|
| Nekik sikerült. A felsőoktatási ponthatárok bejelentése a Pont Ott Parti rendezvényen a budapesti Rióban (Fotó: MTI Fotó, Balogh Zoltán) |
Az idei felsőoktatási felvételi eljárásban 107 695-en jelentkeztek egyetemre és főiskolára, a legtöbben mintegy 72 955-en most is alapképzésre adtak be kérelmet. Osztatlan képzésre 11 674-en, felsőoktatási szakképzésre 4 846-an, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül mesterképzésre 18 220-an jelentkeztek első helyen. Közülük most 75 ezer 230-an nyertek felvételt (szemben az előző évi 72 ezer 641-gyel), többségük nappali szakos képzésre.
Állami ösztöndíjas szakokra 93 395-en szeretettek volna bejutni, míg a fizetős, azaz az önköltséges képzési formát 14 300-an jelölték meg első helyen idén. Összehasonlításképpen: 2017-ben 55 ezer állami ösztöndíjas és 21 ezer önköltséges hallgatót vettek fel. (Ebben szerepel a pótfelvételi eljárásban felvettek száma is, most közölt számok ezeket a hallgatókat még nem tartalmazzák.)
Mely szakokra akarnak a legtöbben bejutni?
| Hogyan számolnak? A ponthatárokat a felsőoktatási intézmények az Oktatási Hivatal közreműködésével, az OH informatikai algoritmusával határozzák meg, az eredményeket a felsőoktatási intézmények vezetői hagyják jóvá. Egy képzés ponthatárát (maximum 500 pontot) az határozza meg, hogy az adott felsőoktatási intézmény hány hallgatót tud felvenni, emellett számít a jelentkezők száma és eredménye is. Minél többen jelentkeznek magas pontszámmal egy szakra, annál magasabb lesz az adott szak ponthatára. |
A ponthúzás kapcsán megnéztük a 10 legnépszerűbb alapképzés (BA vagy BSc) önköltséges finanszírozási formáját, hogy az egyes felsőoktatási intézményekben mennyibe kerülnek ezek a képzések. (A lenti grafikonokon felsorolásszerűen szerepelnek az egyetemek, főiskolák, nincs benne az összes intézmény. A 10 legnépszerűbb szak közé nem vettük az osztatlan képzéseket sem.)
A tízes lista első fele évek óta lényegében változatlan. Ahogy az elmúlt években, úgy idén is a legnépszerűbb alapképzésnek a gazdálkodási és menedzsment szak számított. Míg tavaly 3827-en, most 4220-an jelentkeztek első helyen erre a szakra, idén összesen 25 hazai felsőoktatási intézményben lehetett erre a képzésre jelentkezni.
Fizetős szakokon jellemzően alacsonyabban húzzák meg a ponthatárt. Például a Szegedi Tudományegyetemen 429 pont volt szükséges az államilag támogatott helyre, fizetős szakra elég volt 353 pont. Itt 190 ezer forint egy félév. A Károli Gáspár Református Egyetemen senkit nem vettek fel állami helyre, az önköltséges helyen a küszöb 280 pont, 195 ezer forintot kell szeptembertől kifizetni egy féléves képzésért. A Budapesti Corvinus Egyetemen már 350 ezer forint egy szemeszter, igaz, itt már angol nyelven is lehet továbbtanulni ezen a szakon. A Pécsi Tudományegyetemen is ennyibe az angol nyelvű képzés, ehhez legalább 306 pont kellett, a magyar nyelvű képzésnél pedig 284.
A legolcsóbb
A 10 legnépszerűbb képzés közül a 6 féléves óvodapedagógus alapszakra jelentkezőknek kell a legkevesebbet fizetni. Itt „csak” 150 és 200 ezer forint közötti összegbe kerül egy félév. Az Eszterházy Károly Egyetem sárospataki képzésén például 292 pontnál húzták meg a határt.
