|
| Matteo Salvini olasz belügyminiszter és Orbán Viktor miniszterelnök határszemlén Röszkénél 2019. május 2-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs |
| Jelentősen visszaesett az illegálisan Európába érkező migránsok száma 2015 óta, írtuk sorozatunk első részében. Ennek két fő oka volt: a balkáni útvonal csaknem teljes lezárása, ami az EU-Törökország egyezménynek és a balkáni határzárnak köszönhető – erről sorozatunk második részében volt szó – , valamint a Földközi-tengeri útvonal csaknem teljes lezárása, amit nagyrészt Olaszország vitt véghez – ezt a harmadik részben mutattuk be. Az új migrációs belépőpont Spanyolország lett – erről a negyedik részben olvashat. Most a magyarországi helyzettel foglalkozunk. (A BBC irányelvei alapján migránsoknak azokat a személyeket – bevándorlókat, menekülteket – nevezzük, akik úton vannak, és még nem estek át a menedékkérelmi procedúrán – a szerk.) |
Tovább csökkent a tiltott határátlépések és azok kísérleteinek száma az idei első negyedévben, derül ki az Országos Rendőrfőkapitányság (ORFK) legújabb határrendészeti kimutatásából.
Napi három határsértő
Idén január és március között 235 (tehát naponta mintegy három) ilyen esetet regisztráltak, ami a kimutatásban szereplő tíz év legalacsonyabb értéke. Tavaly harmadával, tavalyelőtt csaknem háromszor, 2016-ban pedig hússzor több ilyen szabálysértés történt ugyanebben az időszakban.
A legtöbben (39 ezren) a menekültválság csúcspontján, 2015-ben kísérelték meg illegálisan átlépni a határt, ami miatt a magyar kormány még ebben az évben határzárat építtetett a magyar-szerb és a magyar-horvát szakaszon.
2016 óta tehát annak ellenére csökkent huszadrészére a tiltott határátlépések és kísérletek száma, hogy a határzár már ekkor is állt.
Elöl a románok
Ráadásul a legtöbb ilyen cselekményt román állampolgárok követték el, és csak utánuk jönnek az afgánok és az irakiak.
Kevesebb az embercsempész
Ezzel párhuzamosan minimális szinten maradt az embercsempész és jogellenes tartózkodás elősegítése bűncselekmények száma is. Az idei első negyedévben 25 ilyen esetet jegyeztek fel – ennek harmadát ukránok követték el – , 2015 ugyanezen időszakában még több mint tízszer ennyit.
Szintén a válság előtti szintre esett vissza az iIllegális migrációhoz kapcsolódó összes jogellenes cselekmény száma is. (Ebbe a gyűjtőkategóriába a tiltott határátlépések és az embercsempészet mellett az illegális migrációhoz kapcsolódó közokirat-hamisítás, a külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértés és a határzárral kapcsolatos bűncselekmény tartozik).
Ezeket a cselekményeket nagyrészt ukrán, szerb és moldáv állampolgárok követték el. Az afgánok például az esetek mindössze egy százalékáért felelnek.
Napi 25-30 embert tartóztatnak fel
Csökkent a megakadályozott illegális belépési kísérletek száma is: 2017 első három hónapjában 4514 ilyen eset volt, tavaly ugyanebben a periódusban 791, idén 286.
A határ közelében feltartóztatott és átkísért személyek száma nőtt tavalyhoz képest (2317-re), de nem éri el a 2017-es szintet. (Itt azokról a migránsokról van szó, akik elértek a magyar határhoz, de nem kísérelték meg illegálisan átlépni azt, azaz nem tartoznak a fenti kategóriákba.)
Közülük a legtöbben afgánok voltak, őket követik az irániak és az irakiak.
A negyedéveshez hasonló trendet mutatnak az éves adatok: 2015 őszén még több tízezren jöttek át a határon hetente, 2016 második felében nagyrészt 500 és 1000 között mozgott ez szám, 2017-ben már csak 500 környékén és az alatt, tavaly pedig többnyire 100 és 300 között ingadozott a mutató, és idén is nagyjából ebben a sávban ingadozik – azaz többéves távlatban egyértelmű és jelentős csökkenés tapasztalható.
Csak tranzitország vagyunk
Ráadásul a 2015-ös menekültválság tapasztalatai, valamint a menedékkérelmek száma is azt mutatja, hogy általában azok a migránsok sem akarnak Magyarországon maradni, akik már eljutottak ide. Azaz csak tranzitországnak használnak minket.
A KSH szerint tavalyelőtt 3397, tavaly pedig már csak 671-en adtak be menedékkérelmet, közülük a magyar hatóságok mintegy kétezer embert részesítettek védelemben – migránsáradatnak tehát nyoma sincs.
(Sorozatunk utolsó, jövő héten megjelenő részében a jövőbeni kilátásokkal foglalkozunk majd.)
Két héttel az Aszad-rezsim bukása után a szíriai menekültek levelet kaptak az osztrák bevándorlási hivataltól, amelyben közlik, hogy eljárást kezdeményeztek a menedékjoguk visszavonására. 
