4200 magyar veszítette el munkáját Ausztriában

(Pixabay)

Az utóbbi, októbertől októberig eltelt egy évben szépen, 78 ezer fővel nőtt az Ausztriában foglalkoztatott dolgozók száma, és minden tizedik, 7860 személy magyar állampolgár volt – derült ki az osztrák társadalombiztosítottak szövetsége, a Hauptverband adataiból. Ezzel a magyarok száma nőtt leginkább egy év alatt, még ha az összes volt jugoszláv utódállamot együtt számoljuk, akkor is csak 7580 fő volt a déli szomszédok létszámának növekedése. A román állampolgárok száma 6554 fővel nőtt.

Egy hónap alatt már teljesen más a kép, az országban 11 ezerrel kevesebben dolgoztak, és ebből 4184 fő volt magyar, 1893 román, mintegy 1800 ex-jugoszláv (főleg szlovén, horvát és bosznia-hercegovinai). Ennek a csökkenésnek azonban a turizmus, mezőgazdaság, az építőipar szezonalitása lehet az oka, minden évben ez történik. Télen és nyáron viszont rendszerint dőlnek a rekordok, felfut a foglalkoztatás. Alpesi szomszédainknál már majdnem minden ötödik munkavállaló külföldi állampolgár.

Koalíciós tárgyalások

Az Ázsiából érkezettek, köztük menekültek, például a szírek, afgánok, irakiak, irániak, pakisztániak, egy év alatt 6064 fővel tudtak többen elhelyezkedni. (A statisztikában ők nincsenek megkülönböztetve országok szerint.) Az afrikai állampolgárságú alkalmazottak 1303 fővel lettek többen egy év alatt.

Ausztriában a nemrég tartott választások után folynak a koalíciós tárgyalások a nyertes jobbközép ÖVP és a szélsőjobboldali FPÖ között. Az ÖVP vezetője, Sebastian Kurz és az FPÖ-vezér, Heinz-Christian Strache a Kurier szerint a múlt héten, a tárgyalások harmadik hetében is csak részeredményekről tudtak beszámolni, mint a biztonsági terület. (A rendőrségtől nagy tömegben nyugdíjba vonulók pótlásáról és egy terrorizmus-ellenes központ létrehozásáról, például.)

Szigorúbb állampolgárság, kevesebb segély

A fő törésvonalak egyike változatlanul a bevándorlás. Szigorítanák az állampolgárság megszerzését, hat év helyett a menekültek csak tíz év tartózkodás után nyújthatnák be kérelmüket. Erősítenék a kiutasítások rendszerét, maximálnák a menekülteknek járó segélyeket is. (Korlátoznák számukra a “Mindestsicherung” nevű minimális segély összegét.)

A munkacélú bevándorlást is korlátoznák, például felülvizsgálnák a hiányszakmák listáját, amely az EU-n kívülről érkezett dolgozók egy részének munkavállalását könnyíti meg. Várható, hogy az EU-n belülről érkező dolgozók helyzete is romlik majd, Sebastian Kurz kampányígéretének megfelelően azt mondta: ne a nekik legmegfelelőbb szociális rendszert, hanem a legmegfelelőbb munkaügyi és adórendszert válasszák ki a dolgozók az EU-n belül.

Korábban arról volt szó, hogy segélyeket csak azoknak fizetnének ki, akik legalább öt évig Ausztriában tartózkodtak. Hogy ennek az ígéretnek mi lesz a sorsa, még nem világos, egyelőre nem számoltak be megyegyezésről.