Hirdetés

Diplomás fiatalok vidéken: az életet is ott folytatják, ahol tanultak?

2018. augusztus 28., 18:30

Nő a diplomások iránti igény a szolgáltatásokban, például az egészségügyben, oktatásban, de a 2010 után meghirdetett újraiparosítás után hogyan alakultak az erőviszonyok? Egy friss kutatás most azt vizsgálta, mekkora igény van ma Magyarországon a felsőfokú képzettségű szakemberekre. Kimutatható-e a felsőfokú oktatás térségfejlesztő hatása az intézmények székhely településein, illetve abban a kistérségben, ahol felsőoktatás zajlik?

Miből finanszírozzam a cégem? Mitől lesz versenyképes egy magyar KKV és honnan szerezhet fejlesztési forrásokat? Ki viheti tovább a családi vállalkozást?
KKV-finanszírozás - égető tulajdonosi dilemmák konferencia - jelentkezzen most!

A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának diplomaosztója (MTI Fotó: Czeglédi Zsolt)
A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Karának diplomaosztója (MTI Fotó: Czeglédi Zsolt)

2010 óta felerősödtek azok a nézetek, hogy több szakmunkásra és kevesebb diplomásra van szükség, mivel Magyarország újraiparosításra szorul. Ennek ellentmond, hogy a modern, fejlett gazdaságok innováció vezéreltek, illetve gyorsan képesek adaptálni az új technikákat, technológiákat. Emiatt a felsőfokú képzettségű szakemberekre nagy igény mutatkozik. Emellett a szolgáltatásokban is nő a diplomások iránti kereslet (egészségügy, oktatás stb.).

Forrás: Felvi.hu/Privátbankár gyűjtés

A felsőoktatás különösen hatékonyan járul hozzá egy ország fejlődéséhez, a magas hozzáadott értékű termeléshez, szolgáltatáshoz. Ezen kívül, mivel jellemzően koncentráltan helyezkednek el a képző intézmények, jelentős hatást gyakorolnak a helyi gazdaságra. Ez kétirányú: részben keresletet generálnak az oktatók, diákok (különösen a külföldi hallgatók) a helyi termékekre, szolgáltatásokra, részben pedig a különféle együttműködések révén hozzájárulnak a helyi K+F+I potenciálhoz. Ez utóbbi gyorsabb növekedést eredményezhet a felsőfokú intézmény környezetében működő vállalkozásoknál.

Hirdetés

A GKI Gazdaságkutató Zrt. megvizsgálta, hogy ez a hatás mennyire érvényesül hazánkban. A vizsgálat során az Oktatási Hivatal adatai alapján csoportosították a felsőoktatási hallgatók létszám adatait a képzés helyszíne és területe (orvos, agrár, műszaki, gazdasági, pedagógus és egyéb) alapján 2008-ra és 2016-ra. Megvizsgálták, hogy milyen kapcsolat van a települési fejlettség és a különböző felsőoktatási képzési területek között.

Települési szinten nem volt értelmezhető korreláció sem a hallgatók számának, sem a hallgatói szám változásnak. Ezért járási szinten is megvizsgálták a hatásokat. Budapestet (a főváros speciális helyzete miatt) kihagyták a vizsgált települések közül, mivel a fővárosban önmagában többen tanulnak a felsőoktatásban, mint a többi településen összesen.

Felsőoktatási hallgatók száma 2016-ban
Felsőoktatási hallgatók száma 2016-ban

A járások közül kiemelkednek azok, ahol olyan egyetem található (debreceni, győri, pécsi és szegedi), ahol legalább 10 ezer hallgató van. 4 járásban 5-10 ezer hallgató, míg 7 járásban 1500-5000 hallgató volt 2016-ban. 10 járásnál volt még érzékelhető a hallgatói létszám (500-1500 között), s további 12 járásban voltak még kis létszámú felsőoktatási képzési helyek. A maradék 137 járásban nem volt felsőoktatási képzés. A következő térképeken a felsőoktatási hallgatók számát és a 2016-os járási fejlettséget ábrázolták.

Szignifikáns, közepes kapcsolatot mutatott a járási fejlettséggel a gazdasági, műszaki, orvosi képzéseken résztvevő hallgatók létszáma, míg gyenge a kapcsolat a jogi, az agrár és a pedagógiai hallgatói létszámokkal.

Járási fejlettség
Járási fejlettség

A GKI szerint ennek részben az lehet az oka, hogy az itt képzettek nagyobb arányba helyezkednek a képzés helyétől eltérő járásokban. Megnézték, hogy a 2008-2016 közötti járási hallgatói létszám változásnak milyen kapcsolata van a járási fejlettséggel. Ez közepesen erős kapcsolatot mutatott az orvosi egyetemek hallgatói létszámának változásával, míg közepes, de negatívat az agrárhallgatók létszámának változásával. Minden egyéb képzési terület hallgatói létszám változása gyenge kapcsolatban volt a járási fejlettséggel.

Ott találnak munkát, ahol tanultak

Tehát települési szinten nincs, de járási szinten már van kimutatható együttmozgás. A kapott kép nem meglepő - teszik hozzá az elemzés készítői. A gazdasági, a műszaki és az orvosi felsőoktatási képzések olyan járásokban találhatóak, amelyekben fejlettebb városok vannak, tehát az ezeken a képzéseken végző diplomások az adott járásban is képesek munkát találni. Az agrárhallgatói létszámok negatív kapcsolatát pedig az magyarázza, hogy a végzettek az egész országban szétszóródnak, így ennek a képzéstípusnak nincs jelentős lokális hatása.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Orbán Viktor hátradőlhet: maradnak a német cégek

Orbán Viktor hátradőlhet: maradnak a német cégek

A német nagyvállalatok nem gondolják újra magyarországi befektetéseiket a magyar demokrácia állapota miatt, derült ki a privátbankár.hu háttérbeszélgetéseiből. A cégeket ugyanis az üzlet érdekli, nem pedig a politika. Ez egészen addig így marad, amíg a magyar kormány nem lép át egy határt, például nem veszélyezteti az ország EU-tagságát. Ugyanakkor az új befektetéseknél már felmerülhet a kérdés, hogy nem ciki-e üzletelni a magyar kabinettel.

Hirdetés
Hirdetés

További cikkek

Hirdetés

Videók

Hirdetés

Utánajártunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX0.000%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Szavazás

Ön tud félretenni a nyugdíjas éveire?