Az alapkamat 7 százalékos szinten tartására voksolt az MNB elnöke és két alelnöke: Simor András, Király Júlia és Karvalits Ferenc, míg 6,75 százalékra csökkentésére Bártfai-Mager Andrea, Gerhardt Ferenc, Cinkotai János és Kocziszky György. Az alapkamat tavaly december 21-e óta állt 7 százalékon és az elemzők többsége augusztus végén is kamattartásra számított.
A döntést megelőző vitáról a közzétett jegyzőkönyv tanúskodik. Eszerint a tanácstagok egyetértettek abban, hogy a beérkezett júniusi és júliusi inflációs adatok az előzetesen vártnál magasabbak voltak, amely a feldolgozott élelmiszerárak növekedése és a jövedéki adó évközi emelése miatt következett be. Többen kiemelték, hogy az inflációs folyamatok szempontjából felfelé mutató kockázatot jelent még az idén várható költségvetési kiigazítás, a vártnál magasabb világpiaci olajár és a kibontakozóban lévő nemzetközi élelmiszerár-sokk. A fogyasztói árakat érintő sorozatos indirektadó-emelések következtében az árindex 2013-ban is számottevően meghaladhatja a középtávú cél értékét.
De mi az oka a recessziónak?
A testület tagjai egyetértettek abban, hogy a második negyedéves GDP-adat a konjunktúra-folyamatok romlását tükrözi, az újabb negyedéves visszaesés alapján a magyar gazdaság technikai értelemben recesszióba került. A belső kereslet várhatóan tovább mérséklődik az elkövetkező negyedévekben. Megosztott volt a testület a recesszió okainak megítélésében. Egyesek úgy vélték, hogy a romló külső növekedési kilátások mellett elsősorban a szigorú hitelezési feltételek fogják vissza a növekedést, ezzel szemben mások arra mutattak rá, hogy rossz konjunktúra-kilátásokon túlmenően a nehezen kiszámítható üzleti környezet és a gazdasági szabályozás is jelentősen hozzájárul az aktivitás visszafogásához.
A testület tagjai egyetértettek abban, hogy a kockázati prémium jövőbeni alakulása szempontjából fontos a kormány elkötelezettsége a fegyelmezett költségvetési politika és az Európai Unióval, illetve a Nemzetközi Valutaalappal való megállapodás mellett. A kamatdöntési opciók vitája során néhányan arra hívták fel a figyelmet, hogy a júniusi inflációs jelentés alappályájához képest magasabb inflációs adatok és a felfelé mutató kockázatok miatt nem megalapozott az irányadó kamat csökkentése.
Lazáskodhatunk-e most egy kamatvágással?
Megosztott volt a Tanács annak megítélésében, hogy egy monetáris lazítás növelhetné-e a gazdaság kibocsátását. A tagok egyetértettek abban, hogy a reálgazdaság számára súlyos terhet jelent az irányadó kamat magas szintje. Volt aki felhívta a figyelmet, hogy az EKB két alkalommal is kamatot csökkentett, így az alapkamat változatlan szinten tartása már indokolhatatlan szigorítást jelentene, miközben a hazai kockázati prémium az elmúlt 3 hónapban csökkent. Néhányan úgy ítélték meg, hogy egy elsietett kamatcsökkentés – az inflációs folyamatokra és a kockázati megítélésünkre gyakorolt kedvezőtlen hatása mellett – a gazdaság fejlődését és a hitelezés fellendítését korlátozó egyéb tényezők miatt nem is hatna érdemben a gazdaság kibocsátására.
Ellentétes információk. 