5 millió forintos befektetés - nem indult el a szak
Mélyen a zsebébe nyúlhatott volna az, akit a fizetős mérnökinformatikus képzésre pályázott. A budapesti Gábor Dénes Főiskolán (GDF) angol nyelven 750 ezer forintért hirdettek meg egy félévet, azaz 5,2 milliót fizethetett volna az, aki félévismétlés nélkül elvégzi a 7 féléves szakot. Ez viszont csak a képzés költségét jelenti, nincsenek benne az olyanok kiadások, mint a tankönyvek, jegyzetek, a lakhatási- és egyéb költségeket, amik felmerülhetnek az egyetemi évek alatt. Ugyanakkor idén ez a szak el sem indult, a magyar nyelvű mérnőkinformatikus szakra 280 pont volt a bejutási küszöb és 220 ezer forint egy félév. Szegeden, Pécsett és a Budapesti Műszaki Egyetemen 300 ezer egy félév, de nem sokkal olcsóbb a Debreceni Egyetem képzése sem.
2 millió forintból ápoló
A top szakok idei listájának harmadik helyen az ápolás és betegellátás végzett. A szakon ápolónak, mentőtisztnek, szülésznőnek és gyógytornásznak is lehet tanulni. Mi most az ápoló képzés árait néztük. A többi szakokhoz képest ezen a területen kisebb a szórás, 250 és 300 ezer forint egy-egy szemeszter. A 8 féléves, azaz 4 éves ápolói képzés így 2-2,4 millió forintra jön ki. A PTE ápoló szakán a fizetős és az állami helyre is minimum 280 pont volt szükséges, ugyanígy a Semmelweis Egyetemen (320-320 pont).
Hasonló a helyzet a gyógypedagógián, kisebbek a különbségek a fizetős szakok árai között: 270-275 ezer forint a képzés a nagy magyarországi egyetemeken.
Évek óta ugyancsak a legkeresettebb szakok között van a pszichológia. A Debreceni Egyetemen 253 ezer forint az önköltség (ide most 413 pont kellett), a többi egyetemen 300 ezer forint. Azaz ennek az alapszaknak az elvégzése legalább 1,8 millió forintba kerül.
Majdnem 100 ezer forint különbség van a gépészmérnöki képzések között. A Pécsi Tudományegyetemen például 230 ezer, a Műegyetemen 325 ezer forint az önköltséges alapképzés.
Drága mulatság, amíg valakiből marketinges lesz
Évek óta legtöbb jelentkezőt csábító szakok között van a kereskedelem és marketing is. A Kaposvári Egyetemen az alapképzés fizetős szaka 180 ezer forint, 190 ezer forint a Szegedi Tudományegyetemen, de több egyetem is 260 ezer forint felett hirdette meg az önköltséges képzését, a Corvinus elsőéveseitől pedig 350 ezer forintot kérnek el. Itt egyébként az állami helyre legalább 442 pont kellett, a tandíjas szakon 440.
A turizmus se olcsó, mégis népszerű
A tízes lista 9 helyén turizmus-vendéglátás szak szerepel. Tavaly 2369-an, idén 2445-en adták be erre a jelentkezésüket. 300 ezer forint körül alakulnak itt is az egyetemi képzések díjai. A Corvinuson 350 ezer egy félév, Pécsett ugyanennyiért már angolul lehet turizmust hallgatni.
A legnépszerűbb szakok listáját a programtervező informatikus képzés zárja, amiről szintén el lehet mondani, hogy komoly összeget kell kifizetni ahhoz, hogy valaki elvégezze a 6 féléves alapszakot. 8 felsőoktatási intézmény közül lehet választani, a Nyíregyházi Egyetemen például 220 ezer, az Eszterházy Károly Egyetemen 250 ezer egy félév (282 pont). Míg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 300 ezer az önköltség (370 pont), addig Pécsi Tudományegyetemen az angol nyelvű képzés kerül ennyibe.
| Anyagilag belerokkan a család?Egy friss kutatás szerint a magyar szülők mindössze 37 százaléka tervezi azt, hogy gyereke továbbtanulását megtakarításából fogja finanszírozni. A többség, 61 százalék úgy gondolja, hogy a majdani havi fizetésből fogja támogatni gyermekét, harmaduk pedig azzal számol, hogy a havi fizetés mellett más forrást nem is fog erre a célra fordítani. A szülők 24 százaléka szerint a gyermek ösztöndíja elég lesz arra, hogy finanszírozni tudja a továbbtanulás költségeit. A kutatás arra is rávilágított, hogy minden ötödik szülő úgy véli, a gyermek a tanulás mellett is dolgozni fog majd, míg 13 százalék diákhitelt vagy egyéb hitelt tervez igénybe venni a továbbtanulás finanszírozására. |
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
