A minimálbér 98 ezer, a szakmunkás minimálbér 114 ezer forint lesz jövőre - állapodtak meg a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) keddi ülésén a munkaadók és a szakszervezetek. Mielőtt azonban a kormány kihirdeti a minimálbért, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanáccsal (NGTT) is konzultálnia kell.
Az idén júliusban hatályba lépett új Munka törvénykönyve szerint ugyanis a minimálbér és a garantált bérminimum összegét és hatályát a kormány állapítja meg, az NGTT-vel folytatott konzultációt követően. A kormány ugyanakkor a VKF-en már október közepén megkezdte az egyeztetéseket a jövő évi bérekről a munkaadókkal és a munkavállalókkal, és azt szorgalmazta, hogy a szociális partnerek állapodjanak meg egymással.
A megállapodás megszületett
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára úgy fogalmazott, megérte a többhónapos vita a jövő évi bérekről, és végül egy olyan megállapodás született a szakszervezetekkel, amivel mindkét oldal elégedett lehet.
A megállapodás elérésében pozitív hozzájárulást jelentett a rezsiköltségek csökkentéséről szóló, közelmúltban hozott kormányhatározat, és mindenek előtt a munkáltatók részéről történt fordulat, miszerint pozitívan fogadták az inflációt legalább elérő minimálbéremelési javaslatot - közölte a Munkástanácsok Országos Szövetsége.
De mire elég ez valójában?
Abban az esetben, ha kihirdetik a 98 ezres minimálbért, akkor akik ennyit keresnek 2013-tól nettó 64190 forintot kapnak majd kézhez. Ez az összeg már jóval a létminimum alatt van, és ahogy az ábrán látszik a minimálbér nettó összege és a létminimum évről évre távolodik egymástól.
Nem csak a létminimum és a minimálbér nettó összege távolodnak egymástól, hanem a bruttó és a nettó értékek is.
Ennek az az oka, hogy a minimálbért 2002-ben "adómentessé" tették, olyan módon, hogy bár 18%-os volt szja, de az adójóváírás és a kiegészítő adójóváírás lenullázta az adó összegét, 2007-től az adójóváírást nem emelték, de mivel a minimálbér nőtt, így a fizetendő adó is nőtt vele, 2007-re így lett a 0%-os adóteherből 0,7, míg 2008-ra 1,5%. A második Orbán-kormány az egykulcsos adórendszer bevezetésével megszüntette a kvázi adómentességet.
A nettó keresetek szinten tartásához drasztikusan emelni kellett a minimálbért, ami igen nagy terhet jelentett a hazai vállalkozásoknak - a költségvetés terhére adott kompenzáció nélkül valószínűleg egy nagyobb elbocsátási hullámot is beindíthatott volna.
A nehéz helyzetben lévő ágazatok pláne nagy terhet jelent az emelés
Ahogy korábban írtuk, a tárgyaláson felvetődött egy olyan lehetőség, amely szerint azokban az ágazatokban, ahol problémát jelenhet egy, az infláció mértékével történő minimálbér-emelés, elcsúsztatnák a legkisebb bér megemelését.
A kormány besegít a munkaadóknak
A végső egyeztetésen szó volt arról is, hogy a kormány a nehéz helyzetben lévő ágazatokban, mint az élelmiszergyártásban, a textil-, a ruha- és a bőriparban, a fafeldolgozásban, a bútorgyártásban, valamint az épületek építése és a speciális szaképítés ágazatban, emellett a szálláshely szolgáltatásban, a vendéglátásban, és a kiskereskedelemben 2013 első félévében átvállalja a minimálbér- és a szakmunkás minimálbér-emelés által okozott többlet bérköltséget, és az arra eső járulékköltséget is.
Ez körülbelül 256 ezer munkavállalót érint, a központi költségvetésnek így 10 milliárd forintba kerülhet az emelés költségeinek fél éven keresztül történő átvállalása ezekben az ágazatokban.
Az Egyesült Államok az év végén megszünteti az Izraelnek nyújtott évi négymilliárd dolláros támogatást – jelentette be Donald Trump amerikai elnök kedden. 
