozását, harmadrészt pedig a társasházak saját rendelkezéseit kell figyelembe venni, egyes esetekben pedig a közműszolgáltatók kritériumai is tovább bonyolíthatják a folyamatokat. Az országos szabályozás keretébe tartozik például, hogy mely munkálatokhoz szükséges építési engedélyt beszerezni. A helyi rendeletek azonban az országosnál szigorúbb feltételeket is szabhatnak a felújítási munkálatok elvégzéséhez, tekintettel például a műemléki településkép védelmére, helyi sajátosságokra - írja a Házfórum.
| A legnehezebb helyzet az, amikor fel kellene újítani a lakást, de minden pénzünk elment a vásárlásra. Ilyenkor jön kapóra egy gyors kölcsön, amiből az igényeinknek megfelelően alakítható a lakás. Mutatjuk azt a megoldást, amihez alacsony kamat mellett, egyszerűen hozzájuthatunk >> |
Az év eleje óta kevesebb munkálathoz van szükség építési engedély beszerzésére, azonban a legfőbb problémát a tapasztalat szerint az jelenti, hogy a társasházakra vagy az adott társasházra vonatkozó feltételeket nem ismerik a tulajdonosok. Ezeket a szabályokat a társasházi törvény, valamint a házak alapító okirata és szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. Ezek megismerése tehát elsődleges feladat egy nagyobb átalakítás előtt – mondja Sárvári Marcell, a Házfórum vezető szakértője.
A társasházi törvény (§21 (1)) értelmében ugyanis az alapító okirat szerint közös tulajdonban lévő elemeket érintő munkálatokhoz a közösség, pontosabban a közvetlenül érintett tulajdonosok kétharmadának írásos beleegyezése szükséges. Abban az esetben például, ha valaki összevonna két egymás melletti lakást a falak átalakításával, a közvetlen szomszédok tulajdoni hányad szerinti kétharmados beleegyezésére lesz szüksége a statikai szakvélemény mellett.
A szükséges engedélyek beszerzése nélkül a felújító tulajdonos birtokháborítást követ el, aminek alapján a helyi jegyző az eredeti állapot visszaállítására, valamint bírság fizetésére kötelezheti az illetőt.
A faltól a csövekig: a legproblémásabb területek
A legvitatottabb témát a tartófalakhoz, oszlopokhoz és gerendákhoz kapcsolódó munkálatok adják. Ezek a tartószerkezeti elemek ugyanis akkor is az épület közös tulajdonú részeit képezik, ha egy lakáson belül helyezkednek el, így ezeknél mindig szükséges a tulajdonosi hozzájárulások bekérése.
Ugyanígy közös tulajdonnak minősülnek a víz- és fűtéscsövek is. A csővezetékek átalakítása, illetve új rákötés esetén azonban már a szolgáltató is további kritériumokat fogalmazhat meg. Így például jegyzett szakemberrel történő terveztetéshez, tervjóváhagyáshoz és használatba vételi engedélyhez köthetik a munkálatokat. A csővezetékek esetében további kérdést jelent, hogy egyéni vagy közösségi büdzséből történjen a csőcsere.
Főszabályként azt mondhatjuk, hogy minden egyedi igényből származó költséget az adott tulajdonosnak kell fedeznie, így például azt is, ha a fürdőszoba áthelyezésével elterelné a vízcsöveket. Azonban, ha a felújítás során modernebbre, tartósabbra vagy csak újra cserélnék a csöveket, ez közösségi érdeket szolgál, így ezt a közös büdzséből fizetheti a közösség. Az esetleges viták megelőzése érdekében érdemes lehet állandó érvényű határozatba foglalni ezeket a rendelkezéseket - írja a Házfórum.
| Felújítani, de miből? Hasonlítsd össze a bankok ajánlatait, nézd meg, mekkora törlesztőrészletet kell fizetned >> |
Sok a halott, jelentősek a károk. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
