A királynő meztelen – Merkel kancellárságának szégyenteli vége

Angela Merkel. EPA/HAYOUNG JEON

Harminc évvel a Berlini Fal leomlása után az egykori NDK és NSZK politikailag újra külön úton jár, az ország pártstruktúrája pedig olyan szinten széttöredezett, hogy két nagyobb párt koalíciója már nem lenne elegendő egy kormánytöbbség létrehozására.

A német nagykoalíció négy éves mandátumának feléhez érkezett, de az őszi kelet-német tartományi megaláztatások után fogalma sincs, hogy merre tovább. Teljesen nyilvánvaló, hogy a 2015-ös Willkommenskulturral Merkel kancellár destabilizálta saját hazájának politikai centrumát, de ezt Berlinben egyelőre csak suttogva lehet kimondani.

A királynő meztelen

Ehhez képest a kancellár teljes hallgatásba borult az elmúlt hetekben, nem kommentálta még a türingiai bukást sem - inkább Indiába utazott, hogy onnan hívja hazájába a szakembereket. Márpedig a német politikának ki kellene tárgyalnia Merkel kancellárságának eddig eltelt tizennégy évét, amely egyes eredmények mellett európai megosztottságot, a német szélsőjobb megerősödését, a CDU néppártiságának végét, a schröderi reformokkal beindult negatív szociális folyamatok megoldatlanságát jelentette.

A dolgok elkenése és elhallgatása viszont nem fog megoldást adni a kiszabadult démonok kezelésére. A közel-keleti és afrikai bevándorlás iránt továbbra is megértő álláspontot képviselő politikusok ugyanis már rendszeresen kapják a halálos fenyegetéseket. Ezeket bizony nem lehet félvállról venni, hiszen júniusban már lelőttek egy vezető hesseni politikust.

Felületi kezelést alkalmaznak

Káncz Csaba

Berlin azonban a nyílt politikai vita és a kudarc beismerése helyett a belügyi szervek megerősítésére helyezi a hangsúlyt.  A Belügyminisztérium költségvetése jövőre 720 millió euróval 15.3 milliárd euróra ugrik.  A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) állománya 2013-hez képest csaknem ötven százalékkal (!) nőtt meg.

A szélsőjobb és a gyűlöletbeszéd elleni küzdelem jegyében a kormányzat egy hete új intézkedéseket jelentett be. Ezek keretében szigorítják a fegyverviselési engedélyek kiadását, megerősítik a politikusok személyes védelmét, a közösségi médiában megjelenő bűncselekményre utaló tartalmat, illetve gyűlöletbeszédet pedig a szolgáltatóknak kötelező lesz jelenteniük – egyben továbbítaniuk kell a hatóságok felé a felhasználó IP címét.